Azt érzékeltük, hogy kerested fel oldalunkat. Tudtad, hogy ebbe az országba is teljesítünk rendeléseket?
Részletek
Loading...
14900 Ft felett ingyenes szállítás!
5000 Ft felett ajándék!
Minden, ami vegán Környezetvédelmi hitvallásunk

Süss fel nap! - 1. rész

A hideg reggeleken mennyire áhítozzuk a jó meleg napfényt, alig várjuk a melengető sugarakat. Nyáron igyekszünk több időt tölteni a szabadban, vízparton. Azonban érdemes odafigyelni, mert bár a napfény a legjobb gyógyszer lehet, veszélyeket is rejthet.

A hideg reggeleken mennyire áhítozzuk a jó meleg napfényt, alig várjuk a melengető sugarakat. Nyáron igyekszünk több időt tölteni a szabadban, vízparton. Azonban érdemes odafigyelni, mert bár a napfény a legjobb gyógyszer lehet, veszélyeket is rejthet.

sunsetKedélyállapot-javító, betegségmegelőző, élénkítő hatások

Napsugárzás nélkül nem volna élet a Földön. A napfény negatív hatásai csak abból adódhatnak, ha túlzásba visszük a napozást. A napfény oldja a depressziót, javítja közérzetünket, segíti a bőrlégzést, sőt a szívműködést is, és beteg testrészeink gyorsabban gyógyulnak a hatására.

Jótékony hatásai közül a legismertebb, hogy a D-vitamin képződésében is óriási szerepe van. A szervezet önmagától nem képes ezt a vitamint előállítani – a napból nyert UVB-sugarak működnek közre a testünkben lévő D-vitamin 80 százalékának előállításában. Európában sokakat érint a D-vitamin-hiány problémája. Jörg Reichrath, a Hamburg/Saar Egyetemi Klinika professzora szerint az emberek túl sokat dolgoznak zárt térben, vagy túlzásba viszik a nap elleni védekezést. Pedig a D-vitamin-képződéshez elegendő, ha karunkat vagy lábunkat naponta 10-15 percig éri a napsugárzás. Az egészséges és a káros hatások közötti ellentmondást tehát az „időfaktor” oldja fel. Az sem tökéletes megoldás, ha pótlólag visszük be szervezetünkbe a D-vitamint, hiszen a szintetikusan előállított vagy növényekből kinyert vitamin nem ugyanazt a hatást éri el, mint a napfényből származó, sokkal aktívabb formája. Nehezen mozdítható, napfénytől elzárt betegeknél, időseknél viszont még a napos hónapokban is indokolt lehet a D-vitamin pótlása.

A D-vitamin többek között a csontrendszerünk egészségéért is felelős: hiányában a csontok gyengülnek. Gyerekeknél ez különösképpen veszélyes, mert megfelelő mennyiségű vitamin hiányában akár deformálódhat is a csontjuk.

A D-vitamin legfontosabb hatása, hogy gátolja a sejtek szaporodását, és serkenti azok specializálódását. Vagyis tulajdonképpen daganatellenes hatásról van szó, hiszen a tumorsejtek korlátlanul szaporodnak, ugyanakkor arctalan, nem differenciálódott sejttömeget alkotnak. A D-vitamin-hiányos emberek között 30-35 százalékkal gyakoribb a vastagbél-, a prosztata-, a petefészek- és az emlőrák. Érdekes tény, hogy Európában északról dél felé haladva fokozatosan csökken a prosztatarák gyakorisága – ennek oka minden bizonnyal az, hogy növekszik a napsütéses órák száma, így csökken a D-vitamin-hiány gyakorisága.

A D-vitamin serkenti az inzulintermelést, így a kettes típusú cukorbetegségben szenvedőknek kevesebb gyógyszerre lehet szükségük, ha megszüntetjük a D-vitamin-hiányt. Gyermekeknél az egészséges kalciferolszint csökkenti az egyes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egy finn tanulmányban 11 ezer gyermek életét követték nyomon, és a megfelelő D-vitamin-pótlással 80 százalékkal csökkenteni tudták a betegség előfordulásának gyakoriságát.

A napfény élénkítő hatású. Ennek az egyik oka, hogy aktiválja a szerotoninrendszert is, ezáltal javítja a kedélyállapotot – a mediterrán országokban, ahol több a napsütés, kevesebb a depressziós beteg. A másik ok, hogy az erek kitágulnak, ezáltal fokozódik a bőr vérellátása, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, és javul a sejtek tápanyagellátása. Ezért a napozás lényegesen csökkenti a trombózis veszélyét – derült ki egy friss svéd tanulmányból. A rendszeresen napozó nőknél 30 százalékkal ritkábban fordult elő vérrögképződés. A napfény az agyalapi mirigy–mellékvese tengely hormontermelésének napi ritmusát is befolyásolja.

Bőrünk és a napfény

Az egészségre gyakorolt hatások szempontjából elsősorban az ibolyántúli, azaz ultraviola (UV) sugárzást érdemes figyelni. A többség a barnulás kedvéért fekszik ki a napra, és a bőr színváltozását is az UV-sugárzás okozza. A kültakaró legfelső rétegében lévő pigmentsejtek ugyanis egy festékanyag, a melanin termelésével válaszolnak az ártalmas sugárzásra. E folyamat során a szervezet védekező reakciójáról van szó, tehát a barnulás – amelyre sokan vágynak – végső soron egy védelmi „stratégia”, hogy testünk megóvja magát a napfény káros hatásaitól, sugárzásaitól. Itt is láthatjuk tehát, hogy szervezetünk milyen hatékony „belső védelmi vonalakkal” van ellátva, melyek akaratunktól függetlenül működésbe lépnek, hogy sejtjeinket megvédjék a nagyobb stresszektől.

A bőr „fiatalon tartásához” feltétlenül kerülni kell a napozást 11 és 15 óra között. Az ózonréteg az UVB- és UVC-sugarak nagy részét megszűri, ezért az UVA-nál kisebb mértékű hatásuk van a bőrre. Az UVA-sugárzás a bőr mélyebben fekvő rétegeibe is behatol. Egyéb veszélyes hatásai mellett felgyorsítja a bőr öregedését, a bőr szerkezetének visszafordíthatatlan károsításával. Az UVB-sugárzás elsősorban a bőr felszíni rétegét károsítja, égési és felületi sérülést okoz. Gyakori behatás esetén tumor kialakulásához vezethet. Kevéssé közismert, hogy a megnövekedett UV-sugárzás az immunrendszert is gyengíti, így az óvatlan napozás akár 24 óra időtartamra is megváltoztathatja a fertőzések leküzdésében nagy szerepet játszó immunrendszer működését.

Netamin Facebook oldal Netamin Tiktok oldal Netamin Instagram oldal Netamin Pinterest oldal Netamin Youtube csatorna Netamin kapcsolat oldal Black Friday modal háttér