A csontritkulás, más néven osteoporosis, egy csontbetegség, mely Magyarországon körülbelül 600 000 nőt és 300 000 férfit érint. A betegség a csontállomány mennyiségi csökkenésével és minőségi romlásával jár, mely az idő elteltével folyamatosan súlyosbodik és a csontok törékenységéhez vezet. A csontritkulás gyakran az első törés bekövetkeztéig panaszmentes, ugyanakkor a csontritkulásnak lehetnek korai tünetei és figyelmeztető jelei is, amelyekre érdemes odafigyelni.
A jó hír, hogy a csontsűrűség vizsgálatnak köszönhetően ma már időben felismerhető ez a betegség és a megfelelő életmódbeli változtatásokkal hozzájárulhatunk a csontok egészségének megőrzéséhez és a csonttörések megelőzéséhez. Cikkünkben részletesen kitérünk a csontritkulás tüneteire, a kockázati tényezőkre, a táplálkozás és a testmozgás fontosságára, valamint a természetes megoldásokra is.
Mik a csontritkulás első tünetei?
Csontjaink folyamatosan megújulnak: a régi csont lebomlik és helyette új csont képződik. Ezt a munkát a csontsejtek (oszteoblasztok, oszteoklasztok) végzik. Fiatal korunkban gyorsabban képződnek az új csontok és csonttömegünk növekszik. A 20-as éveink után ez a folyamat lelassul, a legtöbb ember 30 éves korára éri el a maximális csonttömegét. Az öregedéssel pedig a csonttömeg gyorsabban csökken, mint ahogy képződik.
A csontsűrűséget a csont ásványi anyag-tartalma és szervesanyag-tartalma határozza meg. A csontsűrűség csökkenése minden embernél bekövetkezik, a mértéke nagyban függ a genetikai tényezőktől és életmódunktól is. A csontritkulás kialakulásának a valószínűsége attól is függ, mekkora csonttömeget érünk el fiatal korban, vagyis a csontritkulás megelőzésének már gyermekkorban kellene elkezdődnie, a megfelelő étrenddel és testmozgással. A rendszeres fizikai aktivitás jelentős szerepet játszik a csontsűrűség megőrzésében és javításában. A mozgás növeli az izom mennyiségét, méretét, kapacitását, amennyiben rendszeresen végezzük.
A csontvesztés korai szakaszában a csontritkulás tünetei nem észrevehetőek, ezért a csontritkulást „néma járványnak” is szokták nevezni. Első egyértelmű jele a minimális erőbehatástól elroppanó csontok, ilyen esetben már a csonttömeg legalább harmada eltűnt.
Az oszteoporózis korai jelei, amelyeket sokan figyelmen kívül hagynak:
- izmokban jelentkező tompa fájdalom
- deréktáji fájdalom
- mozgásszervi panaszok
- hátgerinc-görbület
- testmagasság csökkenése
- más okkal nem magyarázható hasi panaszok
- visszatérő vesekő
Az oszteoporózis okozta látható testi változások
- csonttörések: elsősorban a csukló, csigolya, combnyak, csípőtáji és felkartörés előfordulása
- ha a csontok eléggé meggyengültek, ezek a csonttörések már kisebb erőbehatás következtében is megtörténhetnek (akár köhögés vagy hirtelen mozdulat is törést okozhat)
- a csontritkulás következtében kialakuló csigolyatörések gyakran rejtve maradnak, így a beteg sokszor nem is tud arról, hogy csonttörése volt
Mivel a csontritkulás sokáig nem okoz tüneteket, fontos, hogy bármelyik panasz észlelésekor forduljunk orvoshoz, hiszen az időben történő csontsűrűség vizsgálat elvégzése és a diagnosztizálás, valamint a kezelés megkezdése csökkentheti a csonttörések kockázatát.
Milyen panaszokat okozhat a csökkenő csontsűrűség?
Az oszteoporózis alattomos betegség, mivel kezdetben nem okoz klinikai tünetet. Első jele egy kisebb baleset során bekövetkezett csonttörés lehet, előrehaladott formájában pedig már a mindennapi élet biztonságát is veszélyeztetheti.
Fájdalom és mozgáskorlátozottság
A csontritkulás tünetei közé tartozhat az izmokban jelentkező tompa fájdalom, főleg a derék és a nyak tájékán, melyek pihentetés után csökkenek, így sokan nem is fordulnak vele orvoshoz.
Csigolyatörés esetén a beteg gyakran nem is tud a mikrotörésekről, az is előfordulhat, hogy vizsgálat során sem derül ki. A sorozatos csigolyatörések hatására a testmagasság csökkenni kezd, a gerinc előreborul, a mellkas és a hasi rész összenyomódik. Előrehaladott állapotában már egy lehajolás vagy kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet.
Mindennapi életre gyakorolt hatása
A csontritkulás ijesztő és gátló tényező lehet a mindennapokban, hiszen a tudat, hogy egy korábban egyszerűnek gondolt, ösztönös mozdulat csonttörést okozhat, az arra készteti a pácienst, hogy minden lépés megtételénél sokkal óvatosabb legyen. Egy idő után a szabadság érzését a félelem válthatja fel, hogy képes-e elvégezni a mindennapi teendőit.
Az időskori combnyaktörés több hétig teljesen mozgásképtelenné teszi az érintetteket. A regeneráció, a csontok összeforrása sokkal lassabb, mint fiatalkorban, az ágyhoz kötöttség következtében pedig megnő a tüdőgyulladás és a felfekvések kockázata.
Lehet-e fájdalmas a csontritkulás?
Igen, és a betegség előrehaladtával a fájdalom fokozódik, elsősorban emelés vagy mozgás hatására, és izomgyengeség is társulhat hozzá. A csigolya-összeroppanások, a csonttörések és a testforma megváltozása mind krónikus, tartós fájdalmakat okozhat. A mellkas összenyomódása és a hátgörbület együttese komoly fájdalmakkal, emésztési és légzési panaszokkal is járhat.
Van- különbség a férfiak és nők oszteoporózis tünetei között?
A csontritkulás férfiaknál és nőknél is előfordulhat, de a csontritkulás hatására előforduló törések körülbelül kétszer gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál. Ennek az egyik oka, hogy a klimax után a női hormon termelése sokkal nagyobb mértékben csökken a tesztoszteronénál, a másik, hogy a férfiak átlagéletkora alacsonyabb a nőkénél, illetve a férfiak csontozata általában erősebb. Az idős nőknek az egyharmada, míg a férfiaknak csak hatoda szenved osteoporózisban. Ha a 75 év feletti időseket vizsgáljuk, ekkor már nincs számottevő különbség a nemi megoszlásban.
Nőknél
Az alacsonyabb ösztrogénszint növeli a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Az ösztrogén ugyanis serkenti a csontépítő (oszteoblaszt) sejtek működését és gátolja a csontbontó (oszteoklaszt) sejteket. A női hormonális változások és csontritkulás között erős összefüggés áll fenn. A csontsűrűség az ösztrogénszint csökkenésével már a menopauza előtti időszakban (perimenopauza) és 50 felett a menopauza után is folyamatosan csökken. A nők átlagosan a menopauza utáni első 5 évben elveszíthetik akár a csontsűrűségük 10%-át is. 60 év feletti nők körülbelül fele legalább egy csonttörést szenved a csontritkulás miatt.
Férfiaknál
A férfiaknál sok esetben elmarad a csontritkulás diagnosztizálása és kezelése, miközben csonttörés következtében többen halnak meg, mint a nők. Az osteoporózis ugyan később mutatkozik a férfiak körében, de ez nem azt jelenti, hogy nincs jelen hamarabb, mint a nőknél. Ez azzal magyarázható, hogy a férfiaknak nagyobb csontjaik vannak (nagyobb a csonttömegük) és nem mennek át a menopauza hirtelen hormonváltozásain.
A férfiaknál a tesztoszteron fokozatos csökkenésének következménye a csontsűrűség romlása is. Emellett a rossz életmódbeli szokások is szerepet játszhatnak ebben, mint az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Ha férfiként észrevehetően csökken a testmagasság, akkor ajánlott orvoshoz fordulni, hiszen ez a csigolya-összeroppanás jele lehet.
Milyen vizsgálatokkal lehet kimutatni a csontritkulást?
Nők esetében a menopauza körüli időszakban érdemes ellenőriztetni a csontsűrűséget, ám akik fokozott kockázati tényezőkkel bírnak, náluk korábban és éves rendszerességgel. Férfiaknál 50 éves kor környékén szintén ajánlatos a vizsgálat elvégzése.
Az osteoporosis diagnosztizálása a kockázati tényezők felmérésével és az kórtörténet felvételével kezdődik. Információkat tartalmaz a közelmúltban bekövetkezett esetleges törésekről is. Általában ezt követően elvégzik a FRAX vizsgálatot is, amely a törések valószínűségét mutatja meg a következő 10 évre.
Csontsűrűség mérés (DXA / DEXA vizsgálat)
A csontritkulás kimutatására a legalkalmasabb módszer a csontsűrűség (BMD - Bone Mineral Density) mérése vagy más néven denziometriás vizsgálat. Ilyenkor vizsgálják a csont ásványianyag-tartalmát és a szervesanyag-tartalmát is. A vizsgálaton kapott eredményt a WHO (Egészségügyi Világszervezet) standardjaihoz viszonyítják és T-score értékben adják meg. Ha a T-score -2.5 SD alatt van, határozottan megállapítható a csontritkulás, míg -1 és -2.5 SD között oszteopenia (csökkent csontsűrűség), -1 SD felett pedig egészséges csonttömeg állapítható meg.
A leggyakrabban alkalmazott denziometriás módszer a röntgenes DXA vizsgálat (dual-energy X-ray absorptiometry) vagy más néven DEXA vizsgálat. A röntgenfelvételeken jól látszanak az esetleges törések is, illetve a betegség nyomon követésében is fontos szerepe van ezeknek.
A DXA vizsgálat során az alsó gerincoszlop és a csípő felső részén mérik a csontsűrűséget. A vizsgálat megmutatja, hogy van-e:
- normális csontsűrűség
- némi csontvesztés (oszteopénia)
- jelentős csontritkulás
A csontsűrűség mérésére ultrahangos módszer is létezik, melyet leggyakrabban a sarokcsonton végeznek el. Az UH-os vizsgálat hátránya, hogy kevésbé pontos, nem minden csontnál ad megbízható adatot, ezért önálló diagnózisra nem alkalmas, ezt inkább szűrésre használják.
Vérvizsgálatok és kiegészítő diagnosztika
A csontsűrűség vizsgálat arról nem ad felvilágosítást, hogy mi okozza a csontritkulást, ezért kiegészítő vizsgálatok is szükségesek lehetnek. A laboratóriumi vizsgálatok a D-vitamin-, a kalcium-, a foszfát- és a hormonszint mérésére is egyaránt alkalmasak, illetve a csonttörési rizikó megállapítására is.
Kockázati tényezők és életkor – kinek kell figyelni a tünetekre?
Számos tényező befolyásolhatja a csontritkulás kialakulásának kockázatát, mint például az életkor, életmódbeli tényezők (mozgás, dohányzás, alkohol), egészségi állapot, gyógyszerek szedése.
Az oszteoporózis kockázati tényezői, melyek nem változtathatók meg
- Kor: minél idősebb valaki annál valószínűbb a csontritkulás előfordulása, különösen 50 év felett. A csontritkulás okozta törések 75%-a 65 éves és idősebb emberek körében fordul elő.
- Nők: Nőknél nagyobb valószínűséggel fordul elő, mint a férfiaknál, az ösztrogénszint csökkenésének következtében a menopauza időszakában.
- Genetika, családi előfordulás: akinél a családban testvérnél, szülőnél előfordul csontritkulás az nagyobb kockázatnak van kitéve.
- Testalkat: a kisebb testalkatú nők és férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, hiszen alapból kisebb csonttömeggel indulnak.
- Betegségek: egyes krónikus betegségek növelhetik a csontritkulás kockázatát, mint például az emésztőrendszeri problémák (laktózintolerancia, Chron-betegség, lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegség), cukorbetegség, reumatoid artritisz, pajzsmirigy rendellenességek, krónikus vesebetegség.
Az oszteoporózis kockázati tényezői, melyek megváltoztathatók
- Nem megfelelő étrend: a kalcium-, magnézium- és D-vitamin-hiány fokozzák a csontritkulás előfordulásának a kockázatát, mivel akadályozzák a csontképződést. Ezért kiemelten fontos ezeknek a tápanyagoknak a beiktatása a mindennapi étkezésekbe. Ritkábban fordul elő, de a cink, a mangán, és a K-vitamin hiánya is csontritkuláshoz vezethet.
- Táplálkozási és felszívódási zavarok: az anorexia vagy a bulimia extrém fogyáshoz vezetnek, melyek veszélyesek a csontok egészségére. Alacsony kalcium bevitelt és ösztrogénhiányt eredményeznek, ami gyors csontvesztéshez vezethet.
- Mozgáshiány: A testmozgás hiánya, az ülő életmód csont- és izomsorvadást eredményezhet hosszútávon. Az inaktív felnőtteknél nagyobb valószínűséggel alakul ki csípőtájéki törés. Bármilyen mozgásforma hatékony lehet, de különösen javasolt a rendszeres gyaloglás, súlyzós edzések, tánc, ugrálás, szökdécselés beiktatása a mindennapi életbe, hiszen ezek elősegítik a csontok erősödését.
- Túlzott alkoholfogyasztás: csökkenti a csontképzést, hátrányosan befolyásolja a kalciumfelszívó képességet és az alkohol vízhajtó hatása is kalciumvesztést okoz.
- Dohányzás: gyengítheti a csontokat az ösztrogéntermelés visszafogásával vagy a kalciumfelszívódás csökkentése révén.
Mely vitaminok és ásványi anyagok hiánya segítheti elő a csontritkulást?
Kalcium és D-vitamin
- Kalcium: a csontok és fogak szerkezetének építőköve, elengedhetetlen az erős csontok számára. Fontosságát mutatja, hogy a szervezetünkben lévő kalcium 99%-a a csontokban és fogakban található. Az alacsony kalciumszint hosszú távon a csontsűrűség csökkenéséhez vezet, ami növeli a törések kockázatát.
A kalciumhiány jelei: izomgörcsök és -rángások, zsibbadás és bizsergés, fáradtság és gyengeség, hangulati zavarok, hosszú távon csontfájdalmak, törések. - D-vitamin: javítja a szervezet kalciumfelszívó képességét és a csontok egészségét. Természetes úton a napfény által is bevihető a D-vitamin szükségletünk egy része, de a kevésbé napsütötte területeken élő lakosság, illetve a kevés szabad levegőn tartózkodás, valamint a naptejek túlzott használata akadályozhatja a D-vitamin beépülését a szervezetbe.
K2-vitamin, magnézium, cink, mangán
- K2-vitamin: segíti a kalcium beépülését a csontokba, emellett részt vesz a normál csontozat fenntartásában és a véralvadásban. A D-vitamin és K2-vitamin szerepe a csontok egészségében szinergikus, vagyis kiegészítik, támogatják egymást.
- Magnézium: részt vesz a csontok és fogak felépítésében, hozzájárul a csontok ásványi anyag sűrűségéhez, ezért fontos szerepe van a csontritkulás megelőzésében.
- Cink: elősegíti a csontépítő sejtek képződését és megakadályozza a csontok túlzott lebomlását, ezáltal hozzájárul a csontsűrűség megőrzéséhez.
- Mangán: hozzájárul a normál csontozat fenntartásához. Részt vesz a csontanyagcsere folyamataiban, többnyire a csontokban halmozódik fel.
Meg lehet-e állítani vagy vissza lehet-e fordítani a csontritkulást?
A csontritkulás kezelése sok esetben nem könnyű, de sosem túl késő, illetve sohasem túl korai elkezdeni a szükséges lépéseket megtenni a csontritkulás ellen.
Gyógyszeres lehetőségek
A magas kockázatú betegeknél mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség a csontritkulásból fakadó törések kockázatának csökkentése érdekébe
- Hormonpótlás: veszélyeztetett nők esetében általában az ösztrogénkezelést és valamilyen hormopótlás kombinációját javasolhatja az orvos. Az ösztrogének változókori hiánya esetén a csontfalósejtek tevékenysége nyomán a csonttömeg-vesztés fokozódik. A sárgatesthormon pedig a csontfalósejtek és a csontépítősejtek munkájának koordinálásában játszik szerepet, ezért hiánya esetén megváltozik a csontanyagcsere. A megfelelő kombinációjú hormonpótlás tehát alkalmas a csontritkulás megelőzésére és kezelésére is.
- Biszfoszfonátok: A biszfoszfonátok a csontfalósejtek aktivitását gátolva akadályozzák meg a csontok leépülését, a csontépítő sejtek működését viszont nem befolyásolják. A biszfoszfonátos kezelés a csonttömeg növekedését és a csonttörések számának csökkenését eredményezi.
Életmódváltás és természetes módszerek
Testmozgás
Minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni a rendszeres testmozgást, hiszen így nagyobb eséllyel érhető el és őrizhető meg a megfelelő csontsűrűség és ennek nagy szerepe van a csontvesztés lelassításában is. Az erősítő, súlyzós gyakorlatokat egyensúlyozó feladatokkal is javasolt kombinálni. Kiemelt fontosságú a gerinc alsó és felső szakasza, a karok és a lábak izmainak erősítése. Az egyensúlyozó gyakorlatok, mint például a thai chi, jóga, csökkenthetik az elesés kockázatát a kor előrehaladtával.
A rendszeres testmozgás, helyes táplálkozással és étrend-kiegészítéssel, igazi természetes megoldás csontritkulásra - bizonyítottan segíti a csontok erősítését és a törékeny csontok kezelését.
Táplálkozás
Kalciumban és fehérjében gazdag étrend
A 18 és 50 év közötti embereknek napi 1000 mg kalciumra van szüksége naponta. Ez a mennyiség 50 év feletti nők és 70. életévüket betöltött férfiak esetében 1200 mg-ra emelkedik. Ez fedezhető a megfelelő táplálkozással és étrend-kiegészítők szedésével, de a túl sok kalcium szedése összefüggésbe hozható a vesekövek kialakulásával, ezért a napi mennyiség ne haladja meg a 2000 mg-ot-
Az alábbi kalciumforrások beiktatása javasolt az étrendbe:
- alacsony zsírtartalmú tejtermékek
- sötétzöld leveles zöldségek
- brokkoli
- csonthéjasok, például mandula
- csontos lazac vagy szardínia
- szójatermékek, például tofu
D-vitamin pótlás
Minden felnőttnek legalább 2000 NE (nemzetközi egység) D-vitaminra van naponta szüksége. Azoknak az embereknek, akik nem tudják ezt a mennyiséget a táplálékból, illetve a napfény által fedezni, D-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők szedése javasolt. Októbertől márciusig mindenkinek kiegészítő javasolt, de a lakosság legalább felét nyáron is érinti a D-vitamin-hiány. 60 éves kor felett egész évben étrend-kiegészítés javasolt. A D-vitamin bevitel napi 4000 NE mennyiségig biztonságos.
D-vitamin tartalmú ételek:
- tojássárgája
- halfélék, például lazac, szardínia, tonhal
- csukamájolaj
- tejtermékek
Csontbarát étrend-kiegészítők
Ezeken kívül más csonterősítő étrend-kiegészítők és ízületvédő készítmények is segíthetnek a megelőzésben és a kezelésben is, például kollagén, kurkumin és glükózamin. Az ásványi anyagok és vitaminok csontritkulás ellen hatékonyan segítségül hívhatók, legfőképpen hiányállapotok esetén, amelyek sajnos mai modern világunkban egyáltalán nem ritkák. A Netamin Csonterő Ultra kapszula komplex formulája jelentősen hozzájárulhat a csontok egészségének támogatásához: szerves kalcium, szerves mangán, D3- és K2-vitamin, és természetes csontvédő gyógynövény kivonatok is találhatóak benne!
A csontritkulás kapcsán tehát az egyik legfontosabb dolog, hogy felmérjük, hogy a magas kockázati tényezőkkel rendelkezők csoportjában tartozunk-e. 50 év felett érdemes csontsűrűség mérésen részt venni, hiszen ahogy a fentiekből is kiderült, a betegség sokáig fájdalommentes és tünetmentes lehet. Mindenképpen jó hír, hogy már gyerekkortól kezdve, de akár felnőttkorban is tudatos odafigyeléssel rengeteget tehetünk azért, hogy megelőzzük a csontritkulás kialakulását. Még a csontritkulás diagnózisa után is számos életmódbeli változtatással és természetes módszerrel sokat tehetünk a kezelés folyamatának hatékony támogatásáért.
