Mielőtt kitérnénk arra, hogy a magnézium mire jó, miért is elengedhetetlen szervezetünk számára, fontos beszélnünk arról is, hogy NEM minden magnézium készítmény egyforma. A felszívódás és hasznosulás, így az egészségre gyakorolt kedvező hatások, sőt az esetleges mellékhatások terén is igencsak jelentős, mondhatni óriási különbségek lehetnek két, látszólag egyforma étrend-kiegészítő között. Ezek pedig legfőképpen a felhasznált magnéziumformára vezethetők vissza.
A termék előnyei három fő pontban foglalhatóak össze:
A magnézium egy létfontosságú ásványi anyag, megfelelő bevitele alapköve a hosszú, egészséges és boldog életnek. Szervezetünkben több mint 800 enzim működéséhez elengedhetetlen és kritikus szerepet játszik az ismert anyagcsere-funkciók több mint 80%-ában.17,18 Egy felnőtt test kb. 25 gramm magnéziumot tartalmaz, aminek kb. 60%-a csontokban, 39%-a a lágy szövetekben (29%-a izomzatban, 10%-a egyéb szövetekben, pl. szívben és májban), és 1%-a található a vérben.19
A magnézium jótékony hatásai*
*Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által tudományosan bizonyított, és az Európai Bizottság (EC) által engedélyezett állítások.
A magnézium-biszglicinát szerves magnézium, ún. kelát forma, ami azt jelenti, hogy egy ásványi anyaghoz egy szerves vegyület (aminosav vagy szerves sav) kötődik. Így sokkal stabilabb kémiai szerkezet jön létre, amely – az instabil szervetlen formákkal ellentétben – jóval kevésbé hajlamos reakcióba és interakcióba lépni más, felszívódást gátló molekulákkal az emésztőrendszerben.20
A magnézium-biszglicinátban a magnézium molekulát a glicin aminosav, egészen pontosan két L-glicin molekula, veszi körbe, ezzel védőpajzsként védve.8 A kovalens kötés elég erős ahhoz, hogy megakadályozza a magnézium vízhez és felszívódást rontó antitápanyagokhoz (fitátok, oxálsav, tanninok, stb.), polifenolokhoz való kötődését az emésztőrendszerben, ami a szervetlen formák esetén megfigyelhető.5,8,21-23
Másik fontos előny, hogy a glicin pH pufferként működik, azaz csökkenti vékonybélben a pH-értéket, ami a bélfalon való aktív és passzív átjutásnak is kedvez, valamint javítja a magnézium víztelenítését is – így növeli a felszívódást.6-8,21-23
A harmadik előny, hogy a glicin aminosav kis méretének köszönhetően a magnézium-biszglicinát egy része érintetlenül, azaz a glicinnel együtt, az úgynevezett dipeptid csatornákon keresztül is képes felszívódni a bélből – teljesen elkerülve az aktív és passzív útvonalakat, ahol a magnézium más ásványi anyagokkal is versenyez.3,6,8,24 Mivel dipeptid csatornából sokkal több van a bélben, mint ion csatornából, így jelentősen javul a magnézium felszívódása és hasznosulása. Erre a nem kelát magnézium formák nem képesek.
Összefoglalva: magnézium-biszglicináttal a magnézium rendkívül hatékonyan jut el a sejtekbe, ahol minden fontos feladatát el tudja végezni. Hogy mennyire hatékonyan? A szervetlen magnézium-oxid forma hasznosulása kb. 4%, tehát a bevitt magnézium nagyjából 96%-a nem hasznosul, hanem szimplán áthalad az emésztőrendszeren, vizet vonz a belekbe és emiatt laza székletet, hasmenést okoz.25 Ezzel szemben a magnézium-biszglicinát egyes kutatásokban kb. 70%-os hasznosulást is mutatott.22 Emellett több vizsgálat is igazolta, hogy emésztőrendszeri mellékhatások terén a magnézium-biszglicinát nem tér el a hatóanyagot nem tartalmazó placebo kezeléstől!7,26
A magnézium-biszglicinát extra előnyöket is nyújthat az emberi szervezet számára, amellett, hogy kiválóan felszívódó és hasznosuló magnéziumot biztosít. Magnézium mellett ugyanis glicinforrás is: a glicin egy feltételesen esszenciális aminosav, a fehérjék egyik építőköve, amely betegségek, fokozott stressz esetén nélkülözhetetlenné válik.
A glicin egy nyugtató neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) az idegrendszerben, építője a szervezet legfontosabb antioxidánsának (glutation), a vörös vértestekben lévő hemoglobinnak, az agy- és izomműködést segítő kreatinnak.27 30%-a a kollagén összetételének, így elengedhetetlen a bőr, ízületi porcok, izmok, inak, csontok és egyéb kötőszövetek egészségéhez, és segít szabályozni a zsírok lebontását végző epesavak létrehozását. Emellett fokozhatja az inzulin hatékonyságát.28
Kutatások alapján a magnézium-biszglicinát segítheti:
375 mg. Ennyi a felnőtteknek ajánlott napi magnéziumbevitel, bizonyos helyzetekben azonban még többre (akár 500-800 mg-ra) is szükséged lehet, például ha sportolsz, fokozott fizikai vagy szellemi terhelés alatt állsz, stresszes az életed, magas a vérnyomásod, szívelégtelenségben, szívritmuszavarban vagy egyéb szív- és érrendszeri betegségben szenvedsz, cukorbeteg vagy.
Sajnos azonban minden tanulmány azt mutatja, hogy a magnéziumhiány szinte népbetegségnek számít: a lakosság túlnyomó többsége jóval kevesebb magnéziumot visz be a szervezetébe, mint amennyire szüksége lenne. A fejlett országokban végzett kutatások mind egy irányba mutatnak: az emberek kb. 70-80%-a magnéziumhiányos állapotban él.32,42-46 A magnéziumhiány súlyosságától függően ez sokaknál ugyan a mindennapokban észrevehető tüneteket nem is feltétlenül okoz, ám hosszú távon egyértelműen egészségromboló hatású.
OGYÉI szám: 34838/2024. Ez mit jelent? Azt, hogy a termék a jogszabályi előírásoknak megfelelve be lett jelentve az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél, mint étrend-kiegészítő készítmény. A Netamin termékek minden esetben magas minőség-biztosítási követelmények mellett, kiváló alapanyagokból készülnek a Te egészségedért.
* Ez az ismertető nem a Netamin Magnézium-biszglicinát ULTRA kapszulára vonatkozik - általában véve mutatja be a magnézium-biszglicinátról rendelkezésünkre álló tudományos ismereteket. A Netamin Magnézium-biszglicinát ULTRA kapszula nem gyógyhatással rendelkező készítmény.
1 Blancquaert L, Vervaet C, Derave W. Predicting and Testing Bioavailability of Magnesium Supplements. Nutrients. 2019;11(7):1663.
2 DiSilvestro RA, Joseph E, Starkoff BE, Devor ST. Magnesium Glycinate Supplementation in Bariatric Surgery Patients and Physically Fit Young Adults. FASEB J. 2013;27(S1):lb291-lb291.
3 Pardo MR, Garicano Vilar E, San Mauro Martín I, Camina Martín MA. Bioavailability of magnesium food supplements: A systematic review. Nutrition. 2021;89:111294.
4 Vynckier AK, Vanheule G, Vervaet C, Driessche MV. Types of Magnesium Salt and Formulation Solubility that Determines Bioavailability of Magnesium Food Supplements. J Nutr Food Sci. 2020;10(5):781.
5 Hartle JW, Morgan S, Poulsen T. Development of a Model for In-Vitro Comparative Absorption of Magnesium from Five Magnesium Sources Commonly Used as Dietary Supplements. FASEB J. 2016;30(S1):128.6-128.6.
6 Schuette SA, Lashner BA, Janghorbani M. Bioavailability of magnesium diglycinate vs magnesium oxide in patients with ileal resection. JPEN J Parenter Enteral Nutr. 1994;18(5):430-435.
7 Supakatisant C, Phupong V. Oral magnesium for relief in pregnancy-induced leg cramps: a randomised controlled trial. Matern Child Nutr. 2015;11(2):139-145.
8 Siebrecht S. Magnesium Bisglycinate as Safe Form for MIneral Supplementation in Human Nutrition. OM & Ernährung. 2013;144:2–16.
9 Ates M, Kizildag S, Yuksel O, et al. Dose-Dependent Absorption Profile of Different Magnesium Compounds. Biol Trace Elem Res. 2019;192(2):244-251.
10 EFSA Panel on Food Additives and Nutrient Sources added to Food (ANS), Younes M, Aggett P, et al. Evaluation of di-magnesium malate, used as a novel food ingredient and as a source of magnesium in foods for the general population, food supplements, total diet replacement for weight control and food for special medical purposes. EFSA J. 2018;16(6):e05292.
11 Srinivasan K. Black pepper and its pungent principle-piperine: a review of diverse physiological effects. Crit Rev Food Sci Nutr. 2007;47(8):735-748.
12 Dudhatra GB, Mody SK, Awale MM, et al. A comprehensive review on pharmacotherapeutics of herbal bioenhancers. ScientificWorldJournal. 2012;2012:637953.
13 Haq IU, Imran M, Nadeem M, Tufail T, Gondal TA, Mubarak MS. Piperine: A review of its biological effects. Phytother Res. 2021;35(2):680-700.
14 Kesarwani K, Gupta R, Mukerjee A. Bioavailability enhancers of herbal origin: an overview. Asian Pac J Trop Biomed. 2013;3(4):253-266.
15 Majeed M, Prakash L. Targeting Optimal Nutrient Absorption with Phytonutrients. Sabinsa Corporation; East Windsor, NJ, USA: 2007.
16 Atal N, Bedi KL. Bioenhancers: Revolutionary concept to market. J Ayurveda Integr Med. 2010;1(2):96-99.
17 Fiorentini D, Cappadone C, Farruggia G, Prata C. Magnesium: Biochemistry, Nutrition, Detection, and Social Impact of Diseases Linked to Its Deficiency. Nutrients. 2021;13(4):1136.
18 Case DR, Zubieta J, Gonzalez R, Doyle RP. Synthesis and Chemical and Biological Evaluation of a Glycine Tripeptide Chelate of Magnesium. Molecules. 2021;26(9):2419.
19 Ab Rahim SN, Nordin N, Wan Omar WFA, et al. The Laboratory and Clinical Perspectives of Magnesium Imbalance. Cureus. 2023;15(12):e49835.
20 Santos S, Vinderola G, Santos L, Araujo E. Bioavailability of chelated and non-chelated minerals: A systematic review. Rev Chil Nutr. 2018;45(4):381–392.
21 Bortz J. Challenges with magnesium bioavailability studies, magnesium salts, chelates and caco2 cell uptake studies. Albion Laboratories. 2017.
22 Vynckier AK, Vanheule G, Vervaet C, Driessche MV. Type of Magnesium Salt and Formulation Solubility that Determines Bioavailability of Magnesium Food Supplements. J Nutr Food Sci. 2020;10(5):781.
23 Workinger JL, Doyle RP, Bortz J. Challenges in the Diagnosis of Magnesium Status. Nutrients. 2018;10(9):1202.
24 Bennati G, Cirino M, Benericetti G, et al. Compounded Effervescent Magnesium for Familial Hypomagnesemia: A Case Report. Pharmaceuticals (Basel). 2023;16(6):785.
25 Firoz M, Graber M. Bioavailability of US commercial magnesium preparations. Magnes Res. 2001;14(4):257-262.
26 Ashmead S, Liska D, Sanoshy K, Kern C, Kelley K, Hartle J. A randomized, double-blind, three cohort crossover study assessing gastrointestinal tolerability of magnesium sources in healthy adults. Toxicologist. 2016;150(1):2457.
27 Razak MA, Begum PS, Viswanath B, Rajagopal S. Multifarious Beneficial Effect of Nonessential Amino Acid, Glycine: A Review [published correction appears in Oxid Med Cell Longev. 2022 Feb 23;2022:9857645]. Oxid Med Cell Longev. 2017;2017:1716701.
28 Alves A, Bassot A, Bulteau AL, Pirola L, Morio B. Glycine Metabolism and Its Alterations in Obesity and Metabolic Diseases. Nutrients. 2019;11(6):1356.
29 Botturi A, Ciappolino V, Delvecchio G, Boscutti A, Viscardi B, Brambilla P. The Role and the Effect of Magnesium in Mental Disorders: A Systematic Review. Nutrients. 2020;12(6):1661.
30 Arab A, Rafie N, Amani R, Shirani F. The Role of Magnesium in Sleep Health: a Systematic Review of Available Literature. Biol Trace Elem Res. 2023;201(1):121-128.
31 Kawai N, Sakai N, Okuro M, et al. The sleep-promoting and hypothermic effects of glycine are mediated by NMDA receptors in the suprachiasmatic nucleus. Neuropsychopharmacology. 2015;40(6):1405-1416.
32 Fritzen R, Davies A, Veenhuizen M, et al. Magnesium Deficiency and Cardiometabolic Disease. Nutrients. 2023;15(10):2355.
33 Del Gobbo LC, Imamura F, Wu JH, de Oliveira Otto MC, Chiuve SE, Mozaffarian D. Circulating and dietary magnesium and risk of cardiovascular disease: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. Am J Clin Nutr. 2013;98(1):160-173.
34 Larsson SC, Orsini N, Wolk A. Dietary magnesium intake and risk of stroke: a meta-analysis of prospective studies. Am J Clin Nutr. 2012;95(2):362-366.
35 Razzaque MS. Magnesium: Are We Consuming Enough?. Nutrients. 2018;10(12):1863.
36 Negru AG, Pastorcici A, Crisan S, Cismaru G, Popescu FG, Luca CT. The Role of Hypomagnesemia in Cardiac Arrhythmias: A Clinical Perspective. Biomedicines. 2022;10(10):2356.
37 Fang X, Wang K, Han D, et al. Dietary magnesium intake and the risk of cardiovascular disease, type 2 diabetes, and all-cause mortality: a dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. BMC Med. 2016;14(1):210.
38 Zhang Y, Xun P, Wang R, Mao L, He K. Can Magnesium Enhance Exercise Performance?. Nutrients. 2017;9(9):946.
39 Souza ACR, Vasconcelos AR, Dias DD, Komoni G, Name JJ. The Integral Role of Magnesium in Muscle Integrity and Aging: A Comprehensive Review. Nutrients. 2023;15(24):5127.
40 Shin HJ, Na HS, Do SH. Magnesium and Pain. Nutrients. 2020;12(8):2184.
41 Parazzini F, Di Martino M, Pellegrino P. Magnesium in the gynecological practice: a literature review. Magnesium in the gynecological practice: a literature review. Magnes Res. 2017;30(1):1-7.
42 Touvier M, Lioret S, Vanrullen I, et al. Vitamin and mineral inadequacy in the French population: estimation and application for the optimization of food fortification. Int J Vitam Nutr Res. 2006;76(6):343-351.
43 Schwalfenberg GK, Genuis SJ. The Importance of Magnesium in Clinical Healthcare. Scientifica (Cairo). 2017;2017:4179326.
44 DiNicolantonio JJ, O'Keefe JH, Wilson W. Subclinical magnesium deficiency: a principal driver of cardiovascular disease and a public health crisis [published correction appears in Open Heart. 2018 Apr 5;5(1):e000668corr1]. Open Heart. 2018;5(1):e000668.
45 Costello R, Wallace TC, Rosanoff A. Magnesium. Adv Nutr. 2016;7(1):199-201.
46 Ahmed F, Mohammed A. Magnesium: The Forgotten Electrolyte-A Review on Hypomagnesemia. Med Sci (Basel). 2019;7(4):56.
Napi 2 kapszula szedése javasolt bő folyadékkal, lehetőleg étkezés közben.
Hatóanyag A napi adag tartalmaz (2 kapszula) NRV%* Magnézium
(magnézium-biszglicinátból) 200 mg 53,3% Feketebors-kivonat
ebből piperin (95%)5 mg
4,75 mg**
**
* = Napi beviteli referencia érték százaléka (felnőttek esetén)
** = Nincs meghatározott napi beviteli referencia érték
Összetevők:
magnézium-biszglicinát, kapszulahéj (hidroxipropil-metilcellulóz), csomósodást gátló anyagok (zsírsavak magnéziumsói, szilícium-dioxid), tömegnövelő szer (maltodextrin), feketebors-kivonat.
Figyelmeztetés:
A piperin befolyásolhatja a rendszeresen szedett gyógyszerek hasznosulását!