Az ízületeink különböző hangok egész tárházát tudják kiadni – kattognak, pattannak, recsegnek, ropognak és nyikorognak. A leggyakrabban az ujjak, a térd, a boka, a hát és a nyak ízületei „ropognak”. A zajos ízületek mögött sokféle ok állhat, az azonban generációk óta foglalkoztatja az embereket, hogy az ízületek kiropogtatása valójában káros, ártalmatlan, vagy akár hasznos szokás-e? Utánajártunk a kérdésnek, és megtaláltuk a választ!
Az ízületropogtatás sokaknál az idegességet, feszültséget fejezi ki, egyfajta stresszlevezetési módszer, míg másoknak kellemes érzést ad. Különböző felmérések szerint az emberek 25-54%-a ropogtatja ízületeit, a férfiak nagyobb számban, mint a nők.
Ízületi gyulladást okoz-e a rendszeres ropogtatás?
Az emberek háromféle módon szokták az ízületeiket ropogtatni: előre- vagy hátrafordítással; oldalra fordítással; vagy a kapcsolódó csontok meghúzásával. Habár bármelyik ízületet ki lehet ropogtatni, de tény, hogy legtöbben az ujjaikat szokták.
Sokan úgy hiszik, hogy ízületi gyulladás (artritisz) kialakulásához vezethet az ujjropogtatás, pedig erre semmilyen tudományos bizonyíték nincs. Több kutatás is vizsgálta a jelenséget és egyik sem talált összefüggést a betegség és az ízületropogtatás között.
Dr. Donald Unger amerikai orvos saját magán végzett kísérletet: több mint 50 éven át legalább naponta kétszer kiropogtatta az ízületeket a bal kezén, míg a jobbat kontrollként használta, azaz egyszer sem ropogtatta ez idő alatt. Azután, hogy a bal kéz ízületei öt évtized alatt legalább 36 500 ropogtatáson voltak túl, elemezte az adatokat és arra jutott, hogy a két kéz egészségi állapota között semmilyen különbség nem volt felfedezhető.
Az amerikai Maryland állambeli Bethesdában működő Uniformed Services University of the Health Sciences szakemberei 215 embert vizsgáltak meg, akiknek 20 százaléka rendszeresen ropogtatta ízületeit. Az ízületropogtatók közül 18,1%-nak volt a kezében ízületi gyulladása, míg azok közül, akiknek ez nem volt szokásuk, az arány 21,5% volt. A kutatás tehát arra jutott, hogy az ízületi gyulladás kockázata ugyanakkora, függetlenül attól, hogy valaki ízületropogtató vagy sem.
Hasznos vagy ártalmas, ha ropogtatjuk az ízületeket?
Az ujjaink, nyakunk vagy más ízületeink ropogtatása tehát nem okoz artritiszt, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy teljesen veszélytelen lenne. Legalább egy olyan nagyméretű kutatásról tudni, amely kimutatta, hogy a krónikus ízületi ropogtatás duzzanat kialakulását okozhatja és gyengítheti a kéz szorító erejét.
Bármilyen meglepő, de van pozitívuma is az ízületropogtatásnak. Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy közvetlenül a ropogtatás után az ízületek mozgathatósága nagyobb, mint előtte. Az ízületropogtatás stimulálja az úgynevezett Golgi-ínszerveket (olyan idegvégződések, melyek az inak feszülését érzékelik), ami ellazítja az ízületet körülvevő izmokat. Ezért érezzük magunkat fizikailag is lazábbnak, miután ízületeinket kiropogtattuk.
Mi okozza az ízületropogást?
Az ízületi ropogás egy a mai napig sem teljesen megértett jelenség. Hogy mi az oka, arra több elmélet is létezik, de biztosan nem tudjuk.
Az ízületekben van egy kis tér, amelyet az úgynevezett szinoviális folyadék tölt ki, ami oxigént, nitrogént és szén-dioxidot is tartalmaz. Ennek a feladata, hogy mozgáskor csökkentse a súrlódást. Amikor egy ízületet megroppantunk, azzal megnöveljük a két csont közötti teret, vákuum keletkezik és a kitágult térbe beáramlik a szinoviális folyadék. A hang, amit hallunk, a folyadékbuborékok kipattanásából származik. Legalábbis korábban így gondolták a szakértők.
2015-ben a kanadai Alberta egyetemének munkatársai megcáfolták ezt a teóriát. Egy kötelet kötöttek a tesztalany ujjára, és lassan meghúzták, miközben MRI-vel világították át. A kutatók szerint az ízületi felszínek apró mértékű eltávolítása során az ízületi folyadékban rendkívül gyorsan egy „lyuk” keletkezik, egyfajta vákuum, és ez felelős a roppanó hangért. Ez a vákuum a roppanás után is látható maradt az MRI felvételen. Az új elmélet szerint tehát a jelenséghez nincs szükség gázbuborékokra, a folyadékban keletkező űr (amit plusz folyadék nem tud kitölteni) elegendő a hanghatás létrejöveteléhez.
Van-e ok aggodalomra, ha recsegnek-ropognak az ízületek?
Ahogy a fentebb leírtakból is látszik, a fájdalommentes (vagy akár jóleső) ízületropogás általában ártalmatlan és nem olyasmi, ami miatt aggódni kéne vagy kezelésre szorulna.
A gondok akkor kezdődnek, amikor a pattanó, ropogó hangokat konkrét fájdalom is kíséri. Az ízület megdagadása ugyancsak problémára utaló jel és mindenképp el kell menni vele az orvoshoz.
Ha egy ízület beragad, nem lehet mozgatni vagy fájdalommal jár a mozgatása, ez akár komolyabb ízületi betegségre is utalhat és egy szakembernek meg kell vizsgálnia az érintett területet. Az ízületi mozgékonyság csökkenése, duzzanat vagy az ízületi funkció elvesztése mind olyan tünetek, melyeket nem szabad félvállról venni és ilyen esetekben szükséges minél hamarabb szakember segítségét kérni.
