Ebben a videóban elmondom, hogyan győztem le csípőízületi kopásomat, avagy
hogyan jutottam el egy diagnosztizált ízületi kopástól odáig, hogy egy év alatt több, mint 1300 km-t futottam – benne egy ultramaratonnal és most már egy évtized távlatából is panaszmentes, aktív életet élhetek! Elmondom, hogyan éltem meg ezt a nehézséget, mit tanultam belőle és mi az, ami szerintem a 8 titka volt ennek a győzelemnek.
Hogyan lett ízületi kopásom?
Az úgy kezdődött, hogy kitaláltam, hogy megcsinálok egy Ironman ultrahosszú triatlont, ami közel
- 4km úszásból,
- 180km kerékpározásból és utána
- egy 42-km-es futásból áll.
Igen, ez elég őrülten hangzik, az is, de pont ezért tetszett meg! De végtére is aki vitaminokat fejleszt, az éljen is úgy, és nézzen is ki úgy, és mint aki vitaminokat fejleszt, nem? Én se vennék cipőt olyantól, akinek lyukas a cipője.
Az orvosnál aztán röntgenfelvétel készült, és arcomba tolták a tragikus diagnózist, hogy ízületi kopásom van, az kezdett el fájogatni a lábamban.
Ezzel 2 nagy gond van:
- hogy a tudomány jelen állása szerint az ízületi kopás nem visszafordítható betegség
- ÉS mire már fájni kezd, az azt jelenti, hogy már előrehaladott állapotban van, mivel az ízületi szövetben nincsenek fájdalomreceptorok csak ALATTA, tehát mire már érzel valamit, az ízület, aminek a mozgást kellene biztosítania, elkopott.
Kilátásaim a következők voltak az orvos szerint: egyre növekvő fájdalom, aztán implantátum, magyarul lefűrészelik a combcsontom végét és részben terminátorként beültetnek egy mű-ízületet.
Higgyétek el, egy ilyen hírt kapni 29 évesen baromira nem jó – bár szerintem sosem az.
