A C-vitamin jelentősége és forrásai
A C-vitamin esszenciális (létfontosságú) vegyület, fontos az agyalapi mirigy (hipofízis), az agy, a fehérvérsejtek (leukociták), a szemlencse, a máj és a lép megfelelő működéséhez. Nélkülözhetetlen a kötőszövet kialakításához (ez a szövet az, amely összetartja a test struktúráit, a szövetek szerkezetét). Segít a fogíny, a vérerek, a csontok és a fogak megújulásában. Elősegíti a szervezetben a vasfelszívódást, az égések és sebek gyógyulását.
A C-vitamin kulcsfontosságú több enzim és fehérje előállításához, működéséhez. Antioxidáns hatású, megfogja a káros gyököket a szervezetben, védve a sejteket, akárcsak az A- és E-vitamin. Időseknél, terhesség, szoptatás, dohányzás, pajzsmirigy-túlműködés, különböző gyulladások, műtét és égések növelhetik a szükségletet. A szem ideghártyájának, a retinának nagy mennyiségű C-vitaminra van szüksége a megfelelő működéshez. Mivel a retina a központi idegrendszer része, valószínű az idegsejteknek, és az agynak is lényeges a megfelelő ellátottság.
A citrusféléken túl a bogyós növényekben, zöldség és főzelékfélékben, paradicsom, paprika, káposzta, kelvirág, burgonya, csipkebogyó, homoktövis, kökény is tartalmazza. A napi minimális C-vitamin szükséglet 60 mg, de ez csak ahhoz elég, hogy ne alakuljon ki a skorbut nevű hiánybetegség. Az aszkorbinsav 85%-a szívódik fel. A veszteség párolás során az eredeti vitamintartalom 40%-a, segít az is, ha a főzővizet nem öntjük ki. Fagyasztáskor csak 25% körüli a veszteség. Vélhetően az egészség tartós fennmaradásához és a megfelelő életminőséghez ennél nagyobb mennyiségre van szükség.
Sokszor olvashatunk extra magas vitaminbevitel ajánlásokat, azonban a szakirodalom e téren nem egységes. A C-vitamin a szervezetben oxaláttá bomlik le, és ez ürül a vizelettel. A vesekövek háromnegyede kalcium-oxalátból áll, így emiatt napi 4 g-ot meghaladó C-vitamin fogyasztás káros lehet (Természetesen az oxalátkő képződéséhez több tényező is szükséges, pl. alacsony folyadékfogyasztás, magas kálcium bevitel, kevés testmozgás, stb). Némelyekben, akik hirtelen hagyják abba magas dózisok szedését, visszacsapásos (rebound) skorbut alakulhat ki, ezért a vitamin szedésének abbahagyását is fokozatosan érdemes megtenni, illetve inkább a rendszeres, de kisebb dózisú bevitel javasolható.
A C-vitamin jótékony hatása az immunrendszerre
A legtöbbször akkor eszünk magas vitamintartalmú gyümölcsöt, mikor náthásak vagyunk, remélve, hogy hamarabb meggyógyulunk. Egy 11 ezer ember bevonásával elvégzett vizsgálat során kiderült, hogy a C-vitamin nemigen csökkenti a nátha időtartamát, sem a megfázás súlyosságát. Egy másik vizsgálat azt mutatta ki, hogy rendszeres napi 1 gramm szedése valóban csökkenti a nátha lefolyását. Ugyanakkor a rendszeres vitaminbevitel megerősíti az immunrendszert, serkentve a fehérvérsejtek működését, emelve számukat, a sejtfalat megerősítve pedig a kórokozók nehezebben hatolnak át rajtuk.
Londoni kutatók idős emberek vitaminszintjét megmérték, majd négy éves követési időszak alatt azt tapasztalták, hogy a korral jelentősen csökken az ascorbát koncentráció, és hogy azoknál a résztvevőknél, akiknek a legmagasabb volt az ascorbát szintjük (több mint 66 mikromol/l) fele akkora volt annak kockázata, hogy meghalnak, mint azoknál, akinél ez a szint a legalacsonyabb (kevesebb, mint 17 mikromol/l) volt. A napi 400 mg C-vitamin szedése mintegy 70 mikromol/l-es ascorbát szintnek felelt meg fiatal, egészséges önkénteseknél. Valószínű, hogy az időseknek többre van szükségük, így a napi háromszori 300-500 mg minden bizonnyal jó célkitűzés. A C-vitamint elosztva, bioflavonoidokkal együtt érdemes szedni.
A C-vitamin védi a szívet és segíthet a rák esetén is
A C-vitamin hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségének megőrzéséhez, csökkenti a trombózis és a stroke veszélyét. Csökkenti a vér koleszterin szintjét is, így jelentősen csökkenti a szívinfarktus és a szívkoszorúér-betegségek kockázatát.
Nőket vizsgáltak 16 éves követési idő alatt, akik C-vitamint szedtek. Esetükben 28 százalékkal kisebb volt a kockázata a szívkoszorúér-betegségnek, mint azoknál, akik nem szedtek. Az étrendi C-vitamin nagy mennyisége nem járt szignifikánsan együtt a betegség kisebb számú előfordulásával. Egy másik tanulmány megállapítja, hogy napi 500 mg C-vitamin fogyasztása szignifikánsan csökkenti rövid távon a vérnyomást. A magas vérnyomással diagnosztizált alanyokban a csökkenés nagyobb volt. Tehát e tekintetben is hasznos lehet a vitaminbevitel.
A mai stresszes életvitel káros hatással van a szív- és érrendszerre, az idegrendszerre, az emésztésre, a fizikai és lelki állapotra. Stresszes élethelyzetekben folyamatosan szükségünk van e vitaminra, tehát naponta többször kell bevinni, mivel a vízben oldódó vitamin kiürül a szervezetből.
1979-ben és 1985-ben végzett tudományos vizsgálatokban a daganatos betegeknél alkalmazott nagy dózisú orális C-vitamin előnyös hatását nem sikerült igazolni. Az elmúlt 12 évben elvégzett klinikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy normál esetben, a szervezetben egy élettani mechanizmus pontosan szabályozza a tápcsatornából felszívódó aszkorbinsav mennyiségét. Napi 200 mg-ot meghaladó mennyiségű C-vitamint tartalmazó étrend (például két narancs és egy adag brokkoli) fogyasztása esetén a szervezet a vér aszkorbinsav szintjét nem engedi egy meghatározott tartomány fölé emelkedni. Ugyanakkor állatkísérletek szerint a vénásan bejuttatott vitamin segíthet rákos daganatok csökkentésében, a távoli áttétek képződésének megakadályozásában. Egy mechanizmust kutató amerikai vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a C-vitamin nem a szabad gyökök DNS károsító hatását állítja meg, hanem egy a szabad gyököktől függő HIF-1 (hypoxia-induced factor) nevű fehérjére hat. Egyes gyorsan növő daganatok annyi energiát használnak fel, hogy elfogyasztanak minden oxigént, ezért HIF-1-re van szükségük a túléléshez. A HIF-1 azonban csak a szabad gyökök környezetében működik. Az antioxidánsok tehát úgy védenek a rák ellen, hogy eltávolítják a szabad gyököket, és leállítják a HIF-1 működését, miközben a daganat képződését is gátolják. A C-vitamin jelentősen csökkentheti a gyomor-, gége- és nyelőcsőrák kialakulásának veszélyét.
Egy kutatás szerint akiknél magas volt a vérben a C-vitamin szintje, sokkal kisebb arányban fordult elő a cukorbetegség, mint azoknál, akiknél alacsony. Akiknek vérében a legmagasabb volt a C-vitamin szint, 62 százalékkal alacsonyabb volt a cukorbetegség kialakulásának esélye, mint azoknál, akiknél a legalacsonyabb volt e szint. A kialakult betegségnél a vér C-vitamin szintje alacsonyabb, mint egészséges társaiknál, így nekik oda kell figyelni erre az értékre.
A C-vitamin hiánya
Hiánya a skorbutnak nevezett betegséget okozhatja. Csecsemőköri tünetei az ingerlékenység, a mozgás során létrejövő fájdalom, étvágytalanság és a súlygyarapodás csökkenése. A csontok vékonyak, az ízületek pedig kidudorodnak. A csontokat fedő szövet (perioszteum) alatti és a fogak körüli vérzés jellegzetes. Felnőtteknél idős korban a nem megfelelő táplálkozás következtében alakulhat ki e betegség.
