Nyugodtan kimondhatjuk, hogy egy mai modern nyugati ember étrendjében az esetek túlnyomó többségében nincs gond a bevitt táplálék mennyiségével, ám annál több van annak minőségével. Ne csak a kalóriákra és makrotápanyagokra koncentráljunk hát, hanem a fizikai teljesítményhez, és általános jóléthez, egészséghez nélkülözhetetlen mikrotápanyagokra is – ezek a vitaminok és ásványi anyagok.
Ezúttal az E-vitamint vesszük górcső alá – érdemes is, hiszen míg egyes társairól (pl. a C- vagy a D-vitaminról) cikkek százait olvashatjuk, addig erről a hasonlóképpen fontos vitaminról csak ritkán esik szó.
Az E-vitamin elnevezés valójában gyűjtőnév, nyolc hasonló szerkezettel és hatással bíró vegyület értendő alatta: négy tokoferol (alfa, béta, gamma, delta) és négy tokotrienol (alfa, béta, gamma, delta). Az étrend-kiegészítőkben leggyakrabban kizárólag alfa-tokoferol található, rosszabb esetben annak is a szintetikus változata (dl-alfa-tokoferol), mivel ez a legolcsóbb megoldás. A legújabb kutatások szerint azonban ez korántsem elég, sőt, a túlzottan sok alfa-tokoferol kiszorítja az E-vitamin egyéb, létfontosságú formáit a szervezetből.
Fontos tehát, hogy étrend-kiegészítés esetén mindenképpen olyan készítményt válassz, amely kevert tokoferolokat tartalmaz, hiszen ezek a természetben is együtt fordulnak elő.
Az E-vitamin jótékony hatásai sokrétűek: többek között igen hatékony antioxidáns; sejtvédő funkcióval bír; hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez; csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét és lassíthatja a már kialakult betegség előrehaladását; gyulladásgátló (pl. krónikus mandulagyulladás, légúti és ízületi gyulladások esetén is ajánlott a szedése); és az elhízás járványa miatt egyre gyakoribb nem alkoholos eredetű zsírmáj kezelésében is hasznos lehet.
És ezt listát még hosszasan folytathatnánk... Mindezek tudatában sokkolóan hathat a tény, hogy legújabb felmérések alapján a nyugati társadalmak lakosságának több mint 90%-a nem jut hozzá a napi ajánlott E-vitamin mennyiséghez étrendjén keresztül.
Az E-vitamin-hiány tünetei közé tartozik a perifériás neuropátia (az agyon és gerincvelőn kívüli idegek betegsége, ami fájdalomhoz, érzéketlenséghez vezet), izomgyengeség, izomtömegvesztés, látási zavarok és egyéb idegi problémák. Az E-vitamin legfontosabb forrásai a növényi olajok, zöld leveles zöldségek, olajos magvak és teljes kiőrlésű gabonák.
Az E-vitamin ajánlott napi beviteli mennyisége felnőttek számára 12 mg (18 nemzetközi egység). A szükséges mennyiségre ugyanakkor az életkor, a nem, a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás, és számos egyéb tényező hatással lehet. Kutatások alapján a pozitív hatásokat általában jelentősen nagyobb, 400-800 nemzetközi egység napi adaggal lehet elérni.
Az E-vitamin kiegészítők, multivitaminok formájában történő napi bevitele gyors, kényelmes és költségkímélő megoldás az étrendünkben esetlegesen (vagy ahogy a fentebb vázolt ábra mutatja, nagyon nagy valószínűséggel) előforduló hézagok kitöltésére.
