Azt érzékeltük, hogy kerested fel oldalunkat. Tudtad, hogy ebbe az országba is teljesítünk rendeléseket?
Részletek
Loading...
14900 Ft felett ingyenes szállítás!
5000 Ft felett ajándék!
Minden, ami vegán Környezetvédelmi hitvallásunk
Étrend
Megdöbbentő tények a helyes étrend jelentőségéről

Megdöbbentő tények a helyes étrend jelentőségéről

A táplálkozásnak igen jelentős egészségvédő szerepe van. A statisztikák szerint korunk megbetegedéseinek mintegy 30-50 %-a visszaszorítható volna helyes étrenddel. De mit is nevezünk helyes étrendnek és – mindenekelőtt –mit is jelent egyáltalán ez a szó:„élelmiszer”?

Egészségvédő táplálkozásA táplálkozásnak igen jelentős egészségvédő szerepe van. A statisztikák szerint korunk megbetegedéseinek mintegy 30-50 %-a visszaszorítható volna helyes étrenddel. De mit is nevezünk helyes étrendnek és – mindenekelőtt –mit is jelent egyáltalán ez a szó:„élelmiszer”?

Élelmiszernek nevezünk minden olyan növényi, állati és ásványi eredetű anyagot, amely nyers vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Az egészségvédő élelmiszer a „fogyaszthatóságon” túl optimális tápanyag összetételt, könnyebb emészthetőséget, hatékony felszívódást és beépülést, valamint a kiválasztó szervek tehermentesítését is jelenti egyben. A helyes táplálkozás hatékonyabbá teszi a mentális funkciókat: segíti a jó felfogó- és döntésképesség, illetve a memória megtartását, mindeközben megfelelő közérzetet, frissességet, „jó életérzést” is kölcsönöz a szervezetnek. Sajnos nem minden élelmiszer felel meg az előbb felsorolt kívánalmaknak, ezért is kell elkülönítenünk az ún. egészségvédő élelmiszerek csoportját az emberi fogyasztásra alkalmasnak minősülő „élelmiszerek” tárgykörén belül.

A helyes étrend az egészségvédő élelmiszerek megfelelő párosításából tevődik össze. Az egészségvédő táplálkozás pedig a helyes étrendet és a megfelelő étkezési szokásokat fogja egybe. Ez utóbbi az étkezések rendszerességét, idejét és módját, az elfogyasztott étel mennyiségét, a rágás milyenségét vagy éppen az evés közbeni lelki állapotot jelenti. Mivel mindezen tényezők domináns szerepet kapnak egészségünk szempontjából érdemes átgondolni a legfontosabb és legalapvetőbb táplálkozási elveket.

Étkezzünk minél változatosabban, vagyis minél többféle nyersanyagból állítsuk össze étrendünket. Legyünk nyitottak az újabb ötletekre is, szerezzünk meglepetést a családnak újfajta ételekkel. Ne kötődjünk megszokásokhoz, tradíciókhoz, hiszen ezen a területen a fejlődés alapja az újabb dolgok iránti fogékonyság. Ne legyenek előítéleteink az újdonságokkal kapcsolatban, ha még nem is kóstoltuk azokat.

Kerüljük a zsíros, nehéz ételeket, használjunk inkább növényi olajat. Bár ez utóbbi javaslat sokszor kerül elő, mégis a hazai – főként vidéki - lakosság még mindig 30-50 %-ban sertészsírt és libazsírt fogyaszt. Legjobb a hidegen sajtolt olaj, ezen belül is az olívaolaj. Az ételeket csak kevés sóval ízesítsük. Az élelmiszerekben „rejtett” só is található, amely hozzáadódik a napi sóbevitelünkhöz. (Pl.: kenyerek, péksütemények, tésztafélék, savanyúságok, stb.) A megengedett napi 5 gramm (1 teáskanál) konyhasó helyett nem egyszer ennek 2-3-szorosát is elfogyasztjuk, amely számos keringési és vízháztartásbeli probléma alapja lehet. A rendszeres édességfogyasztást a szakemberek nem javasolják a cukor káros hatásai miatt. Egyrészről le kell csökkentenünk a hozzáadott cukor mennyiségét, másrészről természetes helyettesítőket érdemes beiktatni. Ilyenek az édesebb gyümölcsök (banán), aszalványok (mazsola, füge, datolya) és a méz. A természetes édességek reggelibe való beépítése némileg visszaszorítja az édességek kívánását a nap folyamán.

A nyers gyümölcsök és zöldségfélék kiemelt szerepet kapnak az étrendben. Vitamin és ásványi anyag tartalmuk segíti a szervezet és e szellemi működés regenerációját. Betegségmegelőző szerepük részben az antioxidánsok (C-vitamin) és színanyagok hatásaival magyarázható. A barna kenyér és gabonapelyhek szintén a javaslatok között szerepelnek értékes B-vitamin és rosttartalmuk miatt. A barna rizs köretként való alkalmazása az előbbiekhez hasonlóan jótékony hatású.

A rendszeresen, hasonló időközökben történő étkezés során a szervezet előre fel tud készülni a következő táplálkozási periódusra. Aki meghatározott, előre tervezett időszakokban eszik, érezni fogja az adott időpont elérkeztével a szervezet „készenléti jelzéseit”. (éhségérzet) A rendszertelenség egy ideig csak átmeneti, később maradandó emésztőszervi és egyéb károsodáshoz vezethet. A véletlenszerű étkezési ritmus az emésztőnedvek összetételének megváltozását és a vércukorszint gyakori ingadozását eredményezi. Az ilyen életvitel sajnos leépíti a szervezetet, és egy idő után a precíz, rendszerességre alkotott emberi szervezet többé nem képes tolerálni a kilengéseket. (gyomor- és bélbántalmak, keringési zavarok, stb.) A szomorú következmények megfigyelhetőek a több műszakos vagy rugalmas munkarendet követő embereknél. Mindezek fényében válik érthetővé, miért szerepel a Bibliában is a következő idézet: „Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmeid idejében esznek, a test erejéért, és nem az italért.” (Prédikátor könyve 10. fej. 14.vers)

Az étkezések számát illetően a napi 3 étkezés javasolható, amely – ha az összetétel és a mennyiség is optimális – kielégíti a szükségleteket. Az étkezések között 4-6 órás szüneteket érdemes tartani, hogy a gyomor elvégezhesse munkáját. A mennyiség elosztásával kapcsolatban egy régi bölcs mondást lehetne idézni: „A reggelidet ne oszd meg senkivel, az ebédedet oszd meg felebarátoddal, a vacsorádat pedig add az ellenségednek.” Vagyis optimális esetben a reggeli a legnagyobb mennyiségű, főként szénhidrátot (gabonák, aszalványok, méz), vitamint ásványi anyagot (gyümölcs- vagy zöldségfélék), kevés zsiradékot (olajos magvak) és bőséges folyadékot tartalmaz, ez utóbbit étkezés előtt (felkelés után) javasolják. Reggel a szervezetnek e tápanyagokra van leginkább szüksége. Az ebéd fehérjében és zsiradékban gazdagabb főtt ételeket tartalmaz – természetesen – nyers zöldségsalátával kiegészítve. A vacsora többnyire könnyen emészthető, nem megterhelő étkezést jelent: pirítós, zsírszegény termékek, főzelékfélék, joghurt, gyümölcsök. A folyadék fogyasztását az étkezések közötti órákban érdemes beiktatni, ez napi 6-8 pohár víz bevitelét jelenti.

Fontos még, hogy mindig együnk nyugodtan, nem kapkodva, kényelmes körülmények között, hiszen ilyenkor az emésztés is hatékonyabb. Végül érdemes kiemelni, hogy az egészségvédő táplálkozás a szeszes italok és serkentő hatású élvezeti szerek háttérbe szorítását ill. kiiktatását is elérendő célként jeleníti meg.

Ezt láttad már?
Élet? Erő? Egészség? - A tejtermékek árnyoldalai
Netamin Facebook oldal Netamin Tiktok oldal Netamin Instagram oldal Netamin Pinterest oldal Netamin Youtube csatorna Netamin kapcsolat oldal Black Friday modal háttér