B-vitaminokról szóló cikksorozatunkban most a B3-vitaminról, más néven niacinról írunk részletesebben.
A B3-vitaminnak, a többi B-vitaminhoz hasonlóan, a fehérje-, a zsír- és a szénhidrát anyagcserében van szerepe, valamint hozzájárul az energiatermelő folyamatokhoz. A niacin a szöveti oxidoredukciós folyamatokban résztvevő koenzimek alkotórésze. Hozzájárul az ideg-, a keringési- és az emésztőrendszer normális működéséhez, egyes hormonok szintéziséhez. A vízháztartás szabályozásában is részt vesz ezért az egészséges bőrhöz is nélkülözhetetlen. A niacin emellett az izmok, az idegek és a DNS regenerációjára is hatással van. A B3-vitamin hatására mérsékelhető egyes esetekben a migrénes fejfájás, a depresszió. Csökkentheti a magas vérnyomást, a koleszterin- és trigliceridszintet. A fiatalkori cukorbetegség egyes eseteiben niacin szedésével csökkenthető a szervezet inzulinszükséglete.
Amerikai vizsgálat szerint a gyomorsavhiány sok esetben B3-vitaminnal kezelhető. A niacint sikeresen alkalmazzák a magas koleszterinszint csökkentésére, az LDL-(rossz koleszterin) szintjét csökkenti, míg növeli a HDL (a jó) koleszterinét. A homocisztein-szintet viszont növelheti, de ez ellensúlyozható folsav, B6- valamint B12-vitamin adásával.
Miből tudod fedezni a szervezeted B3-vitamin szükségletét?
Niacinban gazdag – a növényi élelmek közül - zöldségfélék és a barna kenyér. A teljes kiőrlésű gabonatermékek, a különböző zöldségek és gyümölcsök, olajos magvak, sörélesztő, száraz hüvelyesek, burgonya, tej és tejtermékek. Az állati élelmiszerekben nem kötött formában található, ezért majdnem 100%-osan hasznosul, a növényi eredetű élelmiszerekből nehezebb a felszívódás. Triptofánból – a fehérjék egyik alkotóeleméből - is átalakulás útján keletkezhet niacin: 1 mg niacinekvivalens = 1 mg nikotinsav = 60 mg triptofán. Triptofánforrások a növényi fehérjék, kivéve a kukoricát. A tápanyagokkal felvehető ajánlott mennyiség naponta 13-16 milligramm niacin. A niacin az élelmiszerekben viszonylag stabil a melegítéssel, főzéssel és hosszabb tárolássa szemben. A készítési veszteség átlagosan kevesebb, mint 10%.
Milyen jelei lehetnek, ha túl keveset viszel be belőle?
A niacinhiány következtében dermatitisz, hasmenés és demencia is kialakulhat. A niacin hiánya negatív személyiségváltozást idéz elő. Továbbá étvágytalanságot, súlyveszteséget, rosszullétet, álmatlanságot, szédülést és pellagrát is okozhat. A niacinhiány tulajdonképpen fehérjeszegény táplálkozás következtében alakulhat ki, ami manapság nagyon ritka a fejlett országokban. Az idült alkoholistáknak magas a pellagra-kockázata szegényes étrendjük miatt.
Lehetséges túladagolni a niacint?
A túladagolás az erek kitágulását, néha hőhullámokat, bőrkiütéseket, viszketést, hányingert és hányást okoz. Túlzott bevitele nagyon ritkán fordul elő. A niacin megemelheti a homociszteinszintet, de ezt a hatást könnyedén ellensúlyozni lehet folsav, valamint B6 és B12-vitamin adásával. A niacint (de nem a niacinamidot) a napi ajánlott bevitel több mint kétszázszoros adagjában írják fel a magas vérzsírszintek (lipidszintek) befolyásolására. Ilyen adagok jelentős elpirulást, viszketést, májkárosodást, bőrrendellenességet, köszvényt, és csökkent glükóztoleranciát (szőlőcukor-terhelésre kórosan megemelkedik a vércukorszint) okozhatnak.
