Nem túlzás, ha azt mondjuk: tüdőnk és légzőrendszerünk egészsége soha nem volt fontosabb, mint napjainkban. A légszennyezéstől a szezonális allergiákon át a különböző vírusos, bakteriális eredetű fertőzésekig számos kihívással szembe kell néznünk. Tudtad-e például, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a világ népességének 91%-a szennyezett levegőt lélegzik be minden nap? Szerencsére azért az otthoni környezeted levegőjének tisztán tartásáért sokat tehetsz, ráadásul tüdőd egészséges működését is támogathatod a megfelelő vitaminok és ásványi anyagok bevitelével!
Tüdővédő vitaminok és ásványi anyagok
C-vitamin
A C-vitamin legfőképpen immunerősítő vitaminként ismert, kutatások szerint lerövidítheti a légúti fertőzések súlyosságát és időtartamát is. A legújabb vizsgálatok azonban arra is fényt derítettek, hogy antioxidáns (szabadgyök-megkötő) hatásával védelmet nyújthat a tüdőnek és javíthatja a tüdőfunkciót.
Kutatások szerint az alacsony C-vitamin-szint összefüggésbe hozható a tüdő működési zavaraival, az asztmával, a krónikus hörghuruttal, a légszomjjal, a ziháló légzéssel és a váladékképződéssel is. Egy 2014-ben publikált vizsgálat szerint a megfelelő C-vitamin-bevitel felére csökkentheti az edzés által kiváltott légúti tünetek (köhögés, zihálás, légszomj) előfordulását.
D-vitamin
A D-vitamin a csontozat és fogazat erősen tartása mellett az immunrendszer egészséges működését is támogatja és a légúti fertőzések ellen is védelmez. Emellett kutatások alacsony D-vitamin-szintet mutattak ki a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedőknél és összefüggést találtak a megfelelő D-vitamin-szint és a tüdő jobb működése között.
Egy 2014-es kutatás szerint a D-vitamin csökkentheti a COPD fellángolások kockázatát, míg egy 2018-ban publikált tanulmány arra jutott, hogy a D-vitamin alacsony szintje növelheti a ziháló légzés, hörghurut, asztma és egyéb légúti problémák kockázatát. A D-vitamint egész évben ajánlott étrend-kiegészítéssel pótolni (napi 2000-3000 NE D3-vitamin mennyiségben).
E-vitamin
A C-vitaminhoz hasonlóan az E-vitamin is egy rendkívül hatékony antioxidáns, illetve tudományos vizsgálatok alapján gyulladáscsökkentő képességei is figyelemre méltóak. Egy 24 korábbi kutatás eredményeit összegző tanulmány szerint az E-vitamin alacsonyabb étrendi bevitele összefügghet a súlyosabb asztmás tünetekkel.
Az E-vitamin asztmás és nem asztmás egyéneknél egyaránt segít kivédeni a szennyezett levegőben található ózon okozta hörgőszűkületet. Egy 2010-es kutatás szerint napi 300 NE E-vitamin 10%-kal csökkentheti a COPD kialakulásának kockázatát. Emellett a COPD tüneteik fellángolását tapasztaló embereknek jellemzően alacsonyabb az E-vitamin-szintje, mint a stabil betegeknek.
A-vitamin
Az A-vitamin (retinol) egy zsírban oldódó vitamin, amely többek között segít fenntartani az immunrendszer egészséges működését, illetve támogatja a sejtnövekedést és sejtdifferenciálódást, ebből fakadóan kritikus szerepet játszik a tüdő normál működésében és fejlődésében is. (Nem árt tudni: a tüdők egészen 25-30 éves korig továbbra is fejlődnek!)
Tudományos kutatások bizonyították, hogy az A-vitamin krónikus hiánya a tüdőfunkciót jelentősen rontó szöveti változásokhoz vezethet és növelheti a légúti betegségek kockázatát. Egy Japánban végzett vizsgálat megállapította, hogy a legtöbb A-vitamint fogyasztó embereknél 52%-kal alacsonyabb a COPD kialakulásának kockázata.
Magnézium
A magnézium létfontosságú ásványi anyag, amiből felmérések szerint a lakosság kb. négyötöde hiányt szenved. Kutatások alapján elengedhetetlen a tüdő egészséges működéséhez: többek között segíti a hörgők aktivitásának szabályozását (a simaizmok ellazításával), nyugtatólag hat a tüdőre, enyhe hörgőtágító hatása van, csökkenti a gyulladásokat és segít energiával ellátni a tüdő izomzatát.
Kutatások azt is kimutatták, hogy az alacsony magnéziumszint kapcsolatban állhat a tüdőfunkció csökkenésével és komoly kockázati tényezője lehet a tüdőbetegségeknek, asztmának vagy akár a tüdőráknak is. A magnézium ajánlott napi bevitele felnőtteknek kb. 5-6 mg/testsúlykilogramm.
Kalcium
A kalciumról mindenki tudja, hogy a csontok legfontosabb ásványi anyaga, szükséges a csontok és a fogak normál állapotának fenntartásához. Kutatások alapján azonban ennél sokkal többre is képes: javíthatja a tüdőfunkciót és védhet a krónikus tüdőbetegségek kockázata ellen is.
Egy japán vizsgálatban a kalcium, foszfor, kálium és szelén nagyobb bevitele összefüggésben állt a jobb tüdőfunkciós vizsgálati értékekkel, a legmagasabb kalciumbevitellel rendelkezőknél pedig 35%-kal alacsonyabb volt a COPD kockázata. (A megfelelő kalciumfogyasztás különösen fontos COPD esetén, bizonyos COPD gyógyszerek ugyanis kalciumvesztést okozhatnak!)
Egyéb, a tüdő egészségéhez fontos tápanyagok
Omega-3 zsírsavak
A többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakról számos kutatás igazolta, hogy gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Magasabb bevitelük – főleg az EPA és DHA magasabb bevitele – összefügghet a jobb tüdőfunkcióval, védelmet nyújthat a krónikus gyulladásos tüdőbetegségek, illetve a fertőzéses eredetű és a vérellátási zavar miatt kialakuló betegségek ellen is.
Naponta legalább 500-1000 mg kombinált EPA és DHA bevitele javasolt. Az omega-3 zsírsavak legjobb forrásai a tengeri halak (pl. lazac, tonhal, szardínia) és herkentyűk, azonban vizeink nagy fokú szennyezettsége miatt érdemes az EPA és DHA bevitel nagyobb részét biztonságos étrend-kiegészítőkből fedezni és csak kisebb részét tengeri ételek fogyasztásából.
Élelmi rostok
A rostban gazdag élelmiszerek, például a zöldségek, gyümölcsök, és gabonafélék fogyasztása nem csak az emésztésünknek és derékbőségünknek tesz jót. Egy 2016-ban közzétett amerikai kutatásban a több mint napi 17,5 gramm rostot fogyasztók közel 70%-a normál tüdőfunkcióval rendelkezett, míg a kevesebb mint napi 10,75 grammot fogyasztóknál csak 50% volt ez az arány.
Másik fontos eredménye ugyanennek a kutatásnak: a legtöbb rostot fogyasztók között feleakkora volt a légúti korlátozottság előfordulási aránya, mint a legkevesebb rostot fogyasztók között! A tüdővédelmező hatás hátterében az élelmi rostok gyulladáscsökkentő képessége vagy a bélflóra összetételében általuk előidézett pozitív változások is állhatnak – a pontos ok még nem ismert.
