Az autizmus egyre nagyobb méreteket ölt világszerte, az Egyesült Államokban pedig ez a legmagasabb arányban növekedő fejlődési rendellenesség. Rengeteg kutató foglalkozik a kérdéssel, több, nagy port kavaró vitát szülve ezzel. Nem ült el a vihar Stephanie Seneff, az MIT kutatójának tavaly kiadott tanulmánya körül sem. Nem csoda, hiszen egyenesen azt állította: 2025-re a gyermekek fele autista lesz az USA-ban.
Seneff közel egy évtizede foglalkozik a terület kutatásával, az okokat keresve: mi változhat életmódunkban, környezetünkben, ami ilyen drasztikus növekedést mutathat az autista gyermekek számában? Legutóbbi tanulmányának középpontjában egy gyomirtó-hatóanyag, a glifozát áll. A mezőgazdaságban a 70-es évek óta használják a glifozátot, legnagyobb mennyiségben az Egyesült Államokban, mivel alapvetően a genetikailag módosított (GMO) növények azok, melyek ellenállnak a glifozát pusztításának, így az valóban csak a gyomokra tudja kifejteni hatását.
A probléma csak az, hogy a glifozát az emberi szervezetre is káros hatással van: a születési rendellenességek mellett kapcsolatba hozták már az ízület porcainak eldeformálódásával, de a központi idegrendszer genetikai elváltozásaival is.
Így nézve még inkább megdöbbentő az az adat, mely szerint drámaian megnőtt a glifozát szintje az anyatejben – amerikai kutatás szerint, több mint ezerszer magasabb a glifozát-érték az anyatejben annál, mint amennyit Európában az ivóvizeknél engedélyeznek. Hasonlóan sokkoló eredményeket mutattak ki vér-és vizelet tesztekből – utóbbinál is tízszer nagyobb a glifozát-szint az USA-ban, mint Európában.
Seneff tanulmányában nem csak a glifozátot, mint hatóanyagot, hanem az azt nagy mennyiségben tartalmazó Roundup márkájú gyomirtó szereket gyártó, és az emellett génkezelt magokkal is foglalkozó Monsanto céget állította pellengérre. A Monsanto reagált a vádakra, tagadva, hogy az emberi szervezetre a glifozát képes lenne ily módon hatni, ennél fogva a Roundup is biztonsággal használható, magyarázatuk azonban csak újabb kutatásokat indított és válaszokat eredményezett – a csata így tovább zajlik. Seneff szerint ugyanis a glifozát a bélflórát is olyan mértékig pusztítja, hogy az vezet az autizmussal gyakran együtt járó, annak tüneteit súlyosbító szivárgó/áteresztő bél-szindrómához (lásd még lyukas bél szindróma).
Nálunk is zajlottak kutatások glifozát-témában, bár Magyarországon nincsenek jelen azok a GMO-növények, amelyek ilyen jellegű gyomirtást kifejezetten igényelnének – éppen ezért megdöbbentőek az eredmények. A glifozát ugyanis bizonyítottan jelen van a hazai mezőgazdaságban is, a Magyar Természetvédők Szövetségének átfogó vizsgálata alapján pedig 10-ből 3 ember vizeletében is kimutatható glifozát.
Az autizmus sokat kutatott terület és rendkívül bonyolult összhatások szükségesek kialakulásához. Seneff sem állítja, hogy a glifozát az egyedüli kiváltó ok, de egyfajta összekötő kapocsként és felerősítő hatásként jelentős szerepet tulajdonít neki a rendellenesség kialakulásában. Számításai szerint, ha a glifozát továbbra is a legelterjedtebb gyomirtó hatóanyag marad (ahogy már 10 éve az, pedig volna más alternatíva), akkor a jelenlegi növekedés az autizmussal születő gyermekek számában 2025-re olyan mértékűre dagadhat, hogy minden második újszülött érintetté válhat az Egyesült Államokban.
A kialakulás összetettsége mellett a kezelést is több oldalról, komplexen vizsgálják Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. A pedagógiai fejlesztés mellett egyre több vizsgálat irányul az étrendbeli változtatások (kazein-és gluténmentes diéták, mesterséges adalékoktól mentes élelmiszerek) és az étrend-kiegészítők (pl. D-vitamin, B6-vitamin) rendszeres szedésének állapot-javító hatására.
