A szédülés egy kifejezetten gyakori panasz, melyet gyakorlatilag minden ember megtapasztal az élete során. Általában nem áll komolyabb betegség a hátterében, ugyanakkor érdemes tisztában lenni a lehetséges okaival, és azzal, hogy milyen esetekben szükséges orvoshoz fordulnunk. A következőkben pontosan ezekről lesz szó!
A „szédülés” igazából egy pontatlan kifejezés, melyet az emberek egészen különböző érzetek körülírására alkalmaznak. Egyesek így nevezik azt, amikor ájulás- és kábultság-érzésük van vagy elvesztik egyensúlyukat, míg mások a saját test vagy a környezeti tárgyak forgásának érzetét írják le vele. (Ez utóbbi a valódi szédülés, azaz vertigo.)
Évente a lakosság kb. 15 százaléka tapasztal szédülést, habár nehéz meghatározni egy pontos arányt, hiszen sokan egyáltalán nem fordulnak orvoshoz a panaszaikkal.
A szédülés lehet átmeneti és krónikus. A krónikus szédülés (bizonytalanság érzés) idősebbek között gyakoribb. Felmérések szerint a 40 év felettiek 35 százaléka, és a 65 év felettiek 80 százaléka tapasztalta már a szédülés valamilyen formáját. A krónikus szédülés előfordulása a 65 év felettiek körében egyes tanulmányok szerint akár 40 százalék is lehet. Ez növelheti az esések kockázatát, ami időskorban rendkívül veszélyes következményekkel is járhat.
A szédülés leggyakoribb okai
- A belső fül betegsége (Meniére-betegség, Benignus paroxizmális pozicionális vertigo, labirintitis, akusztikus neurinóma) – a belső fülben található az egyensúlyért felelős szerv, ezért ennek fertőzése, begyulladása súlyos szédülést, vertigót okozhat.
- Migrén – a szédülés jelentkezhet a fejfájás előtt vagy után, sőt, akár fejfájás nélkül is.
- Stressz vagy szorongás – különösképpen akkor, ha hajlamos vagy a hiperventillációra (idegesség miatti nagyon gyors légzés).
- Fáradtság, kimerültség, kialvatlanság – a test egyik tipikus jelzése lehet arra, ideje pihenni.
- Alacsony vércukorszint (hipoglikémia) – ami általában cukorbetegeknél jelentkezik, de előfordulhat komoly éhségérzet esetén is.
- Hirtelen vérnyomásesés (ortosztatikus hipotónia) – a gyors felülés vagy felállás okozta hirtelen vérnyomásesés, ami hanyatt fekvés hatására elmúlik. Gyakoribb az idősek körében.
- Kiszáradás vagy hőkimerülés – a kiszáradást az elégtelen folyadékbevitel, vagy hányással, hasmenéssel vagy lázzal járó betegség is okozhatja.
- Vertebrobasilaris elégtelenség – a hátsó agyalapi erek érszűkülete esetén alakul ki. Ilyen esetben ezen erek nem megfelelően látják el vérrel az agytörzsi egyensúly-központokat.
A szédülés kevésbé gyakori okai
- súlyos betegség vagy állapot, melynek hatása az egész testre kiterjed
- rekreációs drogok használata vagy nagy mennyiségű alkohol fogyasztása (alkalmi nagyivás vagy hosszú távú alkoholizmus)
- bizonyos receptre kapható gyógyszerek – például antidepresszánsok vagy vérnyomáscsökkentők
- szívritmuszavarok – például pitvari remegés (atriális fibrilláció), mely szabálytalan, gyakran túl gyors szívverést okoz
- szén-monoxid-mérgezés
Mikor fordulj orvoshoz?
Mindenképp fordulj az orvosodhoz, ha bármilyen visszatérő, hirtelen, súlyos, vagy hosszantartó szédüléses rosszullétet tapasztalsz. Bár a szédülés az esetek többségében nem jelez súlyosabb betegséget, keresd fel az orvosodat, ha a szédülés mellett az alábbi tünetek közül bármelyik jelentkezik:
- Hirtelen, nagyon súlyos fejfájás
- Mellkasi fájdalom
- Légzési nehézségek
- A karok vagy lábak zsibbadása vagy bénulása
- Eszméletvesztés
- Homályos vagy kettős látás
- Gyors vagy szabálytalan szívverés
- Beszédzavar
- Elesés vagy járási nehézség
- Folyamatos hányás
- Hirtelen hallásvesztés
- Arczsibbadás vagy gyengeség
Tippek a szédülés megelőzésére és kezelésére
Mivel a szédülésnek számos oka és típusa lehet, ezért a lehetséges megelőzési és kezelési módszerek is sokrétűek. A legcélravezetőbb az, ha igyekszünk az egészséges életmód alapvető szabályait betartani, illetve rájönni az átmeneti vagy visszatérő szédülés okára, és azt orvosolni. Sajnos egyes esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, erről az orvosoddal szükséges konzultálnod.
Az alábbi általános tippek segíthetnek a szédülés tüneteinek enyhítésében:
- Folyadékbevitel – a szervezet egészséges működéséhez napi 2-2,5 liter folyadék bevitelére van szükség (tiszta vízből!), egész nap arányosan eloszlatva.
- Gyömbér – a gyömbér segíthet az utazási betegség, illetve a terhességi rosszullét tüneteinek enyhítésében. A gyömbért tea vagy étrend-kiegészítő formájában is fogyaszthatod.
- C-vitamin – a C-vitamin fogyasztása segíthet a vertigo enyhítésében Meniére-betegség esetén. Jó C-vitamin forrás pl. a narancs, a grapefruit, az eper, a kaliforniai paprika.
- E-vitamin – az E-vitamin segíthet megőrizni az erek rugalmasságát, ami segíthet megelőzni a keringési problémákat. Jó E-vitamin forrás pl. a búzacsíra, a magvak, a diófélék, a kivi, a spenót.
- B6-vitamin – a B6-vitaminban gazdag ételek segíthetnek a szédülés kezelésében, illetve a vérszegénység megelőzésében. Jó B6-vitamin forrás pl. a pisztácia, a tonhal, a pulykahús, az aszalt szilva, a kajszibarack.
- Vas – ha az orvosod vérszegénységre gyanakszik a szédülés okaként, akkor javasolhatja a vasbevitel növelését. Jó vasforrás pl. a szárnyasok, a hal, a gabonafélék, a hüvelyesek, a sötétzöld levelű zöldségek.
