Táplálkozás-élettani szempontból a D2-vitamin (ergokalciferol) rendkívül jelentős. A biológiai hatást tekintve aktívabb a D3-vitamin (kolekalciferol), amely a bőrben az ultraibolya sugarak (napsugárzás) hatására keletkezik. Fiatalok bőrében a D-vitamin-szintézis kb. kétszer olyan intenzív, mint az idősekében. Az állati eredetű élelmiszerek D3- és D2-vitamint, a növényi eredetűek D2-vitamint tartalmaznak. A D-vitamin elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélcsatornából, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést.
A legbőségesebb kalciferol-források a csukamájolaj, halmájolajok, továbbá említést érdemel a tojás, a tej és tejtermékek. Egyes élelmiszereket D-vitaminnal dúsítanak, ilyenek pl. egyes margarinok.
D-vitamin-hiány, túladagolás
A javasolt napi kalciumbevitel gyermekkorban (különösen serdülőkorban) 1500 mg; nőknél premenopauzában 1000 mg; várandósság esetén és posztmenopauzában 1500 mg; férfiaknál 1200 mg. A javasolt napi D3-vitamin-bevitel nőknél premenopauzában 400 NE/nap (10 mikrogramm); várandósság alatt 400 NE/nap; posztmenopauzában 800 NE/nap; férfiaknál (50 év felett) 800 NE/nap. Az időseknél (70 év felett) az optimális D-vitaminhatás céljából, napi 600-800 NE bevitel szükséges. A D-vitamin felszívódás 80 %-os. Tavasztól őszig napi 10-15 perc természetes fényen tartózkodás minden korcsoportban elegendőnek látszik a megfelelő mennyiségű D-vitamin-előanyag képzéséhez. Ugyanakkor a D-vitamin szintézis fiatalok bőrében kétszer akkora mint az idősekében.
D-vitamin-hiányban a kálcium- és foszfátszint csökken a vérben, nem áll rendelkezésre elegendő kálcium és foszfát az egészséges csontok fenntartásához. A D-vitamin-hiány gyermekekben angolkórt okoz. A D-vitamin hiánya a felnőtteket is fenyegeti: csontritkulás, csontlágyulás jelentkezhet, izomgörcsök léphetnek fel, gyorsan romlik a fogak állapota. Ha túl kevés napsütés éri a szervezetet, illetve idős embereknél fordul elő. Szükség lehet a pótlásra nagyvárosokban élőknél, különösen az erős környezetszennyezéssel sújtott területek lakosainak esetében, ugyanis a légköri szennyezők elnyelhetik az ultraibolya sugarakat. Fogamzásgátló tablettát szedő asszonyoknál, és éjszakai műszakban dolgozóknál, valamint a kevés napfényen tartózkodásnál szükség lehet D-vitamin bevitelre.
A D-vitamin túladagoláskor az általános toxikus tüneteken túl a lágyszövetek elmeszesedése és a vesekőképződés veszélye is fennáll. A D-vitamin mérgezés első tünetei: csökkent étvágy, hányinger, hányás, melyet heves szomjúságérzet, megnövekedett vizelet-elválasztás, gyengeség, idegesség, és magas vérnyomás követ. A kálcium testszerte lerakódhat, különösen a vesékben, ahol maradandó károsodást okoz. A veseműködés romlik, ami fehérjék vizeletbe jutásához, és az urea (egy salakanyag) vérszintjének emelkedéséhez vezet. Más lágy szövetekben is kalcium rakódik le. Ezek a tünetek csak tartósan nagy adagok (napi 60 000 NE) szedésekor jelentkeznek.
A D-vitamin szerepe
Egyértelműen hatásos a D-vitamin a csontok képződésében, egészségének fenntartásában. Egy kutatás alapján a vitamin adásával a kalciumpótlás (kiegészítő formájában) ugyanolyan hatásos, mint a tehéntejből származó ásvány. Az osteoporozis népbetegség, a megelőzés része a mozgásterápia, a napfény és a megfelelő diéta, különös tekintettel az elégséges kalcium- és D-vitamin-bevitelre, mivel a leghatékonyabb reszorpciógátlók sem hatnak megfelelően kalcium és D-vitamin hiányában. A D-vitaminnal kezelt senilis (időskori) osteoporosisban szenvedő betegek törési rátája jelentősen csökkent.
Nemcsak a C, hanem a D-vitamin is segít az influenzás megbetegedések kiküszöbölésében. Akiknek magasabb a D-vitamin szintje a vérben, 50 %-kal ritkább az influenza – és más vírusos betegségek – előfordulása, mint akinél ez a szint alacsony, illetve gyorsabban gyógyulnak. A- és C-vitaminnal együtt szedve megóvhat a náthától.
A D-vitaminnak közvetlen hatása van a szív egészségére és indirekt hatása a szívelégtelenséghez vezető legfőbb rizikófaktorokra, a vérnyomásra, a renin-angiotenzin rendszerre és az érelmeszesedésre is. Egy kutatás bebizonyította, hogy a D-vitamin hiánya nők esetében jelentősen növeli annak az esélyét, hogy évekkel később magas vérnyomás alakuljon ki. Vizsgálatok szerint a vitamin-hiány nemcsak következménye, hanem oka is lehet a krónikus szívelégtelenség kialakulásának idős embereknél. Egy amerikai vizsgálat kimutatta, hogy az alacsony D-vitamin szinttel rendelkezők 77 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek korai halált, mint azok, akikben a vitamin szintje normális. A vitaminhiányos résztvevőkben ezen kívül 45 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki szívkoszorúér betegség, és 78 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak agyérgörcsöt (stroke).
Alzheimerkórral kapcsolatos kutatások igazolták, hogy a demens nőbetegek D-vitamin hiányosak, így gyakrabban szenvednek csípőtáji törést, tehát e betegség kapcsán érdemes gondolkodni a pótlásról. A Parkinson-kórral is kapcsolatban lehet az elégtelen D-vitamin szint, ami a dopaminerg neuronok krónikus megfogyatkozásához vezet az agyban. A kutatók szerint a főként a nap ultraibolya sugárzása és néhány élelmiszer útján a szervezetbe jutó D-vitamin jelentős szerepet játszik a csontok egészségének biztosításában, és összefüggésben állhat a rák, a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésével is.
A D-vitamin megfelelő ellátottsága segíthet a rákbetegségek esetén is. A D-vitamin alacsony vérszintje kapcsolatba hozható a vastagbélrák kialakulásával. Amerikai kutatás során megfigyelték, hogy a magas kalciumbevitel és a vér magas D-vitamin szintjének kombinációja segít a vastagbélrák kiújulásának megelőzésénél. Szintén segíthet megelőzni a hasnyálmirigyrákot, csaknem felére képes csökkenteni a hasnyálmirigyrák kockázatát. Mivel a betegség gyorsan halálhoz vezethet, a legtöbb ember számára ajánlatos 400-500 NE D-vitamint szedni naponta, ezt sok étrend-kiegészítő tartalmazza. Egy másik vizsgálat szerint az emlőrák növekedését a D-vitamin in vivo gátolja. A prosztatarák megelőzésében és kezelésében is jelentős szerepe van. Kiderült ugyanis, hogy azokon a területeken, ahol többet süt a nap, a prosztata-, az emlő- és a vastagbélrák előfordulása és halálozása is alacsonyabb.
Összességében elmondható, hogy a csontok egészségén túl a D-vitamin hiányának szerepe lehet daganatok kialakulásában, idegrendszeri megbetegedésekben, csontritkulásban, keringési problémákban, befolyásolja a pajzsmirigy működését, és a cukorbetegség előfordulását is fokozhatja. Az alacsonyabb D-vitamin-szint növeli a fertőzéses, autoimmun, neurodegeneratív és kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, de a diabetes, az osteoporosis és a daganatos betegségek kialakulásának valószínűségét is. Klinikai tapasztalatok szerint megfelelő D-vitamin bevitelével jelentősen csökkenthető ezeknek a betegségeknek a kockázata, illetve kimenetele. Hazánkban nyáron is szükséges a negyed órás napozás a D-vitamin szintézishez, de télen is elengedhetetlen a pótlás. Ha a téli időszakban is pótolná mindenki a D-vitamint, a daganatok száma harmadával, a combnyaktöréseké negyedével, a kardiovaszkuláris megbetegedéseké tizedével is csökkenhetne. Egyes számítások szerint akár 90 százalékkal kevesebben betegednének meg influenzában is, végső eredményként pedig 2-3 évvel nőne az átlagéletkor.
