A vizsgák élményét mindenki ismeri, hiszen életünk során számos ilyen megmérettetésen veszünk részt – érettségin, egyetemi vizsgákon, nyelvvizsgákon, képzéseken, tanfolyamokon, és így tovább. Persze az egyik legnagyobb mumus ezek közül az egyetemi vizsgaidőszak, ami szinte mindenkinél éjszakákba nyúló tanulással, kávé, tea, energiaitalok és csokoládé mértéktelen fogyasztásával jár. Ugyanakkor léteznek ezeknél jóval hatékonyabb – és nem mellékesen az egészségedet is kímélő – megoldások az agyműködés felturbózására. Összeszedtük azokat a tudományosan is megalapozott tippeket, amelyek segítenek eredményesen felkészülni egyetemi vagy bármilyen egyéb vizsgára!
1. Ne ülj órákat a könyv fölött – tanulj kisebb adagokban!
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az utolsó pillanatokra hagyják a felkészülést. így nagyon kevés idejük marad arra, hogy nagy mennyiségű információt az agyukba juttassanak. Órákat ülnek a megtanulandó anyag fölött, újra és újra elolvasva azt, hogy sikerüljön megjegyezni.
Kutatások szerint azonban a hosszú távú memóriának egyáltalán nem jó, ha egyhuzamban órákat tanulunk. Sokkal jobb, ha 20-50 perc tanulás után tartasz egy 5-10 perces szünetet, amíg például nyújtasz, mozogsz, relaxálsz, eszel egy egészséges snacket vagy akár veszel egy gyors zuhanyt.
2. Válts környezetet!
Tudományos vizsgálatok szerint sokkal jobban rögzülnek az információk az agyadban, ha minden nap valamilyen más közegben tanulsz. Nem szükséges persze egzotikus helyekre utaznod, sőt, épp ellenkezőleg: azzal is sokat javítasz az agyi teljesítményeden, ha a kanapéból az asztalodhoz ülsz, onnan a kertbe mész, onnan pedig a könyvtárban találsz egy csendes helyet magadnak.
A környezetváltozással arra veszed rá az agyadat, hogy újabb és újabb társításokat hozzon létre, ugyanahhoz az információhoz kapcsolódóan. Így jóval erősebben rögzülnek az információk és vizsga idején könnyebben is lesznek lehívhatóak.
3. Vesd papírra a tanulnivalót!
Modern, elektromos kütyükkel teli világunkban lassan az aláírásunkon kívül már semmit sem írunk kézzel. Pedig számos kutatás bizonyította, hogy a kézírással rögzített információkat hatékonyabban, tartósabban eltároljuk az agyunkban, mint azokat, amelyeket a számítógép vagy egyéb eszköz billentyűzetén pötyögünk be. Érdemes tehát papírt, tollat ragadnod és a nyomtatott vagy digitális anyagot is lejegyzetelned tanuláshoz.
4. Használd ki a vizuális memóriádban rejlő erőt!
Egy kép többet mond, mint ezer szó – tartja a mondás. A kutatási eredmények valóban megerősítik ezt: a vizuális segédlettel (diagramokkal, ábrákkal, rajzokkal, stb.) rendelkező diákok jobban megértik a tananyagot és a vizsgákon is jobb eredményeket érnek el, mint azok, akik csak szöveges segítséget kapnak vagy teljesen önállóan jegyzetelnek.
Az agyunk a vizuális információt 60 ezerszer gyorsabban feldolgozza, mint a szöveges információt. Vizuális segítséggel akár 42%-kal javulhat a tanultak emlékezetben való megtartása. Felkészülés során mindenképpen nézd át a különböző diagramokat, grafikonokat és egyéb képeket, vagy ha nincsenek ilyenek az anyagban, akkor készítsd el őket te magad.
5. Mozogj, miközben tanulsz!
Nemhiába panaszkodnak sokan amiatt, hogy csak ülnek a könyv felett, de egyszerűen nem marad meg semmi a fejükben. Az órákon (vagy napokon) át történő egy helyben ülés és magolás közel sem a leghatékonyabb módja a tanulásnak, ráadásul testünk, agyunk számára sem egészséges.
Kutatások igazolják, hogy az állva tanulás, a tanulás közbeni mozgás, illetve a tanulási szakaszok közötti testmozgás pozitív hatással van a test és az agy működésére, az emlékezőképességre és a tanulmányi teljesítményre is.
A jegyzeteidet szobakerékpározás vagy futópadon történő gyaloglás, kocogás közben is bújhatod, de a legjobb megoldás az, ha hanganyagként rögzíted a tanulnivalót és séta, tánc, főzés vagy edzés közben azt hallgatod. Persze nem muszáj a mozgást és a tanulást kombinálni, már azzal is sokat teszel, ha az intenzív tanulási időszakokban sem feledkezel meg a rendszeres testmozgásról.
6. Vizsgáztasd saját magadat!
Gyakorold a vizsgaszituációt, hogy jobban menjen a dolog élesben. Ha rendelkezésedre állnak gyakorló tesztek, akkor nyert ügyed van, de egyéb módszerekkel is próbára teheted magad. Például úgy, hogy letakarod a megtanulandó részeket az anyagban, majd megpróbálod visszaidézni őket.
Ha van szintén vizsgázó barátod, akkor felmondhatjátok vagy kikérdezhetitek egymástól a tanult anyagot – de akár családtagjaid is segíthetnek ebben. Kártyákat is készíthetsz: egyik oldalon legyen a kérdés, másikon a válasz. Akár telefonon, videó chaten keresztül is mehet a „vizsgáztatás”.
7. Élesítsd az elméd illóolajokkal!
Számos tudományos kutatás utal arra, hogy bizonyos illóolajok belégzése támogathatja a memóriát, a mentális fókuszt és a tiszta gondolkodást. A borsmentáról például azt mutatták ki, hogy fokozza az éberséget, a fókuszt és a koncentrációt, illetve pontosabbá teszi a memóriát. Egy brit kutatásban a levendula illóolajától az alanyok gyorsabban és pontosabban oldottak meg matematika feladatokat, a rozmaring illóolaja pedig éberebbé tette az alanyokat, így gyorsabban végeztek a feladatokkal.
8. Energiaital helyett fordulj a természet patikájához!
A koffeintartalmú italok és kiegészítők stimulálják a központi idegrendszert és serkentik az adrenalin termelődését. Hirtelen löketet adnak a szervezetnek, de lényegében becsapják azt, nem adnak valódi energiát, ráadásul a szívet és a keringési rendszert is megterhelik. 3-4 óra után elmúlik a hatásuk és extrém fáradtságot, ingerlékenységet, koncentrációzavart hagynak maguk után.
Léteznek azonban olyan gyógynövények, amelyek kíméletesen, ám rendkívül hatékonyan növelik a koncentrálóképességünket és mentális teljesítményünket. A ginkgo biloba és a ginzeng egyaránt az agyi vérkeringésre fejt ki pozitív hatást, így javíthatja a szellemi teljesítményt, memóriát és a koncentrációt. Fizikai és szellemi fáradtság, mentális kimerültség ellen nagyon hasznosak.
9. Próbáld ki a memóriapalota módszert!
A memóriapalota az egyik legrégebbi memóriajavító módszer, amit már az ókori görögök és rómaiak is használtak. A vizualizáción alapul: el kell képzelned egy jól ismert helyet (pl. lakásodat), és a megjegyzendő fogalmakat meghatározott szobákhoz, használati tárgyakhoz kell kötnöd. A későbbi előhívásukhoz így elég csak képzeletben végigsétálnod a memóriapalotádban.
10. Tanulj alvás előtt!
Egy 2012-ben publikált tanulmány arra jutott, hogy ha új információk tanulása után nem sokkal lefekszünk aludni, az jótékonyan hat a memóriára. A kutatás alanyainak egymáshoz kapcsolódó szópárokat (pl. cirkusz-bohóc) és egymáshoz nem kapcsolódó szópárokat (pl. kaktusz-tégla) kellett megjegyezniük. Egyik csoport reggel 9-kor, a másik este 9-kor tanulta meg ezeket, utóbbi nem sokkal később lefeküdt aludni.
Mindkét csoport gond nélkül elő tudta hívni az egymáshoz kapcsolódó szópárokat, az egymáshoz nem kapcsolódó szópárok esetében viszont az este 9 órakor tanuló – és rögtön utána ágyba bújó – csoport sokkal jobban teljesített. Az alvásnak tehát akkor van fontos szerepe, amikor az agyunknak új társításokat kell létrehoznia, vagyis teljesen új információkat kell elraktároznia.
