Mint minden évszaknak, a télnek is megvan a maga szépsége, de vannak kellemetlen „mellékhatásai” is, melyek bizony próbára tehetik az egészségünket. A fogcsikorgató hideg, a nyúlfarknyi nappalok és a süvítő sarki szél mind-mind különböző egészségügyi problémák kialakulásához vagy felerősödéséhez járulhatnak hozzá. Hogy melyek a tél leggyakoribb egészségügyi veszélyei, és mit tehetsz ellenük? Ennek jártunk utána, olvass tovább!
1. Száraz, viszkető bőr
A száraz bőr, illetve az általa kiváltott viszketés rendkívül gyakori a téli hónapokban. Szakemberek az alábbiakat ajánlják leküzdésére:
- Gélek helyett használj krémeket. A „vastagabb” krémek hatékonyabban óvják a bőrt a környezeti viszontagságok ellen. Használd ezeket bőkezűen, amilyen gyakran csak szükséges.
- Védd az arcod a széltől, hótól. Kenj fel egy réteg vazelint vagy nyugtató balzsamot, még akkor is, ha sálat vagy maszkot teszel az arcod elé. Ezzel csökkented a szélirritáció és a fagyás kockázatát.
- Keress fel egy szakembert. Ha a hidratáló krémek sem enyhítik a viszketést, akkor keress fel egy bőrgyógyászt. Lehet, hogy valamilyen bőrbetegség az oka a tüneteidnek.
A száraz bőr kivédése érdekében érdemes egész évben kerülni a hosszú, forró zuhanyokat, helyette inkább használj meleg-langyos vizet. Zuhanyzás és fürdés után 3-5 percen belül használj testápolót, ami bent tartja a nedvességet a bőrben.
2. Ízületi gyulladás miatti fájdalmak
Télen romlik az ízületi gyulladás, felerősödnek az ízületi fájdalmak. Ennek oka elsősorban a hideg, nyirkos időjárásban, illetve a hirtelen hőmérséklet- és légnyomásváltozásokban keresendő.
A hideg ízületekre gyakorolt hatását minimalizálni tudod, ha melegen, rétegesen öltözködsz. Ha kimész a szabadba, viselj kesztyűt, meleg zoknit és sapkát.
A fizikai aktivitás, ahogy egész évben, úgy télen is nagyon jót tesz az ízületeknek. Válassz olyan mozgásfajtát, amit a hideg időjárás sem akadályoz, ilyen például az edzőtermi séta, az úszás, és az aerobic edzés.
A téli időszakban rendkívül gyakori a D-vitamin-hiány is, ami tovább ronthatja az ízületi gyulladást, ezért fontos, hogy a D-vitamin pótlásáról étrend-kiegészítő segítségével gondoskodj.
3. Depresszió
Sokak hangulatára rányomja bélyegét a tél szürkesége, a napfényhiány és a nappalok rövidsége. Az évnek ezen időszakában érzi magán a legtöbb ember a szezonális depresszió (seasonal affective disorder – SAD) tüneteit, ami jellemzően késő ősszel vagy kora télen kezdődik és tavaszra, kora nyárra ér véget.
A tünetek enyhítésében sokat segíthet a fényterápia. Ehhez egy 10 000 lux erősségű lámpára van szükség, amivel napi 30 perc kezelés – ideális esetben a reggeli órákban – elég a hangulat javításához. A fényterápia a depressziós emberek 70 százalékánál hatásosnak bizonyul.
Segítséget nyújthat még a sport, a fokozottabb társasági élet, valamint a megfelelő tápanyagok (omega-3 zsírsavak, D-vitamin, B6, B12, folsav, E-vitamin) bevitele is.
4. Megfázás és vírusok
Láz, hidegrázás, orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés és köhögés – egyes esetekben émelygés, hányás vagy hasmenés. Magyarországon minden téli időszakban több százezer magyar fordul orvoshoz ilyen tünetekkel.
A légzőszervi és influenza-szerű betegségek a leggyakoribb akut betegségek, melyekkel a háziorvosok találkoznak. Az esetek túlnyomó többségében vírusos eredetű problémáról van szó, mely nem igényel antibiotikumos kezelést.
Mikor kell orvoshoz fordulnod? Csak akkor, ha már több mint 10 napja betegeskedsz VAGY az állandó légszomj, magas láz, illetve egyéb tünetek a mindennapi tevékenységekben is gátolnak téged.
Az orvosod valószínűleg pihenést, sok folyadék fogyasztását, kímélő és tápláló étrendet, valamint a tüneteknek megfelelő gyógyszeres kezelést fog javasolni. A gyorsabb gyógyulás, illetve általánosságban a megfázás és influenza megelőzése érdekében egyél sok gyümölcsöt és zöldséget, rendszeresen moss kezet, kerüld a stresszt, maradj fizikailag aktív, és támogasd immunrendszered működését C-vitaminnal, cinkkel, gyógynövényekkel (echinacea, fokhagyma, homoktövis, stb.).
5. Súlygyarapodás
Az egymást érő ünnepi falatozások szinte mindenkin rajta hagyják a nyomukat, a szerencsésebbeken kevésbé, míg másokon inkább nagyobb mértékben. Az új év kezdete azonban rengeteg embert ösztönöz arra, hogy újra, vagy akár életében először elkezdjen edzeni.
Mielőtt bármilyen új mozgásformába kezdesz, egyeztess az orvosoddal. Mivel nincs két egyforma ember, a legjobb, ha személyre szabott edzést végzel, aminek összeállításában egy személyi edző tud segíteni. Egy megfelelően kialakított edzésprogram figyelembe veszi az alábbiakat:
- Egészségügyi előtörténet
- Szív- és érrendszer állapota és erőnlét
- Egyéni célok
- Az edzésre alkalmas időpontok/napok
- Edzőeszközökhöz való hozzáférés
- Kedvelt mozgásformák, korábbi tapasztalatok
Az életkornak nem szabad meghatározó tényezőnek lennie abból a szempontból, hogy melyik mozgásforma biztonságos vagy hatásos valaki számára, mindenkinek a képességei szerint kell edzenie.
Az általános javaslat heti 150 perc közepes intenzitású kardió testmozgás. Ha legalább 10 percig folyamatosan edzel – legyen szó akár sétáról – az már kardiónak számít. Heti kétszer végezz ellenállásos erősítő edzést is (ne egymás utáni napokon), akár súlyzókkal, akár saját testsúllyal. A nyújtásról se feledkezz meg soha!
