Magas, 10:1 arányú homoktövis kivonat + szőlőmag kivonat (95% proantocianidin) + B1-vitamin kombinációja. A napi adag 8000 mg homoktövis gyümölcsnek felel meg! Ez a hatóanyag-komplex ideális választás a szív- és érrendszer (keringés, vérnyomás, koleszterinszint), a bőr (antioxidáns védelem, rugalmasság, feszesség) és az immunrendszer támogatására.
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) őshonos Európa és Ázsia több területén is őshonos. Igazi „természetes arany” a növényvilágban – apró, narancssárga bogyói közel 200 biológiailag aktív összetevőt tartalmaznak, és már évezredek óta használják egészségmegőrzésre.1 A hagyományos kínai, mongol és tibeti orvoslásban már több mint 1200 éve ismerik és használják. Ezekben a kultúrákban „Isten adta orvosság”, „folyékony arany” és „a Himalája szent gyümölcse” néven is emlegették.2 A legenda szerint Dzsingisz Kán és Nagy Sándor hadserege is rendszeresen fogyasztotta, a jobb erőnlét és állóképesség érdekében. Hippokratész is említi írásaiban, a gyomorbetegségek gyógyításánál.
A homoktövis bogyó az egyik legtáplálóbb gyümölcs a növényvilágban: vitamin- és tápanyagtartalmáról a tudományos szakirodalom is elismerően beszél. Nagyjából 190 biológiailag aktív anyagot tartalmaz: 18-féle aminosavat, B-komplex vitaminokat, A-, C-, E- és K-vitamint, egyszeresen és többszörösen telítetlen (egészséges) zsírsavakat, legalább 60-féle antioxidáns vegyületet (pl. fenolokat, flavonoidokat, karotinoidokat), 20 különböző ásványi anyagot és még számos további, élettanilag hasznos tápanyagot.3-5
Érdekes tények a homoktövisről:
✓ Átlagos C-vitamin-tartalma 12-szer nagyobb, mint egy narancsnak.6
✓ Az E-vitamin egyik legkoncentráltabb növényi forrása.7
✓ Az értékes, természetben csak ritkán előforduló omega-7 zsírsav (palmitoleinsav) egyik legjobb forrása – a gyümölcs teljes zsírtartalmának kb. 40%-a!8
✓ A növények közül esszenciális zsírsavtartalmával – omega-3 és omega-6 – is kiemelkedik.
✓ A homoktövis kiegészítőként az orosz és kínai űrhajósok speciális étrendjében is szerepel, immunerősítő, roboráló és sugárzásvédő tulajdonságai miatt.
A homoktövis az egyik leggazdagabb természetes forrása az immunerősítő C-vitaminnak. Nagyon magas az antioxidáns-tartalma (pl. C- és E-vitamin, cink, karotinoidok, flavonoidok) és bővelkedik gyulladásgátló omega-7 zsírsavakban is. Kutatások alapján a homoktövis hatóanyagai segíthetnek ellenállóbbá tenni a szervezetet a kórokozókkal és betegségekkel szemben, hatékonyan támogatják a sejtkárosító szabad gyökök semlegesítését, és a gyulladások csökkentését.1,9-13 A homoktövis baktérium- és vírusellenes hatással bír, növelheti az immunsejtek (pl. természetes ölősejtek) számát és aktivitását.4,9,14-17 Egy 2021-es klinikai vizsgálatban egy homoktövist tartalmazó készítmény több mint 70%-kal csökkentette a légúti fertőzések számát és jelentősen enyhítette a tünetek súlyosságát is a fertőzötteknél.18
Kutatások alapján a szájon át szedett homoktövis kivonat belülről támogatja az egészséges bőr fenntartását. Hatóanyagai között telítetlen omega-3, omega-6, omega-7 és omega-9 zsírsavak is találhatóak – ezek közül kiemelten fontos a palmitoleinsav (omega-7), mely a bőrben természetesen előforduló zsírsav, valamint a gamma-linolénsav (GLA) nevű omega-6 zsírsav. Ezek a zsírsavak javítják a bőr lipidrétegét, támogatják a hidratáltságot és a bőr barrier, vagyis a bőr természetes védőrétegének működését, így csökkentik a szárazságot, hámlást, irritációt.1-3,9,19-21 A homoktövisben lévő C- és E-vitamin, és egyéb antioxidáns vegyületek a bőr UV védelmét, regenerációját és a kollagén képződését is segítik, valamint gátolják a kollagénlebontó enzimek aktivitását.
Klinikai vizsgálatokban a homoktövis kivonat fogyasztása csökkentette a bőröregedés jeleit és a sötét foltokat, javította a bőr állapotát, simábbá, rugalmasabbá és egészségesebbé téve azt. Emellett segítheti olyan gyulladásos bőrbetegségek kezelését, mint az akné, ekcéma, atópiás dermatitisz, rosacea és pikkelysömör (psoriasis).1,3,5,11,19,22-27
A homoktövist hagyományosan évszázadok óta alkalmazzák a szívvel és érrendszerrel kapcsolatos problémákra. Modern kutatások alapján a bogyókban található flavonoidok (pl. kvercetin), telítetlen omega zsírsavak, növényi szterolok, karotinoidok, vitaminok, polifenolok és proantocianidinek mind támogathatják a szív- és érrendszer egészségét.28-32 Erős bizonyítékok támasztják alá, hogy a szívműködésre, a vérerek állapotára, a vérnyomásra és a vérzsírok szintjére is pozitív hatással lehet. Kutatások szerint hatóanyagai gátolhatják a koleszterin felszívódását, ami segít megakadályozni, hogy a káros, oxidált LDL koleszterin lerakódjon az artériák és erek falain, érelmeszesedést és érszűkületet okozva.
Egy 2016-os összefoglaló tanulmány 11 független klinikai vizsgálat elemzésével arra jutott, hogy a homoktövis jelentősen, átlagosan 23,2 mg/dl-rel csökkenti a teljes koleszterinszintet és 23,2 mg/dl-rel az LDL koleszterin szintjét.33 Egy 2022-es tanulmány 15 klinikai vizsgálatot összegzett és ez alapján a homoktövis 63,9 mg/dl-rel csökkenti a trigliceridek szintjét és 14,3 mg/dl-rel növeli a védő hatású HDL koleszterin szintjét.34 Kutatások szerint minden 39 mg/dl LDL koleszterinszint-csökkenés 20%-kal és minden 1 mg/dl HDL koleszterin emelkedés 2-3%-kal csökkentheti a szív- és érrendszeri események (pl. szívinfarktus, stroke) kockázatát!35,36
Egy 2017-es vizsgálatban a homoktövis 20%-kal csökkentette a teljes koleszterin szintjét, 6,8%-kal a szisztolés és 5,5%-kal a diasztolés vérnyomást.37 Egy 2009-es tanulmány 7 vizsgálat elemzéséből megállapította: a homoktövis flavonjai a diasztolés vérnyomás csökkentése terén hasonló hatással bírhatnak, mint a kalciumcsatorna-blokkoló és ACE-gátló vérnyomáscsökkentők, és emellett a szisztolés vérnyomást is csökkentik.38
A máj testünk méregtelenítő folyamatainak egyik központi szerve, amely kulcsszerepet játszik az anyagcsere során keletkezett káros anyagok (pl. bilirubin) és a kívülről bejutott toxinok (pl. alkohol, gyógyszerek, vegyszerek) lebontásában. A homoktövisben egészséges zsírsavak, E- és C-vitamin és flavonoidok is nagy mennyiségben találhatók, ezek segíthetik a májsejtek védelmét és javíthatják a májfunkciót.1,9,39,40 Emellett a bélflóra-szabályozó hatásával is hozzájárulhat a májvédelemhez.41,42 Eddigi vizsgálatokban a homoktövis nem alkoholos zsírmájban szenvedő betegeknél jelentősen csökkentette a májenzimek szintjét, javította a vérzsírok egyensúlyát, és csökkentette a máj merevségét és a zsírfelhalmozódást.33,43 Egy vizsgálatban a májzsugorban szenvedő betegek 80%-ánál helyreállt a májenzimek szintje, 6 hónap homoktövis kivonat szedés hatására.44 Emellett a homoktövis kivonatnak májfibrózis ellenes hatására is utaltak bizonyítékok.
A homoktövist sok-sok évszázada használja a népi gyógyászat emésztés támogatására, különféle gyomorpanaszok, gyomorfekély kezelésére. Az eddigi modern orvostudományi vizsgálatok valóban megerősítették kedvező hatását ezen a téren. Hatóanyagai, köztük a flavonoidok, poliszacharidok, karotinoidok, fenolok, fitoszterolok, zsírsavak és vitaminok, együtt szinergikus hatást gyakorolva óvják a gyomor-bélrendszer egészségét – antioxidáns, gyulladáscsökkentő, nyálkahártyavédő és bél mikrobiom szabályozó hatásaik révén.45 A bogyókban található polifenolok prebiotikumként szolgálnak a bélflóra jótékony baktériumai számára, azaz segítik szaporodásukat, így a bélflóra egészséges egyensúlyának támogatásával a homoktövis hatóanyagai hatással vannak a tápanyagok felszívódására és anyagcseréjére is.46
A szőlőmag (Vitis vinifera) és annak kivonata az egyik legismertebb természetes antioxidáns-forrás, amelyet ma már világszerte alkalmaznak a szív- és érrendszer, a bőr és a sejtek védelmének támogatására.47-49 A szőlő termesztése és gyógyászati célokra való használata évezredekre nyúlik vissza: a mediterrán népek már az ókorban is használták a szőlő különböző részeit – leveleit, héját és magját – sebek, gyulladások és keringési panaszok kezelésére. A szőlőmag modern története az 1940-es évekre nyúlik vissza, amikor egy francia tudós izolálta és tanulmányozni kezdte a szőlő magjában megtalálható proantocianidineket.50
A szőlőmag kivonat gazdag polifenolokban, különösen proantocianidin nevű flavonoidokban. Emellett antociánok, procianidinek, flavan-3-olok, katechinek, epikatechinek, és galluszsav is található benne.48 Ezek mind olyan növényi vegyületek, melyek kutatások alapján erős antioxidáns és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek. A proantocianidinek a legfőbb bioaktív hatóanyagok a szőlőmagban, ezért a legmagasabb minőségű kivonatok erre vannak standardizálva, és garantáltan legalább 70-95% proantocianidin-tartalommal bírnak.
Kutatások alapján a szőlőmag kivonat gátolja a káros LDL koleszterin oxidációját, ezzel segítheti a az érfalakban keletkező gyulladás és érelmeszesedés megelőzését.47,51-53 A szőlőmag kivonat flavonoidjai javíthatják az ereket bélelő endothel működését és annak nitrogén-oxid termelését, amely segíti az erek ellazulását és kitágulását, a vér szabadabb áramlását és a vérrögök kialakulásának megelőzését.47,51-53 Eddigi klinikai vizsgálatok alapján szőlőmag kivonattal a diasztolés vérnyomás kb. 2,2 Hgmm-rel, míg a szisztolés vérnyomás akár 13 Hgmm-rel is csökkenthető.54-58 Az LDL koleszterin szintjét 6,6 mg/dl-rel, a trigliceridek szintjét pedig 9,7 mg/dl-rel csökkentheti.59
A szőlőmag kivonat egy természetes antioxidáns bomba, nem véletlenül gyakori összetevője a kozmetikumoknak és szépségvitaminoknak. Polifenol hatóanyagai (proantocianidinek és egyéb flavonoidok), a galluszsavval együtt, támogatják a bőr antioxidáns védelmét, vagyis az UV-sugárzás okozta károsodások, a bőr korai öregedése és a bőrsejteket károsító oxidatív stressz elleni védelmet.49,60-64 A szőlőmag gyulladáscsökkentő hatásával a bőrpirosságot, pattanásokat, gyulladásos bőrbetegségeket is segíthet enyhíteni.60-63,65 A szőlőmagban lévő galluszsav és egyéb polifenolok gátolják a tirozináz enzimet, ami segíthet a sötét foltok csökkentésében, míg a proantocianidinek és flavonoidok serkentik a kollagén és elasztin termelést, így javítva a bőr hidratáltságát és rugalmasságát, csökkentve a látható ráncokat.49,61-63,66-68
Egy klinikai vizsgálatban a proantocianidinekben gazdag szőlőmag kivonat a résztvevők 83%-ánál csökkentette a sötét foltokat, azaz javította a bőr hiperpigmentációját.66
A B1-vitamin (más néven tiamin) egyike a létfontosságú B-vitaminoknak. Vízoldékony, vagyis a felesleg hamar kiürül belőle vizelet útján és nem tárolódik a szervezetben – emiatt naponta pótolnunk kell. Kulcsszerepe van az energiatermelésben, és megfelelő bevitele különösen fontos a folyamatosan energiát igénylő szívizomsejtek egészséges működéséhez.69 Emellett az idegi jelek továbbításához is szükséges, ami a szívverés szabályos ritmusához elengedhetetlen, illetve a vérerek belső falát alkotó endotél sejtek megfelelő működésében is szerepet játszik, ami alapvető az egészséges véráramláshoz.70-72
Kutatások alapján a B1-vitamin-hiány súlyos szív-érrendszeri szövődményekhez vezethet, beleértve a szívritmuszavart és szívelégtelenséget, különösképpen veszélyeztetett csoportoknál (pl. idősek, vízhajtó gyógyszert szedők, cukorbetegek, májbetegek).70,73 A megfelelő B1-vitamin-bevitel segít az érelmeszesedés megelőzésében és lassításában, a magas vérnyomás és szívroham kockázatának csökkentésében.70,72,74-76 Támogatja az egészséges vércukor-anyagcserét és segít megvédeni a szöveteket a káros glikációs végtermékekkel és oxidatív stresszel szemben.70,72,74,76
OGYÉI szám: 39060/2025. Ez mit jelent? Azt, hogy a termék a jogszabályi előírásoknak megfelelve be lett jelentve az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél, mint étrend-kiegészítő készítmény. A Netamin termékek minden esetben magas minőség-biztosítási követelmények mellett, kiváló alapanyagokból készülnek a Te egészségedért.
* Ez az ismertető nem a Netamin Homoktövis + Szőlőmag kivonat FORTE kapszulára vonatkozik - általában véve mutatja be a homoktövisről és szőlőmagról rendelkezésünkre álló tudományos ismereteket. A Netamin Homoktövis + Szőlőmag kivonat FORTE kapszula nem gyógyhatással rendelkező készítmény.
1 Wang Z, Zhao F, Wei P, Chai X, Hou G, Meng Q. Phytochemistry, health benefits, and food applications of sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.): A comprehensive review. Front Nutr. 2022;9:1036295.
2 Kumar V, Shiva, Bunkar DS, Goyal SK, Paswan VK. Sea buckthorn berry (Hippophae rhamnoides L.) A cold desert fruit: A review. In: Jayashree S, Yanik T, Orire AM, et al, eds. Futuristic Trends in Agriculture Engineering & Food Sciences. IIP Series, Volume 3, Book 14, Part 4, Chapter 7. Iterative International Publishers, Selfypage Developers Pvt. Ltd.;2024:143-162.
3 Pundir S, Garg P, Dviwedi A, et al. Ethnomedicinal uses, phytochemistry and dermatological effects of Hippophae rhamnoides L.: A review. J Ethnopharmacol. 2021;266:113434.
4 Jaśniewska A, Diowksz A. Wide Spectrum of Active Compounds in Sea Buckthorn (Hippophae rhamnoides) for Disease Prevention and Food Production. Antioxidants (Basel). 2021;10(8):1279.
5 Zielińska A, Nowak I. Abundance of active ingredients in sea-buckthorn oil. Lipids Health Dis. 2017;16(1):95.
6 Arimboor R, Venugopalan V, Sarinkumar K, Arumughan C, Sawhney RC. Integrated processing of fresh Indian sea buckthorn (Hippophae rhamnoides) berries and chemical evaluation of products. J Sci Food Agric. 2006;86(14):2345–2353.
7 Zulfiqar R, Fatima K, Haq IU, et al. The miracle berry: Unveiling the therapeutic attributes of sea buckthorn – A review. Hum Nutr Metab. 2025;41(1):200321.
8 Ding J, Ruan C, Du W, Guan Y. RNA-seq data reveals a coordinated regulation mechanism of multigenes involved in the high accumulation of palmitoleic acid and oil in sea buckthorn berry pulp. BMC Plant Biol. 2019;19(1):207.
9 Dubey RK, Shukla S, Shukla V, Singh S. Sea buckthorn: a potential dietary supplement with multifaceted therapeutic activities. Intell Pharm. 2023;2(5):681–687.
10 Christaki E. Hippophae rhamnoides L. (Sea Buckthorn): A potential source of nutraceuticals. Food Public Health. 2012;2(3):69–72.
11 Solà Marsiñach M, Cuenca AP. The impact of sea buckthorn oil fatty acids on human health. Lipids Health Dis. 2019;18(1):145.
12 Mei D, Ma X, Fu F, Cao F. Research Status and Development Prospects of Sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.) Resources in China. Forests. 2023;14(12):2461.
13 Drapeau C, Benson KF, Jensen GS. Rapid and selective mobilization of specific stem cell types after consumption of a polyphenol-rich extract from sea buckthorn berries (Hippophae) in healthy human subjects. Clin Interv Aging. 2019;14:253-263.
14 Suryakumar G, Gupta A. Medicinal and therapeutic potential of Sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.). J Ethnopharmacol. 2011;138(2):268-278.
15 Krejcarová J, Straková E, Suchý P, Herzig I, Karásková K. Sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.) as a potential source of nutraceutics and its therapeutic possibilities - a review. Acta Vet Brno. 2015;84(3):257–268.
16 Ren R, Li N, Su C, et al. The bioactive components as well as the nutritional and health effects of sea buckthorn. RSC Adv. 2020;10(73):44654-44671.
17 Shi S, Wu R, Han Z, et al. Prospects of sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.) polysaccharides: Preparation, structural characterization, and bioactivities diversity. Food Sci Hum. Wellness. 2025;14(1):9250001.
18 Şoltuzu BD. Evaluation of the antiviral and immunomodulatory activity of nutritional supplement formula in a randomized, double-blind, placebo-controlled clinical trial. Rom Biotechnol Lett. 2021;26(4):2869-2878.
19 Rodriguez E, Flores J, Click K, et al. Use of Sea Buckthorn Oil in the Treatment of Skin Disease: Anti-Inflammatory Benefits, Clinical Applications, and Formulary Challenges. J Biosci Med. 2024;12(12):271-284.
20 El-Sohaimy SA, Shehata MG, Mathur A, et al. Nutritional Evaluation of Sea Buckthorn “Hippophae rhamnoides” Berries and the Pharmaceutical Potential of the Fermented Juice. Fermentation. 2022;8(8):391.
21 Mehta M, Gupta V, Kant V, Varshneya C. Promising Health Benefits of Hippophae rhamnoides L. (Sea Buckthorn): A Miracle Plant. Asian J Sci Appl Tech. 2019;8(1):10-15.
22 Yang B, Bonfigli A, Pagani V, et al. Effects of oral supplementation and topical application of supercritical CO2 extracted sea buckthorn oil on skin ageing of female subjects. J Appl Cosmetol. 2009;27(1):1–13.
23 Boca AN, Ilies RF, Saccomanno J, et al. Sea buckthorn extract in the treatment of psoriasis. Exp Ther Med. 2019;17(2):1020-1023.
24 Balkrishna A, Sakat SS, Joshi K, et al. Cytokines Driven Anti-Inflammatory and Anti-Psoriasis Like Efficacies of Nutraceutical Sea Buckthorn (Hippophae rhamnoides) Oil. Front Pharmacol. 2019;10:1186.
25 Koskovac M, Cupara S, Kipic M, et al. Sea buckthorn oil—A valuable source for cosmeceuticals. Cosmetics. 2017;4(4):40.
26 Chauhan U, Chauhan ES. Review on nutritional composition, bioactive compounds and therapeutic properties of Hippophae rhamnoides L. (Sea Buckthorn). Int J Health Sci. 2022;6(S3):11620-11632.
27 Dong K, Binosha Fernando WMAD, Durham R, Stockmann R, Jayasena V. Nutritional value, health-promoting benefits and food application of sea buckthorn. Food Rev Int. 2021;39(4):2122–2137.
28 Sayegh M, Miglio C, Ray S. Potential cardiovascular implications of Sea Buckthorn berry consumption in humans. Int J Food Sci Nutr. 2014;65(5):521-528.
29 Olas B. Sea buckthorn as a source of important bioactive compounds in cardiovascular diseases. Food Chem Toxicol. 2016;97:199-204.
30 Serban M, Serban A, Ursoniu S, Dragan S. Systematic review on the potential of sea buckthorn Hippophae rhamnoides L. for a possible novel enriched bread for the patients with cardiovascular diseases. Atherosclerosis. 2019;287:285.
31 Xu Y-J, Kaur M, Dhillon RS, Tappia PS, Dhalla NS. Health benefits of sea buckthorn for the prevention of cardiovascular diseases. J Funct Foods. 2011;3(1):2–12.
32 Chen Y, He W, Cao H, et al. Research progress of sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.) in prevention and treatment of cardiovascular disease. Front Cardiovasc Med. 2024;11:1477636.
33 Guo X-F, Yang B, Cai W, Li D. Effect of sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.) on blood lipid profiles: A systematic review and meta-analysis from 11 independent randomized controlled trials. Trends Food Sci Technol. 2017;61:1–10.
34 Geng Y, Wang J, Chen K, et al. Effects of sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.) on factors related to metabolic syndrome: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trial. Phytother Res. 2022;36(11):4101-4114.
35 Jones JE, Tang KS, Barseghian A, Wong ND. Evolution of More Aggressive LDL-Cholesterol Targets and Therapies for Cardiovascular Disease Prevention. J Clin Med. 2023;12(23):7432.
36 Young CE, Karas RH, Kuvin JT. High-density lipoprotein cholesterol and coronary heart disease. Cardiol Rev. 2004;12(2):107-119.
37 Vashishtha V, Barhwal K, Kumar A, Hota SK, Chaurasia OP, Kumar B. Effect of seabuckthorn seed oil in reducing cardiovascular risk factors: A longitudinal controlled trial on hypertensive subjects. Clin Nutr. 2017;36(5):1231-1238.
38 Chang B, Wang F, Xu T, et al. Total flavones of Hippophae Rhamnoides L. For essential hypertension: a systematic review of randomized controlled trials. Chin J Evid Based Med. 2009;9(11):1207–1213.
39 Zhu P, Ren Y, Wei C, et al. Compounds from sea buckthorn and their application in food: A review. Food Chem. 2025;476:143428.
40 Iqbal A, Jabbar A, Mumtaz H, et al. NUTRITIONAL AND MEDICINAL PROPERTIES OF SEA BUCKTHORN AND COMPREHENSIVE REVIEW OF ITS PHYTOCHEMICAL CONSTITUENTS AND HEALTH BENEFITS. J Popl Ther Clin Pharmacol. 2023;30(3):1088-1111.
41 Wang Z, Zhou S, Jiang Y. Sea buckthorn pulp and seed oils ameliorate lipid metabolism disorders and modulate gut microbiota in C57BL/6J mice on high-fat diet. Front Nutr. 2022;9:1067813.
42 Yan Y, Yuan H, Yang F, et al. Seabuckthorn polysaccharides mitigate hepatic steatosis by modulating the Nrf-2/HO-1 pathway and gut microbiota. AMB Express. 2024;14(1):100.
43 Gao Z, Zhang C, Jin L, Yao W. Efficacy of sea buckthorn therapy in patients with nonalcoholic fatty liver disease. Chin Med. 2014;5(4):223–230.
44 Gao ZL, Gu XH, Cheng FT, Jiang FH. Effect of sea buckthorn on liver fibrosis: a clinical study. World J Gastroenterol. 2003;9(7):1615-1617.
45 Dong W, Tang Y, Qiao J, Dong Z, Cheng J. Sea buckthorn bioactive metabolites and their pharmacological potential in digestive diseases. Front Pharmacol. 2025;16:1637676.
46 Yuan H, Huang H, Du Y, et al. Sea buckthorn polyphenols on gastrointestinal health and the interactions with gut microbiota. Food Chem. 2025;469:142591.
47 Gupta M, Dey S, Marbaniang D, Pal P, Ray S, Mazumder B. Grape seed extract: having a potential health benefits. J Food Sci Technol. 2020;57(4):1205-1215.
48 Jebur AB, El-Sayed RA, El-Demerdash FM. Grape seeds: nutritional value, health advantages, and industrial applications. Food Med Homol. 2026;3:9420100.
49 de Lima Silva E, da Silva MD, de Vasconcelos TCL. Use of grape seed extract and its implications in the skin aging process. Res Soc Dev. 2022;11(9):e5411931357
50 Unusan N. Proanthocyanidins in grape seeds: An updated review of their health benefits and potential uses in the food industry. J Funct Foods. 2020;67:103861.
51 Woodward DL, Shanmuganayagam D, Folts JD. Grape extracts and risk factors for cardiovascular disease. US Cardiol. 2004;1(1):1-5.
52 Unusan N. Proanthocyanidins in grape seeds: An updated review of their health benefits and potential uses in the food industry. J Funct Foods. 2020;67:103861.
53 Dohadwala MM, Vita JA. Grapes and cardiovascular disease. J Nutr. 2009;139(9):1788S-93S.
54 Foshati S, Nouripour F, Sadeghi E, Amani R. The effect of grape (Vitis vinifera) seed extract supplementation on flow-mediated dilation, blood pressure, and heart rate: A systematic review and meta-analysis of controlled trials with duration- and dose-response analysis. Pharmacol Res. 2022;175:105905.
55 Grohmann T, Litts C, Horgan G, et al. Efficacy of Bilberry and Grape Seed Extract Supplement Interventions to Improve Glucose and Cholesterol Metabolism and Blood Pressure in Different Populations-A Systematic Review of the Literature. Nutrients. 2021;13(5):1692.
56 Schön C, Allegrini P, Engelhart-Jentzsch K, Riva A, Petrangolini G. Grape Seed Extract Positively Modulates Blood Pressure and Perceived Stress: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Study in Healthy Volunteers. Nutrients. 2021;13(2):654.
57 Odai T, Terauchi M, Kato K, Hirose A, Miyasaka N. Effects of Grape Seed Proanthocyanidin Extract on Vascular Endothelial Function in Participants with Prehypertension: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Study. Nutrients. 2019;11(12):2844.
58 Harris M, N’Dea Johnson, Hailemeskel B. Assessment of awareness and opinion: Grape seed extract’s health benefits. Adv Food Technol Nutr Sci Open J. 2022;8(1):20-28.
59 Anjom-Shoae J, Milajerdi A, Larijani B, Esmaillzadeh A. Effects of grape seed extract on dyslipidaemia: a systematic review and dose-response meta-analysis of randomised controlled trials. Br J Nutr. 2020;124(2):121-134.
60 Huber KL, Fernández JR, Webb C, et al. AGSE: A Novel Grape Seed Extract Enriched for PP2A Activating Flavonoids That Combats Oxidative Stress and Promotes Skin Health. Molecules. 2021;26(21):6351.
61 Castro ML, Azevedo-Silva J, Valente D, et al. Elevating Skincare Science: Grape Seed Extract Encapsulation for Dermatological Care. Molecules. 2024;29(16):3717.
62 Tao K, Guo L, Hu X, et al. Encapsulated Activated Grape Seed Extract: A Novel Formulation with Anti-Aging, Skin-Brightening, and Hydration Properties. Cosmetics. 2021;9(1):4.
63 Tsiapali OI, Ayfantopoulou E, Tzourouni A, Ofrydopoulou A, Letsiou S, Tsoupras A. Unveiling the Utilization of Grape and Winery By-Products in Cosmetics with Health Promoting Properties. Appl Sci. 2025;15(3):1007.
64 Costa A, Pegas Pereira ES, Favaro R, et al. Treating cutaneous photoaging in women with an oral supplement based on marine protein, concentrated acerola, grape seed extract and tomato extract, for 360 days. Surg Cosmet Dermatol. 2011;3(4):302–311.
65 Figueroa PR, Espinoza JL. Chilean grape seed extract improves psoriasis and atopic dermatitis. J Invest Dermatol. 2023;143(5):S113.
66 Yamakoshi J, Sano A, Tokutake S, et al. Oral intake of proanthocyanidin-rich extract from grape seeds improves chloasma. Phytother Res. 2004;18(11):895-899.
67 Pouchieu C, Pourtau L, Gaudout D, Gille I, Chalothorn K, Fabrice Perin F. Effect of an oral formulation on skin lightening: results from in vitro tyrosinase inhibition to a double-blind randomized placebo-controlled clinical study in healthy Asian participants. Cosmetics. 2023;10(5):143.
68 Huang J, Li S, Yao Y, et al. Grape Seed Extract Supplement With Nicotinamide, Vitamin C and Vitamin E Improved Skin Condition in Human. Curr Dev Nutr. 2024;8(S2):102349.
69 Yamada Y, Kusakari Y, Akaoka M, et al. Thiamine treatment preserves cardiac function against ischemia injury via maintaining mitochondrial size and ATP levels. J Appl Physiol (1985). 2021;130(1):26-35.
70 Mrowicka M, Mrowicki J, Dragan G, Majsterek I. The importance of thiamine (vitamin B1) in humans. Biosci Rep. 2023;43(10):BSR20230374.
71 Li H, Li R, Gong C, Wu Z, Jia Q. The relationship between dietary vitamin B1 intake and severe abdominal aortic calcification among the general population in the United States. Front Cardiovasc Med. 2024;11:1415151.
72 Ritorto G, Ussia S, Mollace R, et al. The Pivotal Role of Thiamine Supplementation in Counteracting Cardiometabolic Dysfunctions Associated with Thiamine Deficiency. Int J Mol Sci. 2025;26(7):3090.
73 Ysphaneendramallimoggala, Biswas M, Anburaj SE, et al. Thiamine: An indispensable regulator of paediatric neuro-cardiovascular health and diseases. Eur J Pediatr. 2024;183(11):4597-4610.
Sica DA. Loop diuretic therapy, thiamine balance, and heart failure. Congest Heart Fail. 2007;13(4):244-247.
74 Duc HN, Oh H, Yoon IM, Kim MS. Association between levels of thiamine intake, diabetes, cardiovascular diseases and depression in Korea: a national cross-sectional study. J Nutr Sci. 2021;10:e31.
75 DiNicolantonio JJ, Liu J, O'Keefe JH. Thiamine and Cardiovascular Disease: A Literature Review. Prog Cardiovasc Dis. 2018;61(1):27-32.
76 Serra M, Mollace R, Ritorto G, et al. A Systematic Review of Thiamine Supplementation in Improving Diabetes and Its Related Cardiovascular Dysfunction. Int J Mol Sci. 2025;26(9):3932.
Napi 2 kapszula szedése javasolt bő folyadékkal, lehetőleg étkezés közben.
Hatóanyag A napi adag tartalmaz
(2 kapszula) *NRV% Homoktövis kivonat (Hippophae rhamnoides) (10:1) 800 mg - Szőlőmag kivonat (Vitis vinifera)
- ebből proantocianidin (95%)100 mg
95 mg-
-B1-vitamin (tiamin) 2,2 mg 200%
Összetevők:
homoktövis gyümölcs kivonat (Hippophae rhamnoides), növényi kapszulahéj (hidroxipropil-metilcellulóz), szőlőmag-kivonat (Vitis vinifera), tömegnövelő szer (mikrokristályos cellulóz), csomósodást gátló anyagok (szilícium-dioxid, zsírsavak magnéziumsói), B1-vitamin (tiamin-hidroklorid).
