A D-vitamin csontrendszerre kifejtett kedvező hatása az 1920-as évek óta ismert. Hosszú időn át nem is tekintettek rá másként, csak csontépítő tápanyagként. Az utóbbi néhány évtizedben azonban sorra jelentek meg azok a tudományos vizsgálatok, amelyek bizonyították: a D-vitamin sokkal több jótékony hatással rendelkezhet! Egyes kutatások például arra utalnak, hogy az autoimmun betegségek – például reumás ízületi gyulladás, pikkelysömör, gyulladásos bélbetegségek – megelőzésében és kezelésében is szerepe lehet.
A D-vitamin szerepe a szervezetben
A D-vitamin (kalcitriol) tulajdonképpen nem is vitamin, hanem egy zsírban oldódó prehormon (hormon előanyag), ami a szervezetünkben alakul át aktív hormonná. A szervezetünk számára szükséges D-vitamin legjava (kb. 80-90 százaléka) a napsugárzás hatására keletkezik a bőrünkben.
A D-vitamin kulcsszerepet játszik több száz élettani funkcióban. Amellett, hogy nélkülözhetetlen a csontok fejlődéséhez és fenntartásához, az agy, idegrendszer, izmok, szív- és érrendszer, anyagcsere, valamint az immunrendszer egészséges működéséhez is mindenképpen szükséges.
A D-vitamin-hiány gyakorisága
Egyes felmérések szerint a lakosság 90-95%-ának nem megfelelő vagy hiányos a D-vitamin-ellátottsága. Ez azt jelenti, hogy szinte senki sem éri el az optimálisnak számító 75 nmol/l (30 ng/ml) feletti D-vitamin vérszintet.
A D-vitamin-hiány hátterében legfőképpen a bezárt életmód, a napvédő krémek és ruházat használata, illetve a nem megfelelő táplálkozás áll. Hatással van ugyanakkor a D-vitamin termelésére a bőrszín (minél sötétebb a bőr, annál nehezebben termel D-vitamint), az életkor (a szervezet D-vitamin-termelése az életkorral arányosan csökken), és a testsúly is (a túlsúlyosak és elhízottak esetében a D-vitamin a zsírszövetekben „ragad” és nem tud bejutni a véráramba).
A D-vitamin-hiány és az autoimmun betegségek kapcsolata
A D-vitamin úgynevezett immunmoduláns hatással bír, vagyis képes módosítani az immunrendszer működését. Kutatások bizonyították, hogy az immunsejtekben D-vitamint érzékelő receptorok találhatóak, sőt, ezek a sejtek akár D-vitamin előállítására is képesek.
A D-vitamin fokozza a kórokozók ellen védelmet nyújtó immunsejtek, például a T-limfociták és makrofágok működését, serkenti a természetes vírusellenes anyagok termelését és csökkenti a gyulladáskeltő citokinek szintjét. Nem meglepő hát, hogy a D-vitamin-hiányt összefüggésbe hozták a fertőzésekre való fokozott fogékonysággal és az immunbetegségekkel is.
Kutatások során a különböző autoimmun eredetű problémákban szenvedő embereknél jelentős mértékben alacsonyabb D-vitamin-szintet mértek, mint az egészséges kontroll alanyoknál. A D-vitamin-hiány egyes szakértők szerint az autoimmun betegségek egyik figyelmen kívül hagyott kockázati tényezője lehet.
Egy 2019 szeptemberében, az Autoimmunity Reviews című tudományos folyóiratban megjelent szakirodalmi áttekintés több mint 130 korábbi vizsgálat eredményeit összegezte a témában. A szerzők fordított összefüggést találtak a D-vitamin és számos autoimmun betegség kialakulása között, úgymint:
- szisztémás lupus erythematosus (SLE, lupusz)
- Crohn-betegség
- colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás)
- 1-es típusú cukorbetegség
- sclerosis multiplex (SM)
- psoriasis vulgaris (pikkelysömör)
- iridocyclitis (a szem szivárványhártyájának gyulladása)
- rheumatoid arthritis (RA, reumás ízületi gyulladás)
- polymalgia rheumatica (PMR, reumás izomfájdalom)
A szerzők a rendelkezésükre álló adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a D-vitamin jelátvitel gyengülése és/vagy a nem megfelelő D-vitamin-bevitel hozzájárulhat az autoimmunitáshoz. Ebből következően a D-vitamin étrend-kiegészítéssel történő pótlása szerepet játszhat az autoimmun betegségek kezelésében.
Korábbi vizsgálatok az alacsony D-vitamin-szintet a pajzsmirigy és a máj autoimmun betegségeivel, illetve a szem- és szájszárazságot, de akár ízületi gyulladást is okozó Sjögren-szindrómával is kapcsolatba hozták.
Tényleg segíthet a D-vitamin-kiegészítés autoimmun betegség esetén?
A kutatási eredményekből arra lehet következtetni, hogy az alacsony D-vitamin-szint hajlamosíthat az autoimmun betegségekre, vagyis érdemes az optimális D-vitamin-ellátottságot fenntartani, hogy csökkentsük az ilyen típusú betegségek kockázatát. Természetesen még rengeteg egyéb indok miatt javasolt a kiegészítő D-vitamin fogyasztása, nem csak emiatt!
Felmerülhet ugyanakkor a kérdés: javíthat-e a D-vitamin-kiegészítés a már kialakult autoimmun betegségen? A jó hír, hogy több úgynevezett intervenciós vizsgálat is született már, amelyekben bizonyításra került: az alacsony D-vitamin-szinttel rendelkező autoimmun betegeknél az egészséges D-vitamin-szint elérése javíthatja a tüneteket, enyhítheti az adott betegséget.
Egyes vizsgálatokban a D-vitamin kiegészítővel történő pótlása pozitív hatást ért el 1-es típusú cukorbetegség, lupusz, sclerosis multiplex, illetve reumás ízületi gyulladás esetén is.
Általánosságban elmondható, hogy napi 2000-3000 nemzetközi egység (NE) D-vitamin fogyasztása elegendő az optimális D-vitamin-szinthez, de az egyéni adottságok és élethelyzetek miatt előfordulhat, hogy más dózisra van szükség. A szervezet D-vitamin-szintje egy egyszerű vérvizsgálattal megállapítható, érdemes kb. félévente ellenőrizni és az étrend-kiegészítést szükség esetén módosítani.
