A funkcionális élelmiszerek a bélrendszerre jótékony hatást fejtenek ki, ezáltal segítik elő egészségünk védelmét. Jeles képviselőik a probiotikumok, melyek élő, speciális törzsek, amelyek jótékony baktériumokat, (leginkább Lactobacillusokat és Bifidobacteriumokat) megfelelő számban és formában tartalmaznak.
Az anyatejjel táplált csecsemőkben főként e két faj szaporodik el a bélrendszerben, míg a tápszerrel táplált babáknál már patogén (nem előnyös, feltételesen kórokozó) baktériumok is előfordulnak. Felnőtt korban is a vegyes flóra dominál, ezért érdemes ügyelnünk a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok visszatelepítésére. A probiotikumokat fermentált tejtermékek, italok tartalmazzák legnagyobb mennyiségben, de táplálékkiegészítő formájában is beszerezhetők, melyek ugyanolyan funkcióval bírnak mint a természetes formájú baktériumok.
A funkcionális élelmiszerek a bélrendszerre jótékony hatást fejtenek ki, ezáltal segítik elő egészségünk védelmét. Jeles képviselőik a probiotikumok, melyek élő, speciális törzsek, amelyek jótékony baktériumokat, (leginkább Lactobacillusokat és Bifidobacteriumokat) megfelelő számban és formában tartalmaznak.
A prebiotikumok (pl. fructo-oligoszacharidok, galacto-oligoszacharidok, laktulóz) nem emészthető formátumban jutnak le a vastagbélbe, ahol elősegítik a jó bélflóra szaporodásának tagjait táplálva őket, anyagcsere termékeik, a rövid szénláncú zsírsavak a bél és a máj erősítését is szolgálják. A szinbiotikumok kombinálják e két jótékony tulajdonságot, a pro és prebiotikus összetevőt is tartalmazzák.
Mire jók a probiotikumok?
A probiotikumok a bélfalon megtapadva kifejtik jótékony hatásukat azáltal, hogy a kórokozó baktériumok szaporodását gátolják önmaguk pedig szaporodva erősítik az immunrendszert, fokozva például az ún. szekretoros Ig. termelést és a bélmozgást. Hozzájárulnak a kalcium, a vas és a magnézium felszívódásához, K-, B1-, B2- és B12-vitaminokat illetve aminosavakat is termelnek, valamint, rövid szénláncú zsírsavakat, melyek szintén hatékonyak. A probiotikumok számának csökkenése, pusztulásuk esetén - stressz, helytelen táplálkozás, fertőzések, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás nyomán, vagy gyógyszeres, antibiotikumos kezelés következtében - utat engednek a káros kórokozó baktériumok elszaporodásának. Az egészség védelme érdekében a kiváltó okokat meg kell szüntetni (vagy csökkenteni), és a jótékony bélflóra tagjait vissza kell telepíteni.
Sokféle vizsgálatot végeztek el a probiotikumokkal, melyek kimutatták jótékony hatását hasmenés esetében, gyermekkori rotavírus fertőzéseknél, laktóz intolerancia és Crohn betegség esetén a tüneteik enyhülésénél, atópiás dermatitis tüneteinél; de irritábilis bél szindróma, Helicobacter pylori-fertőzés és a hepaticus encephalopathia megelőzésében és kezelésében is hasznos lehet. Epesavbontó hatásuk révén kimutattak rossz, LDL koleszterin szint csökkenést is. A bélrendszeri, valamint légzőszervi és húgyúti fertőzésekkel szemben is nagyobb védelmet ad. A bélbaktériumok gyulladáscsökkentő, antibiotikus és antibakteriális anyagokat is termelnek, serkentik a falósejtek működését, immunrendszerünk védelmét, és az ellenanyag-termelést is.
A tavasztól őszig rendszeresen szedett probiotikumok segíthetnek az influenzás időszakban elkerülni a betegséget, illetve megbetegedés esetén gyorsabb és enyhébb lefolyású a betegség, kevesebb lehet a kialakuló szövődmény. A kúraszerűen megtartott kezelés előtt érdemes pár napos léböjt kúrát tartani, hogy a bélrendszerünk megtisztuljon, és a probiotikumok jobban meg tudjanak telepedni. Ezen kívül gondoskodni kell a prebiotikumok beviteléről is (Pl. inulin). Prebiotikus kezelés hatására gyermekek esetén javulhat a teljesítmény, frissebbek lehetnek, mivel az emésztés megkönnyítésével megtisztul a szervezetük. Egy újfajta terület, a probiotikumok hatásait vizsgálandó: állatoknál a Lactobacillus törzs segített a szorongás, a depresszió és a stresszhormonok szintjét csökkenteni, ami arra enged következtetni, hogy sokkal erőteljesebb összefüggés lehet a bélrendszer és az agyműködés között, mint eddig feltételezték.
Antibiotikumok hatása a bélflórára
Az antibiotikum kezelés a betegségek gyógyításának egyik fontos eleme lehet, ha már kimerítettünk minden szelíd gyógymódot. Ha annyira komoly a fertőzés, hogy a kórokozókat csak a gyógyszer pusztítja el szükséges lehet a használatuk, meghatározott ideig és módon. De feleslegesen nem jó alkalmazni, mert rezisztens baktériumok alakulhatnak ki, illetve feleslegesen pusztítjuk szervezetünk hasznos tagjait: a jó bélflóra baktériumokat. Az antibiotikum ugyanis őket is elpusztítja, így a lábadozás során immunrendszerünknek nehezebb feladatot kell ellátnia. Sokszor az antibiotikus kezelést követően a hasmenés keseríti meg életünket. Az antibiotic-associated diarrhoea - AAD, 5-30 százalék között mozog az antibiotikum terápiában részesülő felnőttek és 11-40 százalék a gyermekek esetében. Az antibiotikus kezelés mellett, és befejezése után egy hétig szedett probiotikum segíthet, mely védelmet jelent a bélflóra számára, egy vizsgálat szerint az AAD gyakorisága 52%-kal is csökkenthető. Probiotikumot az antibiotikumok beszedését követően, 2-3 óra múlva érdemes bevenni, nem ajánlott éhgyomorra szedni, érdemes étkezés közben fogyasztani.
