A tenger multivitaminja. Csoda a tengerből. A természet tökéletes tápláléka. Számos különböző módon szokták jellemezni a spirulinát, ám ahogy ezekből az elnevezésekből is látszik, egy dolog biztos: elképesztően egészséges. A spirulina egy tápanyagokban gazdag, ehető kék-zöld alga, amely a cianobaktériumok csoportjába tartozik, és leginkább étrend-kiegészítőkben találkozhatunk vele. Sokoldalúan támogatja az egészségünket, például jódtartalmával a pajzsmirigy normál működését. De bizonyos esetekben azért érdemes körültekintően bánni vele – elmondjuk, mikor és miért!
A spirulinában található jód mennyisége
A spirulina alga természetes multivitamin, hiszen szinte minden esszenciális vitamin, ásványi anyag és nyomelem megtalálható benne. Többek között gazdag tiaminban (B1-vitamin), riboflavinban (B2-vitamin), niacinban (B3-vitamin), vasban, rézben, magnéziumban, káliumban és mangánban is.
Nagyobb mennyiségben fogyasztva már jódtartalma is említést érdemel: egy 2008-as és egy 2015-ös vizsgálat szerint 100 gramm szárított spirulina alga porban 142 mikrogramm (0,14 milligramm) jód található. Ez majdnem teljesen biztosítja a felnőttek számára javasolt napi 150 mikrogrammos jódbevitelt.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy a spirulina tápanyagtartalmát, így a benne található jód mennyiségét is számos tényező befolyásolhatja. Sokat számít például az, hogy milyen tápközegben növekszik, vagy hogy milyen gyártási technológiával készül belőle étrend-kiegészítő. Az édesvízi spirulina jódtartalma elhanyagolható a sós vízi spirulinához képest.
A jód szerepe a pajzsmirigy működésében
A jódnak nélkülözhetetlen szerepe van a pajzsmirigy egészséges működésében. Szervezetbe történő bevitele után a jód gyorsan felszívódik és bejut a véráramba. A pajzsmirigy felveszi a jódot a vérkeringésből, majd átalakítja trijód-tironin (T3), illetve tiroxin (T4) hormonokká.
Az emberi szervezet sejtjei közül egyedül a pajzsmirigy sejtjei képesek felszívni a jódot. A belőle létrejövő T3 és T4 hormonok szabályozzák az anyagcserét, biztosítják a szív, agy, és egyéb szervek egészséges működését. A jódot külső forrásból, táplálkozással kell bevinnünk, felnőtteknek naponta 150 mikrogrammot, terhes nőknek 170, szoptató kismamáknak 200 mikrogrammot.
Magyarország területének kb. négyötöde mérsékelten jódszegény, ezért az ivóvíz és az élelmiszerek jódtartalma sem megfelelő. Vizsgálatok szerint a lakosság 80%-ának jódellátottsága elégtelen.
A pajzsmirigy betegségei sajnos népbetegségnek számítanak, különösen gyakoriak a nők körében. Ha a pajzsmirigy nem termel elég hormont, akkor alulműködésről beszélünk, ha pedig túl sok hormont termel, akkor túlműködésről beszélünk.
Milyen pajzsmirigybetegség esetén lehet hasznos a spirulina fogyasztása?
Jódpótlásra alapvetően két esetben van szükség: jódhiány okozta pajzsmirigy megnagyobbodás (golyva) és jódhiány okozta pajzsmirigy-alulműködés esetén. A spirulina alga fogyasztása tehát kiemelten ajánlott azoknak, akiket ezek közül valamelyik betegséggel diagnosztizáltak.
Habár a jódozott só is kiemelkedő forrásnak számít, az alacsony sótartalmú étrend követői számára a spirulina és egyéb, jódban gazdag tengeri élelmiszerek (pl. tengeri halak, kagyló, tengeri moszatok, hínárok és egyéb tengeri herkentyűk) is segíthetnek a jód pótlásában.
Jódhiányos pajzsmirigybetegség esetén az egészséges felnőtteknek javasolt mennyiségnél több jód bevitelére lehet szükség, hogy pontosan mennyire, az a hiány mértékétől függ. Nagyon fontos, hogy saját kútfőből soha ne növeljük meg a jódbevitelünket, csakis kivizsgálás után, szakorvosi javallatra és orvosi felügyelet mellett tegyük ezt.
Milyen esetekben érdemes óvatosan bánni a spirulina adagolásával?
A pajzsmirigy-alulműködés hátterében állhat jódhiány is, de leggyakrabban – egyes becslések szerint az esetek kb. 90%-ában – Hashimoto-thyreoiditis okozza, ami a pajzsmirigy autoimmun gyulladása. A Hashimoto-thyreoiditis pontos okát még nem ismerjük, de kialakulásában genetikai tényezőknek, nemi hormonoknak, sőt egyeseknél akár a túlzott jódbevitelnek is szerepe lehet.
A jódbevitel növelése, jódtartalmú táplálékkiegészítők fogyasztása Hashimoto-thyreoiditis esetén kerülendő, ilyenkor ugyanis nemhogy nem javít, még ront is az állapoton. Fokozott jódbevitel hatására a gyulladás is fokozódhat, és ez az autoimmun reakciót súlyosbíthatja.
De nemcsak Hashimoto-thyreoiditis esetén felesleges vagy akár káros a plusz jód bevitele, hanem minden más olyan pajzsmirigybetegség esetén is, amit nem jódhiány okoz. Például: szülés utáni pajzsmirigygyulladás, pajzsmirigy-túlműködés (pl. Basedow-Graves-kór), gyógyszerek, sugárzás, agyalapi mirigy betegsége okozta pajzsmirigyproblémák.
Habár a legtöbb egészséges ember jól tolerálja a magas jódbevitelt, egyes személyeknél azonban akár elő is idézheti a pajzsmirigy-túlműködést, a pajzsmirigy-alulműködést, a golyvát, és/vagy a pajzsmirigy-autoimmunitást. Emellett a túlzott jódbevitel jódérzékenyek számára is veszélyes lehet.
Spirulina-fogyasztás: a kulcs a tudatosság
Bármilyen élelmiszer, étrend-kiegészítő és tápanyag fogyasztása túlzásba vihető – még akkor is, ha természetes eredetű. A spirulina esetében sincs ez másképp, egy kis tudatossággal azonban nemcsak egészséges pajzsmirigy, hanem bármilyen pajzsmirigyzavar esetén, még alacsony jódtartalmú étrend részeként is lehet fogyasztani.
Az általában javasolt, napi 1-3 gramm spirulina még a napi ajánlott jódbevitel (150 mikrogramm) 1-3%-át sem fedezi. Ha betartjuk az előírt adagolást, akkor ez semmiképp nem okozhat problémát.
Minden termék használata előtt figyelmesen olvasd el a dobozon, illetve a termék weboldalán található tájékoztatót. Pajzsmirigyproblémák, krónikus betegségek, gyógyszeres kezelés esetén bármely étrend-kiegészítő alkalmazása előtt konzultálj az orvosoddal!
A megfelelő jódbevitel mellett a szelénről se feledkezz meg, hiszen hasonlóan nélkülözhetetlen a pajzsmirigy normál működéséhez és a jóddal együtt szinergiában hat!
Gyakran felmerülő kérdés az is: adható-e a spirulina alga gyerekeknek? Erről a kérdésről külön cikket találsz az oldalunkon, ide kattintva.
