A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata hiperplázia, rövidítve BPH) az idősebb férfiak egyik leggyakoribb betegsége, egyben a leggyakrabban felmerülő prosztataprobléma. Ahogy nevéből is látszik, nem rákos eredetű elváltozásról van szó, vagyis az állapot alapvetően nem életveszélyes, ugyanakkor kellemetlen tünetei nagymértékben rontják az életminőséget. Mivel a prosztatamegnagyobbodás előbb-utóbb, az életkor előrehaladtával szinte mindenkit elér, nem árt tisztában lenni kialakulásának okaival, tüneteivel, illetve a megelőzéshez és kezeléshez szükséges lépésekkel.
A prosztata elhelyezkedése, mérete és funkciója
A prosztata egy születéskor borsószem nagyságú mirigy, ami 18-20 éves korra már 20 g tömegű, gesztenye nagyságú szervvé fejlődik (ez megegyezik a normál felnőttkori mérettel). A húgyhólyag alatt található, az abból kiinduló húgycsövet veszi körül.
A prosztata optimális mérete kb. 3-4 cm (átmérő), illetve 25 ml (térfogat), a vastagsága kb. 2 cm.
A prosztata által termelt váladék hígítja az ondót, elősegíti a spermiumok mozgását és semlegesíti a hüvely savas kémhatású közegét, ezzel is növelve a spermiumok életképességét. A prosztata simaizma a vizeletürítésért felel (összehúzódik, illetve nyomást gyakorol a húgycsőre), továbbá szerepet játszik az ejakuláció alatt távozó ondó kilövellésében is.
A prosztatamegnagyobbodás kialakulásának okai
Körülbelül 25 éves kortól a prosztata lassú, jóindulatú megnagyobbodásnak indul. Ennek a természetes folyamatnak a pontos oka még ma is ismeretlen. Kutatók azt feltételezik, hogy a prosztata idővel egyre érzékenyebbé válik a férfi nemi hormonokkal, pl. tesztoszteronnal és dihidrotesztoszteronnal (DHT) szemben.
A betegség legfontosabb kockázati tényezői:
- Életkor. A prosztatamegnagyobbodás csak ritkán okoz tüneteket a 40 évesnél fiatalabb férfiaknál. 50 év felett viszont már a férfiak felénél, 80 év felett pedig akár 90 százalékánál jelen vannak a panaszok.
- Családi előfordulás. A prosztataproblémák kockázata azok esetében magasabb, akiknek a családjában a vérrokonok (pl. édesapa, fiútestvér) között előfordultak már prosztataproblémák.
- Cukorbetegség és szívbetegség. Kutatások azt mutatják, hogy a cukorbetegség, illetve a szívbetegség és a szívbetegségek kezelésére használt béta-blokkolók szedése is fokozhatja a BPH kockázatát.
- Életmód. Az elhízottság növeli a BPH kockázatát, míg az egészséges testsúly és a rendszeres mozgás csökkenti azt.
A prosztatamegnagyobbodás tünetei
A húgycsövet a megnagyobbodott prosztata nyomja és beszűkíti, emiatt különféle vizeléssel kapcsolatos problémák jelentkeznek. A tünetek súlyossága általában egyéntől függően változó, de alapvetően elmondható, hogy az idő előrehaladtával a tünetek egyre komolyabbá válnak.
A BPH leggyakoribb jelei és tünetei:
- Gyakori vagy sürgető vizelési inger
- Gyakoribb éjszakai vizeletürítés (nocturia)
- Nehezen induló vizelés
- Gyenge vagy akadozó vizeletsugár
- Vizeletcsepegés a vizelés végén
- Tökéletlen húgyhólyag-kiürítés
Kevésbé gyakori jelek és tünetek:
- Húgyúti fertőzés
- Vizelési képtelenség
- Véres vizelet
A prosztata mérete nem feltétlenül áll összefüggésben a tünetek súlyosságával. Egyes férfiaknál már kismértékű megnagyobbodás hatására is jelentős tünetek jelentkezhetnek, míg másoknál akár nagymértékű megnagyobbodás sem okoz komolyabb panaszokat.
A fenti tüneteken túl a BPH diagnosztizálásában segíthet a PSA (prosztata-specifikus antigén) vizsgálat is, mely egy egyszerű vérvételt jelent. Egy, a prosztata mirigyei által termelt fehérje mennyiségét határozzák meg a vérmintában. Az emelkedett PSA szint BPH-ra, prosztatagyulladásra, vagy esetenként prosztatarákra is utalhat, így pozitív eredmény esetén további vizsgálatok szükségesek (pl. rektális digitális vizsgálat, hasi ultrahang).
A prosztatamegnagyobbodás lehetséges szövődményei
Ha hosszú távon kezeletlenül, elhanyagolva marad, a BPH akár súlyosabb szövődményekkel is járhat. Ilyen például a vizelet elakadás (vizeletretenció), húgyúti fertőzés, húgyhólyag-kövesség, húgyhólyag-károsodás, és a vesekárosodás. Habár ezek csak nagyon ritkán fordulnak elő, nem érdemes kockáztatni, hiszen egyes szövődmények, például az akut vizeletretenció vagy a vesekárosodás, akár életveszélyesek is lehetnek.
A prosztatamegnagyobbodás megelőzése és kezelése
Első számú szabály: ne várd meg a kellemetlen tünetek megjelenését! A legjobb, ha tudatosan, a prosztata egészséges működését támogató étrenddel és életmóddal igyekszel megelőzni a betegség kialakulását. Ezt már fiatalkorban el lehet kezdeni, sőt, ajánlott is, hogy egy férfi már 40 éves kora előtt is prosztata-tudatosan éljen!
Tudományos kutatások által bizonyított tény, hogy az egészségtelen táplálkozás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a dohányzás mind összefüggésbe hozhatóak a BPH kialakulásának magasabb kockázatával, illetve a BPH tünetek romlásával.
Gyakori kérdés férfiak körében, hogy a prosztataszűrés hány éves kortól javasolt. Erre röviden az a válasz, hogy 50 éves kortól évente egyszer ajánlott elvégeztetni – függetlenül attól, hogy van-e tünet. Ha a családban férfi felmenőknél már előfordult prosztatarák, akkor 45 éves kortól indokolt a szűrés.
A prosztata egészségének megóvása érdekében:
- Mozogj rendszeresen! Hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású, vagy 75 perc nagy intenzitású aerob mozgás javasolt, emellett legalább 2 alkalommal érdemes a test minden izomcsoportját megdolgoztató erősítő edzést is végezni.
- Érd el és őrizd meg az ideális testsúlyodat!
- Fogyassz minél több gyümölcsöt és zöldséget (különösképpen keresztesvirágú zöldségeket, pl. brokkoli, karfiol, káposzta, kínai kel, bimbós kel)! Az étrended legyen rostokban gazdag és zsírokban (főleg állati zsírokban) szegény. Fogyassz teljes kiőrlésű gabonákat, kerüld a feldolgozott élelmiszereket és a cukrot, az állati fehérjét (húsok, tejtermékek) pedig helyettesítsd növényi fehérjével (hüvelyesek, gabonák, szója, diófélék, olajos magvak)!
A kezelés a betegség tünetei, stádiuma alapján kerül megválasztásra. Helyes életmóddal, táplálkozással, étrend-kiegészítők használatával is jelentős javulás érhető el, akár a gyógyszeres kezelés is elkerülhető. Ha a tünetek enyhék és természetes úton is hatékonyan kezelhetőek, elegendő rendszeres időközönként ellenőrző vizsgálatokra járni. Bizonyos esetekben azonban gyógyszeres vagy műtéti kezelésre is szükség lehet.
Természetes megoldások a BPH tüneteinek enyhítésére:
- Vizelési inger esetén azonnal ürítsd ki a hólyagodat!
- Látogasd meg a mosdót, akkor is, ha nem érzel vizelési ingert!
- Kerüld a vény nélkül kapható orrcseppeket, orrspray-ket és antihisztamin tartalmú gyógyszereket! Ezek megnehezíthetik a hólyag kiürülését.
- Kerüld az alkohol és a koffein fogyasztását, valamint a dohányzást!
- Csökkentsd a stressz-szintedet! Az idegesség fokozhatja a vizelések gyakoriságát.
- Mozogj rendszeresen! A mozgásszegény életmód súlyosbíthatja a tüneteket.
- Végezz Kegel-gyakorlatokat a medence izmainak megerősítésére!
- Mindig öltözz fel melegen! A hidegtől rosszabbodhatnak a tünetek.
- Fogyassz sok gyümölcsöt és zöldséget – különösképpen sötét leveles zöldségeket és paradicsomot! Kutatások szerint a növényi tápanyagokban gazdag étrendet követő férfiak körében ritkább a BPH, enyhébbek a BPH tünetei, illetve kisebb az esélye annak, hogy a betegség súlyosabbá válik.
- Használj étrend-kiegészítőket! Tudományos vizsgálatok szerint a fűrészpálma, a tökmagkivonat, valamint a csalán is hozzájárulhat a BPH tüneteinek enyhítéséhez.
