A Netamin Probio10 Ultra+ kapszula több egy szimpla probiotikus készítménynél, mivel:
1. Rendkívül sokoldalú: 10-féle probiotikus baktériumtörzs található benne, amelyek képesek megtelepedni és szaporodni a bélflórában. Ezek külön-külön és együttműködve is támogatják a bélflóra egészséges egyensúlyát.
2. Magas a hatóanyag-tartalma: kapszulánként összesen 10 milliárd élő probiotikus baktérium csíra!
3. Prebiotikus rostokat is tartalmaz: inulin és frukto-oligoszacharidok is találhatóak benne, amelyek kutatások alapján a probiotikus baktériumok szaporodását, aktivitását serkentik.
A probiotikum kifejezést már mindenki hallotta, jól ismeri. Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy egy újabb generációja is létezik ezeknek a készítményeknek. Ezeket szinbiotikumnak nevezi a szakirodalom: olyan készítmények, amelyek a probiotikus baktériumok mellett prebiotikus rostokat is tartalmaznak, amelyek jelentősen növelhetik a segítő baktériumok hatását. Ilyen kombinációk alkalmazása a tudományos kutatások alapján hatékonyabb, egészségünkre jótékonyabb hatású, mint önmagukban a probiotikus baktériumok szedése.5,6
Míg a probiotikum jelentése „az életért” vagy „az élet számára”, addig a prebiotikum jelentése „élet előtti”. Ezek az elnevezések is jól mutatják a kettő közötti kapcsolatot: előbbire szüksége van az utóbbinak, hogy kifejthesse jótékony hatását. A prebiotikumok olyan rostok, amelyeket az emberi emésztőrendszer nem képes megemészteni, a vastagbélbe eljutva azonban táplálékul szolgálnak a bélrendszerben élő jótékony, azaz probiotikus baktériumok (probiotikumok) számára.7,8
Az inulin és a frukto-oligoszacharidok (röviden FOS) vízoldékony, a bélrendszer mikroflórája által fermentálható élelmi rostok. Ezek a legszélesebb körben vizsgált prebiotikus rostfélék, melyek bizonyítottan javítják a bélflórában lévő hasznos, probiotikus baktériumok életfeltételeit, serkentik azok szaporodását és aktivitását.7,9-12 Számos tudományos kutatásban kimutatták, hogy mind az inulin, mind a frukto-oligoszacharidok segítenek növelni a bélben található Bifidobacteriumok és Lactobacillusok, valamint a Streptococcus thermophilus baktériumok számát is.13-19
A „baktérium” szó hallatán sokaknak elsőre a betegségek jutnak eszébe, pedig nagyon sok hasznos baktérium is létezik, melyek jelenléte szervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlen. A legfrissebb kutatási eredmények alapján testünkben a baktériumok és emberi sejtek egymáshoz viszonyított aránya átlagosan 1,3:1.20 Számszerűleg tehát a baktériumsejtek többségben vannak a saját sejtjeinkkel szemben! Az emberi szervezet számára hasznos, élő mikroorganizmusokat, melyek velünk együtt élnek, probiotikus baktériumoknak nevezzük. Jelenlegi ismereteink szerint a gyomor- és bélrendszerünkben több mint 100 000 milliárd baktérium él, amelyek több száz nemzetség több ezer fajához tartoznak és nagyon komplex ökológiai rendszert alkotnak.21,22
A jótékony baktériumok nélkülözhetetlen szerepet játszanak az emésztőrendszer egészséges működésében, segítik a megfelelő emésztést és bélműködést, a méregtelenítést, a K- és B-vitaminok termelését, egyes tápanyagok (pl. vas, magnézium, kalcium) felszívódását, valamint nagymértékben hozzájárulnak a bél védőgát (barrier) funkciójához, amely megakadályozza a káros anyagok (pl. kórokozók, toxinok, allergének) vérkeringésbe jutását.23-28 Emellett ha a barátságos baktériumok vannak többen, akkor szó szerint kiszorítják a betegséget okozó kórokozókat, elveszik azok életterét.26
TUDTAD? Az immunsejtek 70-80 százaléka a belekben található!29 A bélben élő sok milliárd baktérium serkenti és szabályozza az immunrendszer működését, ezért az egészséges, gazdag és változatos (minél több baktériumtörzset tartalmazó) bélflóra ellenállóbbá teszi a szervezetet a betegségekkel szemben.
A „barátságos baktériumok” rendkívül sokoldalúan szolgálják egészségünket. Casey Adams Ph.D. a probiotikumok szerepéről írt könyvében (Probiotics – Protection Against Infection) több mint 100 jótékony hatást részletez. A leggyakoribb és egyben legtöbbet tanulmányozott baktériumtörzsek a Lactobacillus és a Bifidobacterium nemzetségekbe tartoznak, a tudományos szakirodalom ezeket tartja a legfontosabb probiotikus organizmusoknak.27,30,31 A Netamin Probio10 Ultra+ kapszulában 2 Bifidobacterium törzs, 7 Lactobacillus törzs, valamint a szintén sokat vizsgált Streptococcus thermophilus található, a széles körű és komplex egészségvédelem érdekében:
Bifidobacterium bifidum • Bificobacterium lactis • Lactobacillus acidophilus • Lactobacillus plantarum • Lactobacillus casei • Lactobacillus paracasei • Lactobacillus reuteri • Lactobacillus gasseri • Lactobacillus rhamnosus • Streptococcus thermophilus
Habár nagyon sok készítmény csak egy baktériumtörzset tartalmaz, tudományos kutatások szerint a széles spektrumú, vagyis többféle különböző hasznos baktériumot tartalmazó készítmények hatékonyabban és sokoldalúbban támogatják az emberi egészséget.32-34
A Lactobacillusok a gyomor-bélrendszer mellett a hüvelyben és a húgyutakban is jelen vannak. A káros baktériumokkal versenyeznek a tápanyagokért és az élettérért, tejsavat, hidrogén-peroxidot, bakteriocint és egyéb antimikrobiális anyagokat termelnek, hozzájárulnak a gyomor-bélrendszer és a hüvely optimális, savas pH-értékének fenntartásához, semlegesítik a méreganyagokat (toxinokat) és vírus- és gombaellenes tulajdonságaik is vannak.35-38 Mindezeknek köszönhetően akadályozzák a kórokozók megtelepedését, elszaporodását és segítik a leküzdésüket is.
Kutatások alapján a Lactobacillusok támogatják a bélflóra természetes egyensúlyát, segítik annak helyreállítását, segítik az egészséges emésztést és rendszeres bélmozgást, koleszterinszint csökkentő hatásuk is lehet, támogatják az immunműködést és a laktóz (tejcukor) emésztését is.35,38-41 Szájon át történő alkalmazásuk támogathatja a hüvelyi mikrobiom egyensúlyát, segíthet a húgyúti fertőzés, hüvelyi gombás fertőzés (Candida) és bakteriális hüvelyfertőzés megelőzésében, kiegészítő kezelésében is.36,42-46 Segíthetik az irritábilis bél szindróma tüneteinek enyhítését is – kiemelten a Lactobacillus acidophilus és a Lactobacillus plantarum.47-49 A laktobacillusok a gyulladásos bélbetegségek esetén is hasznosak lehetnek, kiegészítő kezelésként hozzájárulhatnak a gyulladás és a tünetek csökkentéséhez.38,50-52
A Bifidobacteriumok a szénhidrátok fermentálásával jelentős mennyiségű ecetsavat, valamint tejsavat és egyéb szerves savakat termelnek, csökkentik a bél pH-értékét – ennek köszönhetően a káros baktériumok és gombák nem tudnak szaporodni.53-56 Emellett, mivel a bélfalon található kötődési helyekért kiélezett verseny folyik, a Bifidobacteriumok pedig elfoglalják ezeket a helyeket, így a káros baktériumok kiszorulnak és távoznak a bélből.
Kutatások alapján a Bifidobacteriumok vírusellenes hatással is bírhatnak, támogatják az emésztést, erősítik az immunrendszert, segíthetik az emésztési panaszok enyhítését (puffadás, gázképződés, antibiotikum okozta hasmenés kezelése, megelőzése, fertőzéses hasmenés kezelése, székrekedés kezelése).39,57-63 Emellett kiegészítő kezelésként az irritábilis bél szindróma okozta hasi fájdalom, diszkomfort, puffadás, gázképződés és székletürítéssel kapcsolatos problémák csökkentését, valamint a gyulladásos bélbetegségek tünetmentességének fenntartását, a betegséghez kapcsolódó gyulladás csökkentését is segítheti.64-67
A legfrissebb vizsgálatok arra utalnak, hogy a bél és az agy fizikailag és biokémiailag is szoros kapcsolatban van egymással – ez az úgynevezett bél-agy tengely. Számos kutatási eredmény született, amely azt mutatja, hogy a Lactobacillus és Bifidobacterium baktériumokat tartalmazó készítmények napi fogyasztása pozitív hatással lehet hangulati vagy érzelmi zavarok esetén. A probiotikus baktériumok pótlása csökkentheti a stresszt és a szorongást, enyhítheti a depresszió tüneteit és javíthatja a kognitív funkciókat (pl. memória, figyelem, koncentráció) és az alvásminőségre is kedvezően hathat.68-74
Senkit ne tévesszen meg a név: habár a Streptococcus nemzetségbe valóban több káros baktériumtörzs is tartozik, a Streptococcus thermophilus segítő, kizárólag pozitív hatásokkal bíró és 100%-ban biztonságos törzs. Tejsavtermelő probiotikus baktérium, amely kutatások alapján javítja az emésztést, valamint elősegíti a tejben, tejtermékekben lévő laktóz emésztését, ezért segíthet enyhíteni a laktózérzékenységben szenvedők tüneteit is. Vizsgálatokban bifidobaktériumokkal és laktobacillusokkal kombinálva hatásosnak bizonyult a hasmenés és székrekedés elleni küzdelemben is, az irritábilis bél szindróma tüneteinek (hasfájás, puffadás, hasi diszkomfort, hasmenés) enyhítésében, cukorbetegeknél segítette a vércukorszint-kontrollt és csökkentette az inzulinrezisztenciát, pozitív hatással volt a koleszterinszintre és a vérnyomásra is.10,27,75-82
1 Álvarez-Arraño V, Martín-Peláez S. Effects of Probiotics and Synbiotics on Weight Loss in Subjects with Overweight or Obesity: A Systematic Review. Nutrients. 2021;13(10):3627.
2 Wiciński M, Gębalski J, Gołębiewski J, Malinowski B. Probiotics for the Treatment of Overweight and Obesity in Humans-A Review of Clinical Trials. Microorganisms. 2020;8(8):1148.
3 Lopez-Santamarina A, Gonzalez EG, Lamas A, Mondragon ADC, Regal P, Miranda JM. Probiotics as a Possible Strategy for the Prevention and Treatment of Allergies. A Narrative Review. Foods. 2021;10(4):701.
4 Oak SJ, Jha R. The effects of probiotics in lactose intolerance: A systematic review. Crit Rev Food Sci Nutr. 2019;59(11):1675-1683.
5 González-Herrera SM, Bermúdez-Quiñones G, Ochoa-Martínez LA, Rutiaga-Quiñones OM, Gallegos-Infante JA. Synbiotics: a technological approach in food applications. J Food Sci Technol. 2021;58(3):811-824.
6 Li C, Niu Z, Zou M, et al. Probiotics, prebiotics, and synbiotics regulate the intestinal microbiota differentially and restore the relative abundance of specific gut microorganisms [published correction appears in J Dairy Sci. 2020 Dec;103(12):12159]. J Dairy Sci. 2020;103(7):5816-5829.
7 Slavin J. Fiber and prebiotics: mechanisms and health benefits. Nutrients. 2013;5(4):1417-1435. Published 2013 Apr 22. doi:10.3390/nu5041417
8 Carlson JL, Erickson JM, Lloyd BB, Slavin JL. Health Effects and Sources of Prebiotic Dietary Fiber. Curr Dev Nutr. 2018;2(3):nzy005.
9 Chaves PFP, Iacomini M, Cordeiro LMC. Chemical characterization of fructooligosaccharides, inulin and structurally diverse polysaccharides from chamomile tea. Carbohydr Polym. 2019;214:269-275.
10 Olveira G, González-Molero I. An update on probiotics, prebiotics and symbiotics in clinical nutrition. Actualización de probióticos, prebióticos y simbióticos en nutrición clínica. Endocrinol Nutr. 2016;63(9):482-494.
11 Fehlbaum S, Prudence K, Kieboom J, et al. In Vitro Fermentation of Selected Prebiotics and Their Effects on the Composition and Activity of the Adult Gut Microbiota. Int J Mol Sci. 2018;19(10):3097.
12 Rivière A, Selak M, Lantin D, Leroy F, De Vuyst L. Bifidobacteria and Butyrate-Producing Colon Bacteria: Importance and Strategies for Their Stimulation in the Human Gut. Front Microbiol. 2016;7:979.
13 Le Bastard Q, Chapelet G, Javaudin F, Lepelletier D, Batard E, Montassier E. The effects of inulin on gut microbial composition: a systematic review of evidence from human studies. Eur J Clin Microbiol Infect Dis. 2020;39(3):403-413.
14 Abed SM, Ali AH, Noman A, Niazi S, Ammar A-F, Bakry AM. Inulin as Prebiotics and its Applications in Food Industry and Human Health; A Review. Int J Agric Innov Res. 2016;5(1): 88-97.
15 Renye JA Jr, White AK, Hotchkiss AT Jr. Identification of Lactobacillus Strains Capable of Fermenting Fructo-Oligosaccharides and Inulin. Microorganisms. 2021;9(10):2020.
16 Dou Y, Yu X, Luo Y, Chen B, Ma D, Zhu J. Effect of Fructooligosaccharides Supplementation on the Gut Microbiota in Human: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients. 2022;14(16):3298.
17 You S, Ma Y, Yan B, et al. The promotion mechanism of prebiotics for probiotics: A review. Front Nutr. 2022;9:1000517.
18 Hussien H, Abd-Rabou HS, Saad MA. The impact of incorporating Lactobacillus acidophilus bacteriocin with inulin and FOS on yogurt quality. Sci Rep. 2022;12(1):13401.
19 Gustaw W, Kordowska-Wiater M, Kozioł J. The influence of selected prebiotics on the growth of lactic acid bacteria for bio-yoghurt production. Acta Sci Pol Technol Aliment. 2011;10(4):455-466.
20 Sender R, Fuchs S, Milo R. Revised Estimates for the Number of Human and Bacteria Cells in the Body. PLoS Biol. 2016;14(8):e1002533.
21 Dupont HL, Jiang ZD, Dupont AW, Utay NS. THE INTESTINAL MICROBIOME IN HUMAN HEALTH AND DISEASE. Trans Am Clin Climatol Assoc. 2020;131:178-197.
22 Rogers GB, Carroll MP, Hoffman LR, Walker AW, Fine DA, Bruce KD. Comparing the microbiota of the cystic fibrosis lung and human gut. Gut Microbes. 2010;1(2):85-93.
23 Nagpal R, Kumar A, Kumar M, Behare PV, Jain S, Yadav H. Probiotics, their health benefits and applications for developing healthier foods: a review. FEMS Microbiol Lett. 2012;334(1):1-15.
24 Gou HZ, Zhang YL, Ren LF, Li ZJ, Zhang L. How do intestinal probiotics restore the intestinal barrier?. Front Microbiol. 2022;13:929346.
25 Hill MJ. Intestinal flora and endogenous vitamin synthesis. Eur J Cancer Prev. 1997;6 Suppl 1:S43-S45.
26 Amara AA, Shibl A. Role of Probiotics in health improvement, infection control and disease treatment and management. Saudi Pharm J. 2015;23(2):107-114.
27 Wilkins T, Sequoia J. Probiotics for Gastrointestinal Conditions: A Summary of the Evidence. Am Fam Physician. 2017;96(3):170-178.
28 Bodke H, Jogdand S. Role of Probiotics in Human Health. Cureus. 2022;14(11):e31313.
29 Wiertsema SP, van Bergenhenegouwen J, Garssen J, Knippels LMJ. The Interplay between the Gut Microbiome and the Immune System in the Context of Infectious Diseases throughout Life and the Role of Nutrition in Optimizing Treatment Strategies. Nutrients. 2021;13(3):886.
30 Matur E, Eraslan E. The impact of probiotics on the gastrointestinal physiology. In: Brzozowski T, ed. New Advances in the Basic and Clinical Gastroenterology. IntechOpen; 2012:51.
31 Islam SU. Clinical Uses of Probiotics. Medicine (Baltimore). 2016;95(5):e2658.
32 Chapman CM, Gibson GR, Rowland I. In vitro evaluation of single- and multi-strain probiotics: Inter-species inhibition between probiotic strains, and inhibition of pathogens. Anaerobe. 2012;18(4):405-413.
33 Chapman CM, Gibson GR, Rowland I. Health benefits of probiotics: are mixtures more effective than single strains?. Eur J Nutr. 2011;50(1):1-17.
34 Timmerman HM, Koning CJ, Mulder L, Rombouts FM, Beynen AC. Monostrain, multistrain and multispecies probiotics--A comparison of functionality and efficacy. Int J Food Microbiol. 2004;96(3):219-233.
35 Di Cerbo A, Palmieri B, Aponte M, Morales-Medina JC, Iannitti T. Mechanisms and therapeutic effectiveness of lactobacilli. J Clin Pathol. 2016;69(3):187-203.
36 Colautti A, Orecchia E, Comi G, Iacumin L. Lactobacilli, a Weapon to Counteract Pathogens through the Inhibition of Their Virulence Factors. J Bacteriol. 2022;204(11):e0027222.
37 Tachedjian G, Aldunate M, Bradshaw CS, Cone RA. The role of lactic acid production by probiotic Lactobacillus species in vaginal health. Res Microbiol. 2017;168(9-10):782-792.
38 Dempsey E, Corr SC. Lactobacillus spp. for Gastrointestinal Health: Current and Future Perspectives. Front Immunol. 2022;13:840245.
39 Miller LE, Ouwehand AC, Ibarra A. Effects of probiotic-containing products on stool frequency and intestinal transit in constipated adults: systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Ann Gastroenterol. 2017;30(6):629-639.
40 Ding YH, Qian LY, Pang J, et al. The regulation of immune cells by Lactobacilli: a potential therapeutic target for anti-atherosclerosis therapy. Oncotarget. 2017;8(35):59915-59928.
41 Oliveira LS, Wendt GW, Crestani APJ, Casaril KBPB. The use of probiotics and prebiotics can enable the ingestion of dairy products by lactose intolerant individuals. Clin Nutr. 2022;41(12):2644-2650.
42 Akgül T, Karakan T. The role of probiotics in women with recurrent urinary tract infections. Turk J Urol. 2018;44(5):377-383.
43 Chee WJY, Chew SY, Than LTL. Vaginal microbiota and the potential of Lactobacillus derivatives in maintaining vaginal health. Microb Cell Fact. 2020;19(1):203.
44 Mei Z, Li D. The role of probiotics in vaginal health. Front Cell Infect Microbiol. 2022;12:963868.
45 Reznichenko H, Henyk N, Maliuk V, et al. Oral Intake of Lactobacilli Can Be Helpful in Symptomatic Bacterial Vaginosis: A Randomized Clinical Study. J Low Genit Tract Dis. 2020;24(3):284-289.
46 Grin PM, Kowalewska PM, Alhazzan W, Fox-Robichaud AE. Lactobacillus for preventing recurrent urinary tract infections in women: meta-analysis. Can J Urol. 2013;20(1):6607-6614.
47 Korpela R, Niittynen L. Probiotics and irritable bowel syndrome. Microb Ecol Health Dis. 2012;23:10.3402/mehd.v23i0.18573.
48 Satish Kumar L, Pugalenthi LS, Ahmad M, Reddy S, Barkhane Z, Elmadi J. Probiotics in Irritable Bowel Syndrome: A Review of Their Therapeutic Role. Cureus. 2022;14(4):e24240.
49 Zhang T, Zhang C, Zhang J, Sun F, Duan L. Efficacy of Probiotics for Irritable Bowel Syndrome: A Systematic Review and Network Meta-Analysis. Front Cell Infect Microbiol. 2022;12:859967.
50 Jakubczyk D, Leszczyńska K, Górska S. The Effectiveness of Probiotics in the Treatment of Inflammatory Bowel Disease (IBD)-A Critical Review. Nutrients. 2020;12(7):1973.
51 Wang H, Zhou C, Huang J, Kuai X, Shao X. The potential therapeutic role of Lactobacillus reuteri for treatment of inflammatory bowel disease. Am J Transl Res. 2020;12(5):1569-1583.
52 Guo H, Yu L, Tian F, Chen W, Zhai Q. The Potential Therapeutic Role of Lactobacillaceae rhamnosus for Treatment of Inflammatory Bowel Disease. Foods. 2023;12(4):692.
53 Lim HJ, Shin HS. Antimicrobial and Immunomodulatory Effects of Bifidobacterium Strains: A Review. J Microbiol Biotechnol. 2020;30(12):1793-1800.
54 Reyed M. The Role of Bifidobacteria in Health. Res J Med Med Sci. 2007;2(1):14–24.
55 Sarkar A, Mandal S. Bifidobacteria-Insight into clinical outcomes and mechanisms of its probiotic action. Microbiol Res. 2016;192:159-171.
56 Wu Y, Hu S, Wu C, Gu F, Yang Y. Probiotics: Potential Novel Therapeutics Against Fungal Infections. Front Cell Infect Microbiol. 2022;11:793419.
57 Kesika P, Sivamaruthi BS, Thangaleela S, Chaiyasut C. The Antiviral Potential of Probiotics—A Review on Scientific Outcomes. Appl Sci. 2021;11(18):8687.
58 Picard C, Fioramonti J, Francois A, Robinson T, Neant F, Matuchansky C. Review article: bifidobacteria as probiotic agents -- physiological effects and clinical benefits. Aliment Pharmacol Ther. 2005;22(6):495-512.
59 Chen J, Chen X, Ho CL. Recent Development of Probiotic Bifidobacteria for Treating Human Diseases. Front Bioeng Biotechnol. 2021;9:770248.
60 Goodman C, Keating G, Georgousopoulou E, Hespe C, Levett K. Probiotics for the prevention of antibiotic-associated diarrhoea: a systematic review and meta-analysis. BMJ Open. 2021;11(8):e043054.
61 Eskesen D, Jespersen L, Michelsen B, Whorwell PJ, Müller-Lissner S, Morberg CM. Effect of the probiotic strain Bifidobacterium animalis subsp. lactis, BB-12®, on defecation frequency in healthy subjects with low defecation frequency and abdominal discomfort: a randomised, double-blind, placebo-controlled, parallel-group trial. Br J Nutr. 2015;114(10):1638-1646.
62 Ibarra A, Latreille-Barbier M, Donazzolo Y, Pelletier X, Ouwehand AC. Effects of 28-day Bifidobacterium animalis subsp. lactis HN019 supplementation on colonic transit time and gastrointestinal symptoms in adults with functional constipation: A double-blind, randomized, placebo-controlled, and dose-ranging trial. Gut Microbes. 2018;9(3):236-251.
63 Waller PA, Gopal PK, Leyer GJ, et al. Dose-response effect of Bifidobacterium lactis HN019 on whole gut transit time and functional gastrointestinal symptoms in adults. Scand J Gastroenterol. 2011;46(9):1057-1064.
64 Pratt C, Campbell MD. The Effect of Bifidobacterium on Reducing Symptomatic Abdominal Pain in Patients with Irritable Bowel Syndrome: A Systematic Review. Probiotics Antimicrob Proteins. 2020;12(3):834-839.
65 Chong PP, Chin VK, Looi CY, Wong WF, Madhavan P, Yong VC. The Microbiome and Irritable Bowel Syndrome - A Review on the Pathophysiology, Current Research and Future Therapy [published correction appears in Front Microbiol. 2019 Aug 13;10:1870]. Front Microbiol. 2019;10:1136.
66 Saez-Lara MJ, Gomez-Llorente C, Plaza-Diaz J, Gil A. The role of probiotic lactic acid bacteria and bifidobacteria in the prevention and treatment of inflammatory bowel disease and other related diseases: a systematic review of randomized human clinical trials. Biomed Res Int. 2015;2015:505878.
67 Coriat BJ, Azuero O AJ, Gil Tamayo S, Rueda Rodríguez MC, Castañeda Cardona C, Rosselli D. A Review of the Literature on the Use of Probiotics to Treat Irritable Bowel Syndrome and Inflammatory Bowel Disease. Rev Col Gastroenterol. 2017;32(2):141-149.
68 Chao L, Liu C, Sutthawongwadee S, et al. Effects of Probiotics on Depressive or Anxiety Variables in Healthy Participants Under Stress Conditions or With a Depressive or Anxiety Diagnosis: A Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Front Neurol. 2020;11:421.
69 Zhang N, Zhang Y, Li M, et al. Efficacy of probiotics on stress in healthy volunteers: A systematic review and meta-analysis based on randomized controlled trials. Brain Behav. 2020;10(9):e01699.
70 El Dib R, Periyasamy AG, de Barros JL, et al. Probiotics for the treatment of depression and anxiety: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Clin Nutr ESPEN. 2021;45:75-90.
71 Liu RT, Walsh RFL, Sheehan AE. Prebiotics and probiotics for depression and anxiety: A systematic review and meta-analysis of controlled clinical trials. Neurosci Biobehav Rev. 2019;102:13-23.
72 Minayo MS, Miranda I, Telhado RS. A systematic review of the effects of probiotics on depression and anxiety: an alternative therapy?. Revisão sistemática sobre os efeitos dos probióticos na depressão e ansiedade: terapêutica alternativa?. Cien Saude Colet. 2021;26(9):4087-4099.
Marotta A, Sarno E, Del Casale A, et al. Effects of Probiotics on Cognitive Reactivity, Mood, and Sleep Quality. Front Psychiatry. 2019;10:164.
73 Handajani YS, Hengky A, Schröder-Butterfill E, Hogervorst E, Turana Y. Probiotic supplementation improved cognitive function in cognitively impaired and healthy older adults: a systematic review of recent trials. Neurol Sci. 2023;44(4):1163-1169.
74 Haarhuis JE, Kardinaal A, Kortman GAM. Probiotics, prebiotics and postbiotics for better sleep quality: a narrative review. Benef Microbes. 2022;13(3):169-182.
75 He Y, Zhu L, Chen J, et al. Efficacy of Probiotic Compounds in Relieving Constipation and Their Colonization in Gut Microbiota. Molecules. 2022;27(3):666.
76 Guarino A, Lo Vecchio A, Canani RB. Probiotics as prevention and treatment for diarrhea. Curr Opin Gastroenterol. 2009;25(1):18-23.
77 Guarino A, Guandalini S, Lo Vecchio A. Probiotics for Prevention and Treatment of Diarrhea. J Clin Gastroenterol. 2015;49 Suppl 1:S37-S45.
78 Samaržija D, Tudor M, Prtilo T, Špehar ID, Zamberlin Š, Havranek J. Probiotic bacteria in prevention and treatment of diarrhea. Mljekarstvo. 2009;59(1):28–32.
79 Yoon JS, Sohn W, Lee OY, et al. Effect of multispecies probiotics on irritable bowel syndrome: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. J Gastroenterol Hepatol. 2014;29(1):52-59.
80 Skrzydło-Radomańska B, Prozorow-Król B, Cichoż-Lach H, et al. The Effectiveness and Safety of Multi-Strain Probiotic Preparation in Patients with Diarrhea-Predominant Irritable Bowel Syndrome: A Randomized Controlled Study. Nutrients. 2021;13(3):756.
81 Tao YW, Gu YL, Mao XQ, Zhang L, Pei YF. Effects of probiotics on type II diabetes mellitus: a meta-analysis [published correction appears in J Transl Med. 2020 Feb 28;18(1):105]. J Transl Med. 2020;18(1):30.
82 Sharma R, Bhaskar BS, Sanodiya BS, Thakur G, Jaiswal P, Yadav N, et al. Probiotic efficacy and potential of Streptococcus thermophilus modulating human health: a synoptic review. IOSR J Pharm Biol Sci. 2014;9(3):52–8.
Napi 1 kapszula szedése javasolt bő folyadékfogyasztással
Hatóanyag A napi adag tartalmaz
(1 kapszula) Probiotikus baktériumok: Lactobacillus acidophilus 2 milliárd CFU* Lactobacillus plantarum 2 milliárd CFU* Bifidobacterium lactis 1,4 milliárd CFU* Lactobacillus casei 1 milliárd CFU* Lactobacillus paracasei 1 milliárd CFU* Bifidobacterium bifidum 1 milliárd CFU* Lactobacillus rhamnosus 1 milliárd CFU* Lactobacillus gasseri 0,2 milliárd CFU* Lactobacillus reuteri 0,2 milliárd CFU* Streptococcus thermophilus 0,2 milliárd CFU* Prebiotikus rostok: Inulin 50 mg FOS (frukto-oligoszacharidok) 25 mg
*= CFU: telepképző egység
Összetevők: Tömegnövelő szerek (előzselatinizált keményítő, burgonyakeményítő), hidroxipropil-metil-cellulóz (kapszula), prebiotikus rostok (inulin, frukto-oligoszacharidok), probiotikus baktériumok (Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus plantarum, Bifidobacterium lactis, Lactobacillus casei, Lactobacillus paracasei, Bifidobacterium bifidum, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus gasseri, Lactobacillus reuteri, Streptococcus thermophilus), csomósodást gátló (zsírsavak magnéziumsói).
