A K-vitamin az egészséghez ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint a többi vitamin. Nem kevésbé fontos tehát a társainál, mégsem lehet azt mondani, hogy mindenki szedje bátran – ez a kérdés ennél kicsit árnyaltabb. Míg sokan elég K-vitaminhoz jutnak étrendjükből, egyeseknek extra mennyiségre van szükségük belőle, másoknak pedig egyenesen tilos az erőteljes pótlása. Gyorsan össze is foglaljuk ebben a cikkben, melyik csoportba kik tartoznak és mire kell figyelniük.
A K-vitamin jótékony hatásai és forrásai
A K-vitamin nem igazán szerepel a fejünkben az alapvető vitaminok között, pedig ott van a mindennapi életünkben, főleg a zöld leveles növényekben. Zsírban oldódó vitamin, amely elengedhetetlen a normál véralvadáshoz és a normál csontozat fenntartásához. Olyan fehérjéket aktivál, amelyek részt vesznek a csontanyagcserében, illetve megelőzik az érfalak és egyéb szövetek elmeszesedését.
A K-vitamin hiánya vérzéssel, a csontok gyengülésével, a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával járhat. Ez azonban nagyon ritkán fordul elő egészséges, jól táplált emberek körében, hiszen a K-vitamin sokféle élelmiszerben előfordul. Spenót, brokkoli, kelbimbó, karfiol és egyéb káposztafélék, zöldbab, zöldborsó, halak, máj, marhahús, tojás, tej és tejtermékek, fermentált ételek (pl. savanyú káposzta), kivi, avokádó, aszalt szilva – ezek mind jó forrásai.
A K-vitamint emellett a belekben élő baktériumok is képesek előállítani. Sőt, ha ez nem lenne elég, a szervezetünk képes újrahasználni, ráadásul egészen sokszor, amivel ellensúlyozza azt is, hogy egyébként ezt a vitamint nem képes nagy mennyiségben eltárolni.
Mikor fontos, hogy tudatosan figyeljünk a K-vitamin pótlására?
Ha valaki nagyon egyoldalúan táplálkozik, nem fogyaszt szinte semennyi zöldséget, akkor nem kizárt, hogy K-vitamin-hiányban szenved. Azonban nem ez az egyetlen eset, amikor szükséges lehet a K-vitamin tudatos pótlása.
A K-vitamin-bevitel növelése, kiegészítő szedése különösen fontos, ha:
- Savlekötőt, antibiotikumot vagy koleszterincsökkentő sztatin gyógyszert szedsz
- Zsírfelszívódási zavarral járó betegségben szenvedsz (pl. májbetegség, epebetegség, gyulladásos bélbetegség)
- A perimenopauza (változókori átmenet) időszakába léptél vagy túl vagy a menopauzán
- Várandós vagy, vagy tervezed a teherbeesést (ha terhesvitamint szedsz, bizonyosodj meg arról, hogy tartalmaz K-vitamint)
- Elmúltál 50 éves (a szív- és érrendszer, illetve a csontok egészségének védelme ilyenkor még fontosabbá válik)
Mivel a K-vitamin csak korlátozott mennyiségben jut el a méhlepényen át a fejlődő magzathoz, és steril bélrendszere sem képes még vitamintermelésre, ezért újszülött- és csecsemőkorban létfontosságú a K-vitamin pótlása.
Mikor fontos, hogy kerüljük a túlzásba vitt K-vitamin-bevitelt?
Szervezetünk a K-vitamint a véralvadás elősegítésére használja fel, ez azonban problémát jelenthet véralvadásgátló (köznyelven „vérhígító”) gyógyszer szedése esetén: a nagy mennyiségű K-vitamin ugyanis ellensúlyozza, csökkenti a gyógyszer hatását. Véralvadásgátló kezelést többek között trombózishajlam, szívritmuszavar, mechanikus szívbillentyű-beültetés esetén alkalmaznak.
A K-vitamin szedése acenocumarol (Syncumar) vagy warfarin (Marfarin, Warfarin Orion) szedése esetén kifejezetten tilos, mert hatástalanítja az indokolt és fontos gyógyszeres kezelést, és ez akár halálos vérrögképződéshez is vezethet.
Félreértés azonban azt hinni, hogy véralvadásgátló szedése mellett a K-vitamint tartalmazó, abban gazdag ételeket teljesen ki kell iktatni. A hangsúly nem ezek kerülésén, hanem azon van, hogy fogyasztásuk, vagyis a bevitt K-vitamin mennyisége egyenletes legyen. A lényeg az egyensúly megőrzése, ezért nem szabad egyszerre nagyobb mennyiséget fogyasztani a K-vitaminban gazdag ételekből.
Az újabb véralvadásgátló készítmények, mint a rivaroxaban (Xarelto), dabigatran (Pradaxa), és apixaban (Eliquis), már nem lépnek kölcsönhatásba a K-vitaminnal.
Vérzékeny betegeknek, véralvadást segítő gyógyszert szedése mellett, szintén nem szabad túl sok K-vitamint fogyasztaniuk, mert túlzottan megnőhet a véralvadás veszélye a két hatóanyag összhatása miatt. A várandós kismamáknak ugyancsak azt javasolják, hogy a terhesség utolsó heteiben kerüljék a K-vitamin kiegészítést.
Érdemes még akkor is odafigyelni, ha egyúttal az E-vitamin-szintünket is növelni szeretnénk, mert az E-vitaminnak enyhe véralvadásgátló hatása van. Az E- és a K-vitamin tehát pont ellentétes hatásúak, így ha mindkettőt ajánlott szednünk, azt ne egyszerre, hanem különböző napszakokban, de legalább néhány óra különbséggel tegyük meg.
Röviden összefoglalva tehát azt mondható el, hogy betegség, gyógyszeres kezelés, terhesség, illetve szoptatás esetén mindig konzultáljunk a kezelőorvosunkkal, mielőtt K-vitamin tartalmú étrend-kiegészítő szedésébe kezdenénk.
