Napjainkban egyre többet hallani az antioxidánsok jelentőségéről, szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásáról. Ha egészségről, hosszú életről, a betegségek elleni harcról van szó, mindig előkerül a téma. Mondhatni, néha már a csapból is ez folyik. Azt tehát már mind tudjuk, hogy az antioxidánsok nagyon fontosak, de vajon azzal is tisztában van mindenki, hogy miként működnek? Ebből a cikkből minden kiderül!
A rosszfiúk: szabad gyökök
Ahhoz, hogy az antioxidánsok fontos szerepét megértsük, először azt kell megtudnunk, hogy mik is azok a szabad gyökök. Egyszerűen megfogalmazva, a szabad gyökök olyan molekulák a testünkben, amelyek nagyon sok kárt tudnak okozni nekünk. Egy átlagos ember sejtjeit minden nap több tízezer támadás éri a szabad gyökök által. Olyan egyszerű, alapvető tevékenységek során is keletkeznek szabad gyökök, mint a levegővétel, vagy testmozgás. A szervezetünk általában képes viszonylag könnyedén legyőzni őket, de léteznek olyan esetek, amikor ez nincs így: ha túlzottan sok szabad gyök képződik, vagy szervezetünknek nem áll elég antioxidáns rendelkezésére.
Miként keletkeznek a szabad gyökök?
Ez egy igen érdekes kérdés. Ha megtudod a választ, talán még kicsit sajnálni is fogod szegény szabad gyököket (nehéz elhinni? olvass csak tovább). A szabad gyökök olyan instabil molekulák, melyeknek egy páratlan elektronjuk van, ezért keresgélve, szabadon kószálnak a szervezeten belül (ezért „szabadok”), hogy párt találjanak maguknak. Igazi love story, nemde? A maga furcsa módján, persze.
Nem érdemes ugyanakkor sokáig szomorkodni a párkereső szabad gyökök miatt, mivel sajnos elég messzire hajlandóak elmenni azért, hogy megtalálják azt a bizonyos hiányzó elektronjukat. Gyakorlatilag megállíthatatlan molekulák, melyek a szervezetet belülről „széttépve” pusztítják, vagy, ami még rosszabb, roncsolják a sejteket. Igen, jól olvastad, a sejtek roncsolása rosszabb, mint ha egy sejt teljesen elpusztul – testünk ugyanis képes a sejtek regenerációjára, új sejtek létrehozására, ellenben a sejtek sérülésekor DNS-roncsolódás következik be, ami komoly betegségekhez vezet.
Amikor egy szabad gyök „ellopja” egy másik molekula elektronját, az a molekula válik szabad gyökké, és elindul, hogy megkeresse elvesztett elektronját, ez pedig elindít egy láncreakciót. A láncreakció akkor ér véget, amikor egy olyan molekula veszti el elektronját, amelyik anélkül nem képes funkcionálni, vagy egy sejt szerkezetileg véglegesen megváltozik. Ha egy sejt mutálódott, utána rendellenes növekedésnek indulhat, és rendkívül gyorsan képessé válik hasonló rendellenes sejtek termelésének.
A szabad gyökök különböző betegségeket okozhatnak, például felelősek a rák és szívbetegségek kialakulásáért, de az öregedési folyamatot is gyorsítják.
A jófiúk: antioxidánsok
Az antioxidánsok szervezetünk hősei. Megvédenek minket a szabad gyököktől és véget vetnek a láncreakciónak, mielőtt az komolyabb kárt tudna okozni. Az antioxidánsok afféle békefenntartók, odaajándékoznak egy-egy elektront a szabad gyököknek, ezzel ártalmatlanná téve őket. Ezzel nem csak a különböző daganatos, degeneratív betegségek kockázatát csökkentik, de képesek a sejtek öregedését is lelassítani. Több fajta antioxidáns létezik, de a legfontosabbak az E-vitamin, a C-vitamin, a béta-karotin és a szelénium. A polifenolok – például a zöld teában nagy koncentrációban előforduló flavonoidok – ugyancsak erős antioxidáns tulajdonságokkal bírnak.
Az örökös harc
A szervezetünkben minden egyes nap ádáz, gigászi küzdelmet folyatnak egymással a szabad gyökök és az antioxidánsok, úgy, hogy mi erről közben nem is veszünk tudomást. De ezek a folyamatok ettől még nagyon is zajlanak, nekünk pedig mindent meg kell tennünk azért, hogy testünkben minél kevesebb szabad gyök képződjön, illetve hogy elegendő mennyiségű antioxidáns álljon rendelkezésünkre. Ezzel szervezetünk megkapja azt a támogatást, amire szüksége lehet az egészséges működéshez és a betegségek távol tartásához.
A szabad gyökök fokozott képződése – a veleszületett genetikai hajlamon túl – elsősorban az úgynevezett oxidatív stressz hatására indul be. Ez kialakulhat olyan külső tényezők miatt, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a légszennyezés, az UV-sugárzás, a mozgásszegény életmód vagy éppen a nem megfelelő táplálkozás.
Mit tehetünk mi?
A legfontosabb, hogy csökkentsük az előbb említett kockázati tényezőket, melyek hatására a szabad gyökök nagy mennyiségben képződnek. Ezt egyedül életmódváltással lehet megvalósítani. Kezdjünk el rendszeresen mozogni, tartsuk meg az egészséges testsúlyt, és minimalizáljuk a káros külső tényezők hatását! A másik fontos lépés, hogy rendbe tegyük étrendünket. Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt! Minden bizonnyal elcsépeltnek hangzik ez a tanács, de valóban a legjobb dolog, amit tehetünk, ha sok antioxidánst szeretnénk bevinni szervezetünkbe. A szakértők szerint legalább napi ötször ajánlott zöldséget és gyümölcsöt enni, természetesen törekedve a változatosságra.
Egy 12 éven át tartó, több mint 65 ezer férfi és nő részvételével végzett brit kutatás szerint aki nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, annak minden életkorban jelentősen alacsonyabb a halálozási kockázata. Íme egy döbbenetes szám: a halálozási rizikó 42 százalékkal volt alacsonyabb azoknál, akik legalább napi 7 adag zöldséget és gyümölcsöt ettek! Szintén érdekes eredmény volt, hogy a tudósok a zöldséget négyszer hatékonyabbnak találták, mint a gyümölcsöt. A gyümölcslevek és konzervek fogyasztása pedig szinte semmilyen jótékony hatással nem rendelkezett, sőt utóbbi még árthat is.
Antioxidánsokban gazdag ételek: bogyós gyümölcsök, piros szőlő, articsóka, brokkoli, citrusfélék, zöld tea, paradicsom, fokhagyma, spenót, répa, babfélék, édes burgonya, kelbimbó, olajos magvak, fahéj, oregánó, babérlevél.
Most már mindent tudsz a szabad gyökök és antioxidánsok örökös harcáról, és arról is, hogy milyen fontos a jófiúk támogatása ebben a háborúban! Mi mindenképp az antioxidánsok mellett vagyunk, válassz te is oldalt még ma, és kezdj el tudatos döntéseket hozni a hosszan tartó, egészséges és boldog életért!
