Fehérjeport rengeteg különböző forrásból elő lehet állítani. Legelőször az 50-es években, Amerikában kezdtek el fehérjeporokat árusítani: ezeket a koncentrátumokat szójalisztből, majd később tojásból és kazeinből (tejfehérje) nyerték ki. A tejsavóra hosszú időkön át csak a sajtgyártás használhatatlan melléktermékeként tekintettek, és csak a 90-es években vált elképesztően népszerűvé fehérjepor formájában. Napjainkban egyre inkább elterjednek a növényi forrásból származó fehérjék, ilyen a borsófehérje is, ami számos okból jobb, egészségesebb választás az állati eredetű fehérjéknél.
Mi az a borsófehérje?
A borsófehérje egy 100%-ban növényi eredetű táplálékkiegészítő, ami tápértékét, emészthetőségét tekintve is kiemelkedik a növényi fehérjék közül. A borsófehérje előállítási folyamata nem túl bonyolult. A szárított sárgaborsót először finom porrá őrlik, majd víz hozzáadásával eltávolítják belőle a keményítőt és a rostot, így ami marad az a fehérje, a vitaminok és az ásványi anyagok, paszta formájában. Ezt a pasztát szárítják és őrlik tovább, hogy porított, magasan koncentrált borsófehérje jöjjön létre.
Kevesen tudják, ezért érdemes itt megemlíteni, hogy a sárgaborsó mint termés nem is létezik. A zöldborsó héját lehántják (a legvékonyabb héjától is megfosztják), megszárítják, és így lesz sárga színű a borsó. Félgömb alakját annak köszönheti, hogy a szárítás és a tisztítás hatására természetes módon szétesik két lencse formájú részre. Ebből eredően feles borsónak is nevezik.
Miért válassz inkább növényi fehérjeport, például borsófehérjét?
Habár a tejsavófehérje még mindig uralni látszik a piacot, egyre több sportoló vagy szimplán csak egészségtudatos ember választ növényi fehérjét. Ennek számos oka van: például az, hogy ma már a tudományos kutatásoknak köszönhetően is tudjuk, a növényi fehérjékkel ugyanolyan hatékonyan lehet izmot építeni és erőt növelni, mint az állati fehérjékkel. Emellett a tejsavóhoz és egyéb állati fehérjékhez nagyon sok mellékhatás köthető, úgymint allergiás reakciók, máj- és veseproblémák, ízületi fájdalmak, fejfájás, izomgörcsök, puffadás és egyéb emésztőrendszeri panaszok.
Sokan egyszerűen nem is tudnak arról, hogy a tejsavóból készült fehérjepor, illetve egyéb tejtermékek miatt szenvednek olyan gyakran emésztőrendszeri problémáktól. Pedig ez egyáltalán nem számít ritkaságnak, figyelembe véve, hogy a felnőtt lakosság nagyjából kétharmada laktózérzékeny! (Nem árt tudni, hogy még a „laktózmentes” készítményekben is van egy kevés laktóz.) Előfordulhat az is, hogy valaki nem a laktózra, hanem a tejfehérjére, vagyis kazeinra allergiás.
Hogyan lehet felhasználni a borsófehérjét?
Amennyiben korábban már használtál valamilyen, nem növényi eredetű fehérjeport, például tejsavófehérjét, akkor jó hírünk van számodra. A borsófehérje pontosan ugyanúgy, ugyanolyan célokra használható fel, mint a tejsavófehérje vagy bármelyik másik fehérjepor!
A legegyszerűbb elkészítési mód az, ha a csomagoláson szereplő utasításokat követve összekevered vízzel vagy növényi tejjel – ezután azonnal fogyaszthatod is. Persze ha natúr borsófehérjéről van szó (amilyen a Netamin Natúr Borsó fehérje is), akkor nem árt előbb ízesíteni, például mézzel, kakaóval vagy fahéjjal, de össze is turmixolhatod bármilyen gyümölccsel – ideális edzés utáni regeneráló, fehérjedús italnak. A borsófehérjének nagyon enyhe íze van (ne borsópürére gondolj, hanem picit „földes” ízre), textúrája pedig selymesebb, kevésbé karcos vagy „krétás”, mint egyéb növényi fehérjéké, pl. a kenderé. Kifejezetten könnyen keveredik vízzel vagy más folyadékkal.
A natúr borsófehérje igazi erőssége leginkább abban rejlik, hogy sütéshez és főzéshez, édes és sós ételekhez, meleg vagy hideg receptekhez egyaránt remekül felhasználható. Érdemes kicsit kísérletezned vele, hogy megtaláld a neked legjobban tetsző recepteket. Általános szabályként elmondható, hogy bármilyen hagyományos receptben helyettesítheted a szükséges liszt 1/3-át fehérjeporral, de egyes esetekben akár az összes lisztet lecserélheted ízesítetlen borsófehérjére.
A borsófehérje 5 legfőbb előnye
1. Természetesen gluténmentes, allergiás reakció kockázata rendkívül csekély
A tejsavó-, kazein-, tojás-, sőt, még a szójafehérje fogyasztása is allergiát vagy intoleranciát okozhat. A borsófehérje ezzel szemben nem tartalmaz tejet, laktózt, vagy szóját, ráadásul természetesen gluténmentes is, így ideális választás azok számára, akik érzékenyek ezekre a gyakori allergénekre.
2. Könnyen emészthető
Az emészthetőség igen fontos szempont a fehérjéknél, hiszen döntő szerepe van abban, mekkora mértékben, vagyis milyen jól hasznosul a bevitt tápanyag. A borsófehérje emészthetősége nagyon jó, kutatások szerint 98 százalékos, ami azt jelenti, hogy minden elfogyasztott adagból a szervezet ennyit be tud építeni.
A borsófehérje esetén a hüvelyeseknél gyakran felmerülő gázképződéstől és puffadástól sem kell tartani. Ez annak köszönhető, hogy előállítás során a borsó rost- és keményítőtartalmának nagy részét eltávolítják. A borsófehérje emellett semmilyen gyakori allergént és laktózt sem tartalmaz, ezért rendkívül kíméletes az emésztőrendszerhez.
3. Gazdag BCAA aminosavakban
Az elágazó láncú aminosavak (BCAA-k), név szerint a leucin, az izoleucin és a valin, az izomépítéshez és erőfejlesztéshez elengedhetetlen tápanyagok. Esszenciális aminosavak, vagyis az emberi szervezet nem képes előállításukra, kívülről kell bevinnünk őket. Az izomtömeg több mint 35%-át a BCAA-k teszik ki.
Ha a BCAA-tartalmat nézzük, a borsófehérje képes felvenni a versenyt a tejsavófehérjével; a borsófehérje teljes aminosav-tartalmának kb. 20%-a BCAA (a tejsavófehérje esetében ez az arány kb. 25%), ez pedig bőven elegendő ahhoz, hogy stimulálja az izomépítéshez elengedhetetlen fehérjeszintézist. Egy 2015-ben publikált tudományos vizsgálat szerint a borsófehérje a tejsavófehérjével teljesen megegyező mértékben képes az izomtömeg és sportteljesítmény növelésére.
4. Hozzájárulhat a fogyáshoz
Megfelelő fehérjebevitel nélkül nincs hatékony fogyás, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen forrásból jutunk hozzá a fehérjéhez! Kutatások szerint a borsófehérje az egyik, ha nem a legjobb választás diétázók, fogyni vágyók számára. Egy 2011-es tanulmányban például az étkezés előtt 30 perccel elfogyasztott borsófehérje erősen csökkentette az étvágyat (felülmúlva még a tejsavófehérjét is!), aminek eredményeképp a vizsgálat résztvevői összességében kevesebb kalóriát vittek be.
5. Szívbarát táplálék
Fontos tudni, hogy a szív- és érrendszer egészségére káros koleszterin és telített zsírsavak csak állati eredetű élelmiszerekben és fehérjékben találhatóak meg. A borsófehérje a tejfehérjékkel ellentétben természetesen koleszterin- és telített zsírsavmentes. Emellett nagyon sok arginint (L-arginin) tartalmaz, grammonként több mint háromszor annyit, mint a tejsavófehérje. Az arginin kutatások szerint hozzájárul a szív és érrendszer egészséges működéséhez.
