A hideg reggeleken mennyire áhítozzuk a jó meleg napfényt, alig várjuk a melengető sugarakat. Nyáron igyekszünk több időt tölteni a szabadban, vízparton. Azonban érdemes odafigyelni, mert bár a napfény a legjobb gyógyszer lehet, veszélyeket is rejthet.
Kedélyállapot-javító, betegségmegelőző, élénkítő hatások
Napsugárzás nélkül nem volna élet a Földön. A napfény negatív hatásai csak abból adódhatnak, ha túlzásba visszük a napozást. A napfény oldja a depressziót, javítja közérzetünket, segíti a bőrlégzést, sőt a szívműködést is, és beteg testrészeink gyorsabban gyógyulnak a hatására.
Jótékony hatásai közül a legismertebb, hogy a D-vitamin képződésében is óriási szerepe van. A szervezet önmagától nem képes ezt a vitamint előállítani – a napból nyert UVB-sugarak működnek közre a testünkben lévő D-vitamin 80 százalékának előállításában. Európában sokakat érint a D-vitamin-hiány problémája. Jörg Reichrath, a Hamburg/Saar Egyetemi Klinika professzora szerint az emberek túl sokat dolgoznak zárt térben, vagy túlzásba viszik a nap elleni védekezést. Pedig a D-vitamin-képződéshez elegendő, ha karunkat vagy lábunkat naponta 10-15 percig éri a napsugárzás. Az egészséges és a káros hatások közötti ellentmondást tehát az „időfaktor” oldja fel. Az sem tökéletes megoldás, ha pótlólag visszük be szervezetünkbe a D-vitamint, hiszen a szintetikusan előállított vagy növényekből kinyert vitamin nem ugyanazt a hatást éri el, mint a napfényből származó, sokkal aktívabb formája. Nehezen mozdítható, napfénytől elzárt betegeknél, időseknél viszont még a napos hónapokban is indokolt lehet a D-vitamin pótlása.
A D-vitamin többek között a csontrendszerünk egészségéért is felelős: hiányában a csontok gyengülnek. Gyerekeknél ez különösképpen veszélyes, mert megfelelő mennyiségű vitamin hiányában akár deformálódhat is a csontjuk.
A D-vitamin legfontosabb hatása, hogy gátolja a sejtek szaporodását, és serkenti azok specializálódását. Vagyis tulajdonképpen daganatellenes hatásról van szó, hiszen a tumorsejtek korlátlanul szaporodnak, ugyanakkor arctalan, nem differenciálódott sejttömeget alkotnak. A D-vitamin-hiányos emberek között 30-35 százalékkal gyakoribb a vastagbél-, a prosztata-, a petefészek- és az emlőrák. Érdekes tény, hogy Európában északról dél felé haladva fokozatosan csökken a prosztatarák gyakorisága – ennek oka minden bizonnyal az, hogy növekszik a napsütéses órák száma, így csökken a D-vitamin-hiány gyakorisága.
A D-vitamin serkenti az inzulintermelést, így a kettes típusú cukorbetegségben szenvedőknek kevesebb gyógyszerre lehet szükségük, ha megszüntetjük a D-vitamin-hiányt. Gyermekeknél az egészséges kalciferolszint csökkenti az egyes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egy finn tanulmányban 11 ezer gyermek életét követték nyomon, és a megfelelő D-vitamin-pótlással 80 százalékkal csökkenteni tudták a betegség előfordulásának gyakoriságát.
A napfény élénkítő hatású. Ennek az egyik oka, hogy aktiválja a szerotoninrendszert is, ezáltal javítja a kedélyállapotot – a mediterrán országokban, ahol több a napsütés, kevesebb a depressziós beteg. A másik ok, hogy az erek kitágulnak, ezáltal fokozódik a bőr vérellátása, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, és javul a sejtek tápanyagellátása. Ezért a napozás lényegesen csökkenti a trombózis veszélyét – derült ki egy friss svéd tanulmányból. A rendszeresen napozó nőknél 30 százalékkal ritkábban fordult elő vérrögképződés. A napfény az agyalapi mirigy–mellékvese tengely hormontermelésének napi ritmusát is befolyásolja.
Bőrünk és a napfény
Az egészségre gyakorolt hatások szempontjából elsősorban az ibolyántúli, azaz ultraviola (UV) sugárzást érdemes figyelni. A többség a barnulás kedvéért fekszik ki a napra, és a bőr színváltozását is az UV-sugárzás okozza. A kültakaró legfelső rétegében lévő pigmentsejtek ugyanis egy festékanyag, a melanin termelésével válaszolnak az ártalmas sugárzásra. E folyamat során a szervezet védekező reakciójáról van szó, tehát a barnulás – amelyre sokan vágynak – végső soron egy védelmi „stratégia”, hogy testünk megóvja magát a napfény káros hatásaitól, sugárzásaitól. Itt is láthatjuk tehát, hogy szervezetünk milyen hatékony „belső védelmi vonalakkal” van ellátva, melyek akaratunktól függetlenül működésbe lépnek, hogy sejtjeinket megvédjék a nagyobb stresszektől.
A bőr „fiatalon tartásához” feltétlenül kerülni kell a napozást 11 és 15 óra között. Az ózonréteg az UVB- és UVC-sugarak nagy részét megszűri, ezért az UVA-nál kisebb mértékű hatásuk van a bőrre. Az UVA-sugárzás a bőr mélyebben fekvő rétegeibe is behatol. Egyéb veszélyes hatásai mellett felgyorsítja a bőr öregedését, a bőr szerkezetének visszafordíthatatlan károsításával. Az UVB-sugárzás elsősorban a bőr felszíni rétegét károsítja, égési és felületi sérülést okoz. Gyakori behatás esetén tumor kialakulásához vezethet. Kevéssé közismert, hogy a megnövekedett UV-sugárzás az immunrendszert is gyengíti, így az óvatlan napozás akár 24 óra időtartamra is megváltoztathatja a fertőzések leküzdésében nagy szerepet játszó immunrendszer működését.
