Mikor beszélünk magas koleszterin-szintről?

Koleszterinszint – a szó, amit nap, mint nap hallunk, és amiről általában csak annyit tudunk, hogy ha magas, az nem jó. A koleszterin egy zsírszerű anyag, mely testünkben természetes módon megtalálható, annak működéséhez elengedhetetlen. Különböző genetikai vagy életmódból fakadó okokból azonban koleszterinszintünk olyan magassá válhat, hogy az már komoly kockázatokat rejt magában. Egészségünk megőrzése mindannyiunk számára egyformán fontos, és bár időskori problémáknak gondoljuk őket, a szív- és érrendszeri betegségek életkortól függetlenül bárkit érinthetnek.

A magas koleszterinszint időben felismerve kezelhető, a komolyabb következmények jó eséllyel elháríthatók: ehhez szeretnénk az alábbiakban segítséget nyújtani. Cikkünkben bemutatjuk a koleszterin szerepét, a magas koleszterinszint veszélyeit, valamint kezelésének és csökkentésének módjait.

A koleszterin szerepe a szervezetben

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható és létfontosságú az élethez.

A koleszterin egy, a zsírok (lipidek) közé tartozó vegyület. Kisebb részben táplálkozás útján visszük be szervezetünkbe, legnagyobb hányadát azonban testünk, elsősorban májunk állítja elő: bomlása során itt epesavak keletkeznek, melyek nélkülözhetetlenek a zsírok lebontásához.

A koleszterinnek fontos szerepe van a sejtmembránok felépítésében és bizonyos hormonok előállításában is, látható tehát, hogy jelenléte nélkülözhetetlen. A veszély abban rejlik, hogy ha a koleszterinszint túl magas, jelentősen megnő a szív-és érrendszeri betegségek kockázata. Ám az alacsony koleszterinszint épp olyan káros tud lenni, mint a magas!

Jó és rossz koleszterinek

A koleszterinvegyületnek alapvetően két típusát különböztetjük meg.

Az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szállítja a koleszterint a májból a sejtek felé. Annak egy része beépül az érfalba, ott plakkokat (lerakódásokat) hoz létre, mely érelmeszesedéshez vezethet.

A HDL (nagy sűrűségű lipoprotein) ezzel ellentétben felveszi a felesleges - a véráramban lévő, illetve az érfalban lerakódott - koleszterint, és azt visszaszállítja a májba. Ezen hatásukra tekintettel nevezzük az előbbit káros, utóbbit hasznos koleszterinnek.

A koleszterinszint ennek a két típusnak az összegét mutatja a szervezetben, ha pedig túl magas az érték, az azt jelenti, hogy a sejtek nem tudják felhasználni az összes koleszterint, a felesleg lerakódik az erek falában, ez pedig szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet.

A koleszterin optimális értéke

Koleszterinszintünk vérvizsgálattal mérhető. Az összesített koleszterinszint az összes (tehát az LDL és a HDL) zsírszállító fehérje töménységét határozza meg egy liter vérre számítva: normálisnak tekinthető, ha az össz-koleszterinszint 5,2 mmol/liter alatti. Ha az 5.2 mmol/litert eléri, átlagos kockázatról, 5.2 és 6.4 között enyhén fokozott kockázatról, 6.4 mmol/liter feletti értéknél pedig fokozott kockázatról beszélhetünk.

Ha külön vizsgáljuk, az LDL koleszterinszintje 3,4 mmol/liter alatt normális, 4,2 fölött kóros. A HDL szintje viszont minél magasabb, annál kedvezőbb: 1,42 mmol/liter fölötti érték normálisnak tekinthető, 0,9 alatt pedig kórosnak.

Az ideális érték függhet egyéb kockázati tényezőktől, például a túlsúlytól, dohányzástól, cukorbetegségtől és magas vérnyomástól, ezért a végleges értékelést bízzuk az orvosunkra.

A magas koleszterinszint kialakulásának okai

Koleszterinszintet befolyásoló tényezők

Az állapot mögött számos ok állhat: közrejátszanak örökletes tényezők, szerzett betegségek, de a magas koleszterin oka lehet az egészségtelen életmód is.

Genetika

Örökölt faktor a lipoproteineket alkotó fehérjék normálistól eltérő működése. Ha családunkban többször előfordult magas koleszterinszint, valamint jellemzőek a szív-és érrendszeri betegségek, akkor számíthatunk rá, hogy magunk is hajlamosak vagyunk az emelkedett koleszterinszinttel járó betegségekre.
Szintén a genetikai tényezőkhöz sorolható, hogy sokaknál menopauza idején emelkedik meg a koleszterinszint, az életkor előrehaladtával pedig mindenkinél megnő a szív-és érrendszeri betegségek kockázata.

Szerzett betegségek

Előfordul az is, hogy a magas koleszterinszintet valamilyen egyéb betegség okozza. Ennek különösen nagy a veszélye cukorbetegség, a vese és epe megbetegedése, valamint a pajzsmirigy alulműködése esetén, de az egyéb betegségekre szedett gyógyszerek mellékhatása is előidézheti ezt az állapotot.

Egészségtelen életmód

A genetikai tényezőkön nem változtathatunk, és sokszor a másodlagos betegségeink kezelése sem egyszerű. Az azonban, hogy az életmódunk milyen hatással van egészségünkre, kizárólag rajtunk múlik.

A magas kalóriatartalmú, telített zsírsavakban gazdag étrend jelentős mértékben hozzájárulhat a koleszterinszint emelkedéséhez. A túlsúly, a mozgásszegény életmód, az ülő munkavégzés is hasonló eredményhez vezethet, ahogy a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás is.

A magas koleszterin tünetei

Ha vérünkben túl magas az LDL-koleszterin szintje, az lerakódik az érfalak belső részén, így csökkentve az erek rugalmasságát. A plakkok szűkítik, rosszabb esetben elzárják ereinket.

Az állapot felismerésének nehézsége – a vérvizsgálat kivételével – abban rejlik, hogy a magas koleszterinszint nem jár látható tünetekkel. Egyes betegeknél előfordulhatnak a szemhéj bőrén jelentkező, a felszínből kitüremkedő sárga foltok, ezen kívül azonban sokszor csak a kialakult szív- és érrendszeri, vagy egyéb betegségek kialakulásából következtethetünk rá.

Miért fontos, hogy időben kezeljük a magas koleszterinszintet?

Előfordulhat, hogy a laborvizsgálatok extrém magas koleszterinszintet mutatnak, azonban saját magunkon egyáltalán nem tapasztalunk tüneteket. Ennek ellenére legyünk tisztában azzal, hogy az állapot észrevétlenül roncsolja ereinket, és a kezeletlenül hagyott magas koleszterinszint számos súlyos egészségügyi problémát és szövődményt okozhat. Ha odafigyelünk magunkra, és időben elkezdjük a helyzet kezelését, azzal sokat tehetünk egészségünkért: jelentősen csökkentjük a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét, és visszafordíthatatlan károsodásokat előzhetünk meg.

A magas koleszterinszint lehetséges következményei

Érelmeszesedés

A magas koleszterinszintnek köszönhetően leggyakrabban előforduló betegség az érelmeszesedés: ahogy említettük, az erek falában plakkok jelennek meg, melyek szűkítik azok átmérőjét, így negatívan befolyásolják a vérkeringést. Ha a lerakódás egyes darabjai leválnak, az ér megsérülhet, majd vérrög alakulhat ki, ami teljesen elállhatja a véráramlás útján, és akár stroke-hoz vagy szívinfarktushoz vezethet.

Stroke, infarktus

Infarktus a szervezet bármely szervében létrejöhet: a szívben, az agyban, vagy akár a tüdőben is. Ennek során a verőerek elzáródnak, így csökken az adott szövet vérellátása és oxigénhiány lép fel. Ha ez az állapot hosszabb ideig – néhány percig – fennáll, a sejtek elpusztulnak, és a károsodás visszafordíthatatlan lehet. Azoknál, akiknek koleszterinszintje a határérték felett van, az infarktus gyakorisága megduplázódik.

Szintén a magas koleszterinszint szövődménye lehet a stroke, melynek során az agyat ellátó erek záródnak el, ezáltal az egyes agyi funkciók nem megfelelően működnek. Ha az elzáródás nem az agyban, hanem a végtagokban történik, akkor érszűkületről beszélünk, mely súlyos esetben akár amputációhoz is vezethet.

Hasnyálmirigy-gyulladás, májbetegségek

A hasnyálmirigy emésztést segítő enzimeket termel, illetve hormonokat bocsát ki, melyek a véráramban lévő cukor mennyiségét szabályozzák. A máj a koleszterin termelésén kívül az emésztőrendszerből érkező vér szűrését végzi.
Mindkét szerv megbetegedései között nagy rizikófaktort jelent a magas koleszterinszint, mely súlyos hasnyálmirigy-gyulladást okozhat, illetve zsírmáj kialakulásához vezethet.

Egyéb betegségek

Számos egyéb olyan állapot vagy betegség létezik – diabétesz, magas vérnyomás, túlsúly – melyeknek kialakulásáért nem a magas koleszterinszint felel, ugyanakkor jelentős állapotromlást eredményezhet, így ezek megléte esetén különösen figyeljünk oda a rendszeres ellenőrzésre.

Hogyan csökkenthető a magas koleszterinszint?

A táplálkozás és a koleszterin viszonya

Ahogy azt már említettük, a magas koleszterinszintet számos tényező előidézheti. Így étkezési szokásaink, az elfogyasztott ételek összetétele is közvetlenül befolyásolja a vér koleszterinszintjét.

Az alábbiakban a koleszterinszintet növelő és csökkentő ételeket mutatjuk be. A diéta során vegyük figyelembe, hogy nem szabad csak az egyes ételek kiiktatására koncentrálni: próbáljunk meg egy összességében egészséges étrendet összeállítani, hiszen ez általános egészségünk szempontjából is elengedhetetlen.

Koleszterinszintet növelő ételek

Koleszterinszintünket elsősorban a telített zsírok és transz zsírsavakban gazdag ételek bevitelével növelhetjük.

Szögezzük le, hogy szervezetünk megfelelő működéséhez szükség van zsírokra: ezek egyebek mellett részt vesznek a sejtek felépítésében és bizonyos vitaminok felszívódásában, a mennyiség és a minőség azonban nem mindegy. A transzzsír a növényi olajok hidrogénezési folyamata során keletkezik: eltömíti az ereket, növeli a vérben az LDL- és csökkenti a HDL-koleszterint szintjét, gyulladásokat okozhat a szervezetben, és elősegíti az előzőekben már ismertetett betegségek kialakulását. Ezért ma már az élelmiszeriparban is korlátozzák a használatát.

Figyeljünk arra, hogy étrendünk javasolt zsírtartalma a napi energiabevitel 15-30%-a között legyen, melynek nagy részét a telítetlen zsírsavak adják. Kerülendő például a kacsa, a belsőségek, a feldolgozott húsok, mint a kolbász, szalámi és a virsli, de a tojássárgája, a vaj, a tejszín, a sajtok, továbbá a kókusz-és a pálmaolaj is.

Talán nem meglepő, de tiltólistán vannak a gyorsételek, mivel az olajban sütés során is keletkeznek transzzsírsavak. Szintén kerüljük a zacskós leveseket, a zsíros chipseket, a pattogatott kukoricát és egyéb sós snackeket, illetve ezek vásárlása előtt ellenőrizzük azok összetételét, vagy ha lehetséges, készítsük el azokat otthon.

A zsírokon kívül figyeljünk oda a cukor fogyasztására is, ez ugyanis szintén növeli a trigliceridek, az LDL-koleszterin szintjét, a HDL-koleszterinét azonban csökkenti. A cukorbetegség és a magas koleszterinszint kapcsolatáról pedig korábban már említést tettünk.

Milyen élelmiszerek kedveznek a jó koleszterinszintnek?

A zsírok közül az Omega-3- és Omega-6-zsírsavak segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében – természetesen az arányokra itt is oda kell figyelni. A növényi olajokat részesítsük előnyben az állati eredetű zsiradékokkal szemben, a telítetlen zsírsavak közül jó választás az olíva- és napraforgóolaj. Vaj helyett válasszunk margarint, és rendszeresen fogyasszunk tengeri halakat.

Általánosságban elmondható, hogy a kiegyensúlyozott, változatos étrend segít a koleszterinszint csökkentésében: együnk sok gyümölcsöt és zöldséget, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat, magvakat, de a hozzáadott növényi szterineket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása is javasolt.

A táplálkozáson túl…

A magas koleszterinszint megelőzéséhez vagy csökkentéséhez a diétán kívül az egészséges életmód fenntartása szükséges. Kulcsfontosságú a rendszeres testmozgás, a túlsúly csökkentése – ha szükséges, akkor orvosi ellenőrzés mellett. Javulást tapasztalhatunk még a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás abbahagyásával, természetes összetevőket tartalmazó gyógyteák és táplálékkiegészítők (például Omega zsírsavak) fogyasztásával, és igyekezzünk csökkenteni a stressz mértékét is.

Végezzünk önvizsgálatot, a fentiek segítségével állapítsuk meg: mitől magas a koleszterinszintünk? Ha természetes módszerekkel sem sikerül elérni a kívánt eredményt, akkor szükségessé válhat a gyógyszeres kezelés: ennek érdekében azonban mindenképpen konzultáljunk szakorvossal.

Láthatjuk, hogy a magas koleszterinszint csökkentése megelőzheti a szív- és érrendszeri betegségeket, de általánosságban is egészségünk megőrzésének alapvető eleme. Számos olyan nehézséggel nézhetünk szembe életünk során, melyen nem tudunk változtatni, koleszterinszintünk azonban ebbe nem tartozik bele: egyszerű étrend- és életmódbeli változtatásokkal is jelentős javulást érhetünk el.