Az Alzheimer-kór egyre többeket érintő betegség, aminél kiemelt fontosságú a korai felismerés és a megfelelő, az élet minden területére kiterjedő gondozás. A helyes lépésekkel egyszerre javítható a betegek életminősége és lassítható a betegség romlása. Cikkünkben bemutatjuk az Alzheimer-kórt, külön hangsúlyt fektetve annak különböző szakaszaira és tüneteire, valamint hasznos tanácsokkal is szolgálunk a hozzátartozók, gondozók számára, a lehető legjobb kezelés érdekében.
Mi az az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór a demencia (időskori elbutulás) leggyakoribb típusa. A betegség nevét Dr. Alois Alzheimer után kapta, aki 1906-ban jegyezte le először a kórképet, amikor egy szokatlan mentális betegségben elhunyt nő agyszövetében különös elváltozásokat vett észre. Az Alzheimer-kór visszafordíthatatlan, progresszív (folyamatosan előrehaladó) agyi rendellenesség, amely lassan felemészti a memóriát, a gondolkodási és az érvelési készséget, végül pedig azt is, hogy az érintett személy képes legyen önállóan a legegyszerűbb mindennapi feladatok elvégzésére.
Mi történik az agyban Alzheimer-kór esetén?
A betegség során az agysejtekben, illetve azok körül, fehérjék halmozódnak fel kóros mennyiségben. Az egyik fajtája ezeknek a béta-amiloid, melynek felhalmozódása plakkokat (lerakódásokat) képez az agysejtek körül. A másik fehérjefajta a tau, melynek felhalmozódása fibrillumokat (kötegeket) képet az agysejteken belül. Ez a folyamat évekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik.
Az agysejtek károsodása mellett az idegsejtek (neuronok) közötti kapcsolatok is megszűnnek. A neuronok üzeneteket továbbítanak az agy különböző részei között, illetve az agyból az izmok és a szervek felé. Idővel az agy egyes területei összezsugorodnak: ez elsőnek általában a memóriáért felelős agyi területeket érinti. Előfordulnak ritkább formái is az Alzheimer-kórnak, amikor látásproblémák vagy nyelvi zavarok lépnek fel kezdeti tünetekként.
Mi okozza az Alzheimer-kórt?
Az Alzheimer-kór pontos okát sajnos még nem tudják, de bizonyos tényezők feltehetően növelik a betegség kialakulásának a kockázatát. Ide sorolható többek között az életkor, a genetika, a szívbetegségek, a Down-szindróma, a fejsérülések és a dohányzás.
Az életkor mind közül a legnagyobb jelentőséggel bíró kockázati tényező. Az Alzheimer-kór kialakulásának esélye 65 éves kor után 5 évente megduplázódik. A betegség ugyanakkor nem kizárólag az időseket érinti, az Alzheimer-kórban szenvedők kb. 5%-a 65 év alatti. Ez a korai forma 40 éves kor körül jelentkezik.
Az Alzheimer-kór esetében nemi különbségek is mutatkoznak: nőknél valamennyi korosztályon belül gyakoribb, mint férfiaknál. Egyelőre nem tudni, hogy ez milyen okokra vezethető vissza.
Melyek az Alzheimer-kór tünetei?
Az Alzheimer kór lassan kezdődik és kezdeti tünetei egyénenként eltérőek lehetnek. Jellemzően a feledékenység, a rövid távú memória elvesztése az első jelek között szerepel. Sokan rögtön megijednek, ha ezt-azt elfelejtenek, pedig egyáltalán nem biztos, hogy az Alzheimer-kór előjeléről van szó. Normális feledékenységnek számít az, ami szituációhoz köthető (például nem tudjuk, hogy bezártuk-e az ajtót), a nem normális feledékenység azonban nem köthető szituációhoz, hanem állandósul és nem múlik el. Ha ilyet tapasztalunk akár magunkon, akár szerettünkön, érdemes egy alapos orvosi kivizsgálásnak alávetni magunkat.
A betegséget a szakemberek 3 fő szakaszra osztják:
Korai stádium
- Memóriavesztés
- Gyenge ítélőképesség, ami rossz döntésekhez vezet
- A spontaneitás és kezdeményezőkészség elvesztése
- A normális hétköznapi feladatok elvégzése több időt igényel
- Kérdések ismételgetése
- Gondok a pénzzel való bánással és a számlák befizetésével
- Íráskép romlása
- A tájékozódás képességének romlása, eltévedés
- Dolgok elvesztése vagy szokatlan helyeken történő megtalálása
- Hangulat- és személyiségváltozások
- Fokozott szorongás és/vagy agresszió
Középsúlyos stádium
- Fokozott memóriavesztés és zavartság
- Új dolgok megtanulásának képtelensége
- Nyelvi nehézségek és olvasással, írással, és számolással kapcsolatos problémák
- A gondolatok rendszerezésével és a logikus gondolkodással kapcsolatos nehézségek
- Koncentrálóképesség időtartamának lerövidülése
- Elveszettség új helyzetekben
- Többlépéses feladatok (pl. felöltözés) elvégzésének nehézsége
- Gondok a családtagok és barátok felismerésével
- Hallucinációk, téveszmék és paranoia
- Impulzív viselkedés, pl. vetkőzés helytelen időben vagy helyen vagy vulgáris nyelv használata
- Helytelen dühkitörések
- Nyugtalanság, izgalom, szorongás, szomorúság, elkóborlás – különösképpen késő délután vagy este
- Ismétlődő állítások vagy mozgások, esetenként izomrángások
Súlyos stádium
- Kommunikációs képesség hiánya
- Testsúlyvesztés
- Rohamok
- Bőrfertőzések
- Nyelési nehézségek
- Nyögés, jajgatás, vagy morgás
- Megnövekedett alvásmennyiség
- A belek és a húgyhólyag feletti uralom elvesztése
Mit lehet tenni, ha valakit Alzheimer-kórral diagnosztizáltak?
Az Alzheimer-kór egy jelenleg gyógyíthatatlan betegség, ám a diagnózis korai megállapításának számos előnye van. Az időben megkezdett megfelelő terápia révén csökkenthető a tünetek súlyossága, jelentősen lassítható az állapotromlás, a betegek hosszabb ideig képesek lehetnek önálló életvezetésre, minőségi élet élésére. Mindezek által csökkenhet az Alzheimer-kórban szenvedőket ápolók, gondozók fizikai és lelki terheltsége is, nem utolsósorban pedig az egyébként igen magas kezelési költség is.
Praktikus tippek az Alzheimer-kórban szenvedők gondozásához:
1. A mentális aktivitás szorgalmazása
Egyre több kutatás igazolja, hogy az agy stimulálása, vagy más szóval tornáztatása hozzájárulhat az Alzheimer-kór előrehaladásának lassításához, különösképpen a korai szakaszokban. Emellett kimutatták azt is, hogy az időskori kognitív hanyatlás lassabb azoknál, akik életében gyakoribb a kognitív aktivitás.
Gondozóként, hozzátartozóként fontos, hogy bátorítsuk az érintetteteket arra, hogy olyan tevékenységeket végezzenek, melyekben örömüket lelik, különösképpen, ha azok az elmét is megdolgoztatják. Ilyen az olvasás, az írás, a hangszeren játszás, a keresztrejtvény-fejtés, a sakk és hasonló játékok játszása, vagy éppen a nyelvtanulás. Gondoskodjunk arról, hogy a betegnek mindig legyen új olvasnivalója, megfejtetlen keresztrejtvénye vagy lehetősége valamilyen mentálisan stimuláló tevékenységre.
Egyes kutatások szerint kiemelten hasznosak és védelmezőek azok a tevékenységek, melyeknek része a másokkal történő interakció. A szocializáció rendkívül előnyös az agy egészségére nézve. Az Alzheimer-kórosnak nyújtott otthoni segítség fontos, ugyanakkor nem szabad a beteget minden normális feladatától megszabadítani. A mindennapi házimunka is lehet egyfajta mentális torna.
2. Változtatások a mindennapi életben
A környezet egyszerűbbé tétele és a memória támogatásához szükséges eszközök biztosítása sokat segít abban, hogy szerettünk hosszabb ideig megőrizhesse önállóságát. Ez azért bizonyul előnyösnek, mert csökkenti a stresszt és lassítja a további állapotromlást.
Találjuk meg a módját a betegben esetleg aggodalmat kiváltó feladatok minimalizálásának. Például elintézhetjük a számlák elektronikus fizetését, felbérelhetünk egy kertészt, lemondhatjuk a már nem olvasott újságok előfizetését. Ne hagyjuk, hogy az újságpapír halmok, régi levelek és egyéb felesleges dolgok zsúfoltságot okozzanak. Érdemes hétköznapi emlékeztetőket írni és használni, illetve listát írni az aznapra elvégzendő tevékenységekről és biztatni a beteget, hogy húzza ki, ha készen van valamelyikkel.
Gondoskodjunk arról, hogy a változtatások fokozatosak legyenek. Túl sok hirtelen bekövetkező változás – például nagytakarítás egy rendetlen otthonban – összezavarhatja és stresszessé teheti az Alzheimer-kórban vagy a demencia egyéb formájában szenvedő egyént és felgyorsíthatja a hanyatlást ahelyett, hogy lassítaná.
3. Rutin kialakítása és fenntartása
Az agytorna ugyan rendkívül hasznos, de ha túl sok újdonságot, jelentős változásokat viszünk egy Alzheimer-kórban szenvedő életébe, azzal összezavarjuk őt. A megszokott, ismétlődő dolgoknak nagyon fontos szerepe van minden demenciás beteg életében. Az ismeretlennel, a változással történő megbirkózás stresszt vált ki, ami rosszabbá teheti a tüneteket.
Igyekezzünk kialakítani egy rendszeres napi ritmust a beteg számára: tervezzük meg az étkezéseket, az alvást, a sétákat, és a fürdést úgy, hogy azok minden nap nagyjából ugyanakkor történjenek. Ha lehet, az orvosi látogatásokat is időzítsük mindig azonos időpontokra, például rögtön reggel vagy közvetlenül ebéd után.
4. Vitaminok és gyógynövények szedése
A tudósok jelenleg is számos olyan hatóanyagot vizsgálnak, mely alkalmasnak bizonyulhat az Alzheimer-kórban és a demencia egyéb típusaiban szenvedők étrendjének kiegészítésére. A két legígéretesebb terület a vitaminok és a ginkgo biloba nevű gyógynövény. Az eddigi kutatások szerint az E-vitamin segíthet lassítani az Alzheimer-kóros emberek szellemi leépülését, a napi 400 mcg feletti folát bevitel felére csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázatát, a ginkgo biloba pedig segíthet a kognitív hanyatlás lassításában az Alzheimer-kór korai stádiumában. Ezen kívül számos kutatás folyt a kurkumáról, mely Kínától Thaiföldig közkedvelt a népi gyógyászatban, és a modern orvostudomány is felfigyelt már rá. Élénksárga színét adó hatóanyagának, a kurkuminnak a rák és a gyulladásos betegségek kezelésében való hatékonyságát vizsgálták, így többek között a demencia megelőzésével és kiegészítő kezelésével kapcsolatban vizsgálták hatékonyságát. Klinikai vizsgálatok során kis mennyiségben kurkumint adtak beta-amyloid fehérjéhez, és ez a vegyület megóvta a fehérjéket az összeállástól, összetapadástól, illetve meggátolta az amyloid rostok képződését, amitől aztán kialakulnak az Alzheimer-kórra jellemző plakkok.
Nagyon fontos, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő egyén tájékoztassa orvosát minden étrend-kiegészítőről, amit szed, és arról is, hogy milyen dózisban. Ha a beteg ezt nem teszi meg, tegyük meg mi helyette.
A szükséges vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz elsődlegesen minden esetben táplálkozás útján érdemes hozzájutnia a betegnek. Kutatások kimutatták, hogy a mediterrán étrendet követő Alzheimer-kórosak átlagosan 1,3 évvel tovább élnek, mint a nyugati étrendet követők. A nyugati étrend gazdag telített zsírokban és húsokban, de jóval szegényebb zöldségekben. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a beteg a mediterrán étrendnek megfelelően sok zöldséget és gyümölcsöt, hüvelyeseket, gabonaféléket, halakat, szárnyasokat, tejtermékeket és egyszeresen telítetlen zsírokat fogyasszon.
Szorosan figyeljük a beteg étkezési szokásait. A memóriazavarokkal küzdő emberek gyakran alig főznek ételeket, mivel ilyenkor a korábban már ezerszer ismételt lépések elvégzése, a vágóeszközök használata is túl bonyolult feladattá válhat.
5. Ne feledkezzünk el saját magunkról!
Soha ne felejtsük el: ahhoz, hogy szerettünkkel törődni tudjunk, magunkkal is törődnünk kell. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek gondozása során számos kihívással szembesülhetünk. Ezek leküzdése egyes esetekben sok erőfeszítést, odafigyelést igényel, tehát fizikailag és szellemileg is megterhelő lehet.
Ha az otthongondozás mellett döntünk, nagyon fontos, hogy ne csak felületesen, hanem részletekbe menően tájékozódjunk a betegségről. A megfelelő felkészülés elengedhetetlen, hiszen így megtudhatjuk, mikor mivel kell szembenéznünk, miben tudunk mi magunk segíteni az ápoltnak, és miben csak másokkal együttműködve.
Nem biztos, hogy pszichikai és fizikai teherbíró képességünket képesek vagyunk jól felismerni! Ne röstelljük, ha pihenőre van szükségünk vagy segítséget kell kérnünk családtagoktól, barátoktól. Hogy ez ne okozzon gondot, a legjobb az, ha az otthongondozás melletti döntést azokkal közösen hozzuk meg, akiket később alkalmanként be szeretnénk vonni a gondozásba, ellátásba.
Szinte minden hozzátartozó tévesen ítéli meg a saját lelki, fizikai állapotát, ami aztán odavezethet, hogy a felszökő vérnyomás, az idegesség vagy a kimerültség miatt ő maga is ápolásra szorul. Az Alzheimer-kórban szenvedő beteg azonban csak akkor érezheti igazán biztonságban a gondozója mellett, ha az jó lelkiállapotban van.
Nem szabad elszigetelődni, hiszen a gondozás egyszer véget ér, és ez nem járhat együtt azzal, hogy képtelenek legyünk saját életünk folytatására. Sajnos még ma is nagyon sok előítélet, stigma van az alzheimeresekkel kapcsolatban, részint emiatt az ápolás gyakran magányos életmóddal jár, a barátok, rokonok lemorzsolódnak. Sokaknak a humor jelenti a mentőövet ebben a helyzetben, míg mások az önsegítő közösségekben találnak támogatásra, ahol a hasonló sorsúakkal való együttlét megkönnyebbülést jelent, valamint tanácsokat, tapasztalatokat is megosztanak egymással a tagok.
Alzheimer Világnap: minden évben szeptember 21-én!
Az Alzheimer-világnap a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) által kezdeményezett és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatását élvező, évente szeptember 21-én világszerte megrendezett eseménysorozat. Célja, hogy felhívja a figyelmet az Alzheimer-kór és más demenciák terjedésének veszélyére, visszaszorításának, a tévhitek eloszlatásának és a társadalmi összefogásnak szükségességére, a betegséggel élők körülményeinek javítására.
Magyarországon az eseménysorozatot évek óta az ADI magyar tagszervezete, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága (FEHT) koordinálja, illetve szervezi. Ez az egyesület kiemelt fontosságú feladatának tartja az Alzheimer-kórral és más demenciával élők, valamint gondozóik sokoldalú támogatását és érdekvédelmét. Elérhetősége: weboldal és Facebook
Az FEHT mellett a demenciával élő személyeknek és hozzátartozóiknak is sok segítséget nyújthat az Alzheimer Café elnevezésű találkozó, illetve mozgalom, mely 1997-ben Hollandiában került legelőször megrendezésre, 2014 óta pedig Magyarországon is elterjedőben van. Az Alzheimer Cafék elérhetőségeit a közösség weboldalán megtalálhatod: kattints ide!