A B-vitamin csoport (B-vitamin család) tagjai a vízben oldódó vitaminok közé tartoznak, melyek a szervezetbe kerülve felszívódnak, a feleslegben bevitt mennyiség pedig a vizelettel távozik. Ha nem gondoskodunk megfelelő napi B-vitamin vitaminpótlásról, könnyen elfogynak a szervezet raktárai is, hiányállapot léphet fel. A B-vitamin család egyik legfontosabb és bizonyos értelemben rendhagyó tagja a B12 vitamin.
A B12 vitamin ún. korrinvázas vegyület, melyek centrumában egy atom kobalt helyezkedik el. A kobalaminok koenzim formájában kapcsolódnak be a fehérjék, a szén-hidrátok és más nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréjébe. A vörösvérsejtek érésekor is szükséges, nélkülözhetetlen a sejtosztódáshoz, a sejtek örökítő anyagának, a DNS molekulának a szintéziséhez. Együttműködik a folsavval (egy másik B-vitaminnal), illetve homociszteint metioninná (fontos aminosav) alakítja; mindkettő szükséges a vörösvérsejtek meg a bélhámsejtek normális termeléséhez is. Az emberi szervezetnek „saját”, humán cianokobalaminja van, amely szerkezetében eltér egyéb hasonló (pl. élesztőben található) vegyületektől.
A humán B12 vitamin forrásai és felszívódása
B12 vitamint – a tudomány jelenlegi állása szerint - a növények gyakorlatilag nem tartalmaznak. Ennek ellenére a búzacsírában, sörélesztőben és lucernában egyes mérések kimutattak ilyen vitaminokat, bár ezek – a jelenlegi szakmai álláspont szerint - nem az emberi szervezet számára megfelelő formát tartalmazzák (ún. inaktív analógok). A kutatások és megfigyelések jelenleg is folynak, ugyanakkor mindenképpen elgondolkodtató a nagyrészt vegetáriánus és vegán étrenden élő népek kimagasló egészségi állapota (a B12 hiány jelei nélkül!).
Állati eredetű termékek tartalmazzák (hús, hal, tej, tejtermékek, máj, kagyló), növényi eredetű élelmiszerek nem, esetleg akkor, ha a növény szennyeződött mikroorganizmusokkal. A napi szükségletet felnőttek számára 2 mikrogramm, gyermekeknek 1 körüli, terheseknek, szoptató kismamáknak és időseknek 2,6 mikrogrammot kell bejuttatni a szervezetükbe. A húst fogyasztók étrendje napi 5-30 mikrogrammot tartalmaz, ami bőven fedezi a szükségletet. A hasznosulás annál kisebb, minél nagyobb a bevitt egyes dózis. Mivel általában a bevitel több, mint kétharmada a főétkezésekkel történik, a hazai étkezési szokások mellett azzal kell számolni, hogy vegyes étrendnél a felszívódás átlagosan 50%, időseknél még kevesebb. A kobalaminok felszívódási vesztesége más vizsgálatok szerint elérheti a 75%-ot is.
A májban ugyan raktározódik e vitamin, azonban ha kívülről nem megfelelő a bevitt mennyiség, a szervezetünk könnyen felélheti tartalékait, mely akár 2 év alatt megtörténhet (kisgyermekeknél, fiataloknál ennél rövidebb idő alatt kiürül a raktár). A hiány tünetei felnőtteknél esetleg csak 5 évvel azután jelennek meg, hogy a szervezet raktárai kiürülnek. Abban az esetben, ha fokozott felhasználásnak vagyunk kitéve (pl. stresszes állapot, vegyszerek, adalékanyagok, gyökök jelenléte) hamarabb kiürülnek a raktáraink. A nitrogén-oxid is hatástalaníthatja a szervezet B12-vitamin-készletét, így hamarabb elfogy a raktározott készlet. Ugyanakkor a hiányállapot tünetei ekkor még nem nyilvánvalóak, mire azok lesznek, már súlyos vérszegénység, idegrendszeri tünetek is megjelenhetnek, melyek sok esetben már nem visszafordíthatók.
A B12-vitamin kérdéskörének a jelentősége tehát abban áll, hogy a hiányállapot a növényi étrenden élőket, főként a szigorú vegetáriánusokat is veszélyezteti, sőt esetükben a raktárak kimerülésének kockázata magasabb. Mivel az említett étrendi formán lévők sokszor a magasabb szellemi és fizikai erő elérése reményében viszik véghez az étrendi „reformot”, a B12 hiány végül tönkreteheti a kitűzött nemes célok elérését és az egészségtudatos, gondos táplálkozási struktúrák végül testi-lelki leépülést vonhatnak maguk után.
A B12 vitamint az állati eredetű táplálékokon kívül étrend-kiegészítőkből, illetve tejsavasan fermentált (erjesztett) termékekből tudjuk felvenni. A főzés kevésbé befolyásolja a felvehető mennyiséget.
A kobalaminok a gyomor- és a vékonybél-nyálkahártya által kiválasztott glikoproteinhez (intrinsic faktor) kapcsolódva szívódnak fel. Ha e faktor hiányzik, a táplálékban jelen levő vitamin nem tud bejutni a szervezetbe. A vastagbélben élő egyes baktériumok jelentékeny mennyiségű B12-vitamint termelnek ugyan, ez azonban a vastagbélből nem vagy csak igen kis mennyiségben szívódik fel. A cianokobalaminok egy gyomor által termelt fehérje, az ún. intrinsic faktor segítségével tudnak felszívódni a vékonybél végső szakaszából. A B12 vitamin rossz felszívódásának leggyakoribb oka tehát az intrinsic factor hiánya, ami genetikai okokra, autoimmun folyamatra vagy műtéti gastrectomiára (a gyomor egészének vagy egy részének eltávolítása) vezethető vissza. A gyomornyálkahártya károsodása miatt is savhiány léphet fel, amikor is nem termelődik megfelelő mennyiségben az intrinsic faktor, ekkor nem tud kellő mennyiségű vitamin felszívódni. Megfigyelések szerint egyes családokban gyakoribb a faktor hiánya, ami gyakran jár korai őszüléssel, ezen kívül a gyomordaganat is többször fordul elő. Tehát a vészes vérszegénységben szenvedőknél évente vagy kétévente gyomordaganat szűrés szükséges.
Idősebb korban a kevesebb gyomorsav is hátrányos, ekkor a B12 vitamin felszívódás is nehezebb, ezért fokozottan gondoskodni kell a beviteléről. A savcsökkentő gyógyszerek használata, a gyomor Helicobacter pylori-fertőzése vagy gyulladása illetve hasnyálmiriggyel kapcsolatos problémák is hiányhoz vezethetnek, de bélparaziták jelenléte esetén is megnő a szükséglet.
A szigorú vegetáriánus étrend mellett gondoskodni kell a megfelelő vitaminbevitelről. Ugyanakkor Georges Mouton tanulmánya szerint a bél mikroorganizmusai B1 (tiamin), B2 (riboflavin), B5 (pantoténsav), B8 (biotin), B9 (folsav), valamint B12 (cianokobalamin) vitaminokat termelnek. A kobalamin biológiai előállításához nagy mennyiségben felhasználja a szervezet a tejtermékekből nyert, és a Propionibacteriumok családjához tartozó baktériumokat. A Pseudomonas és a Klebsiella sp fajok is részt vesznek a szintetizálásban.
Hiánytünetek
A vörösvérsejtek a leggyorsabban osztódó sejtek egyike, a hiánytünetek is itt jelentkeznek először. A B12-vitamin hiánya vészes vérszegénységet, az idegrendszer károsodását, a gyomor- bél rendszer működési zavarát idézi elő. Nagy folsavbevitel átmenetileg elfedheti a B12-vitaminhiány következményeit. Erre különösen a vegetáriánusoknak kell figyelni, akiknek a folsavbevitelük az étkezési szokásaik miatt magas. B12-vitamin hiányos vérszegénység lép fel. A vérszegénység eredhet a B12 hiányból, a folsavhiányból és a vashiányból is. Kevés, könnyen széteső nagy sejtek keletkeznek, a fehérvérsejtek sejtmagja is más alakú. A beteg sápadt, gyenge és fáradt, enyhe sárgaság is kialakulhat. Idegrendszeri károsodás is felléphet, a végtagok érzékelése megszűnik, a helyzetérzékelés is, ezen kívül izomgyengeséggel és a reflexek kiesésével kell számolni. Zavartság, ingerlékenység, levertség is jelentkezhet, de az előrehaladott B 12 -vitamin-hiány delíriumot, paranoiát, csökkent mentális képességeket, demenciát is okozhat.
Kezelés, terápia, pótlás
Egy bonyolult eljárással a vér speciális vizsgálatával lehet meghatározni a vitamin szintet a szervezetben, a vér metilmalonsav szint alapján (az MMA a B12-vitamin hiány markere). Egy kutatás kimutatta, hogy a cianokobalamin adagolásával javul a vérszegény beteg állapota, figyelembe véve javaslatukat, miszerint a B12 vitaminhiány normalizálásához szükséges legalacsonyabb dózis több mint 200-szor magasabb, mint az ajánlott napi mennyiség (Felnőtteknél tehát ebben az esetben 2x200 azaz 400 mikrogramm.)
Súlyos esetben izomba adott B12 injekciót alkalmaznak, enyhébb esetben vitaminkészítmény szedése is elegendő lehet.
Egy másik egyetemi vizsgálatai szerint egészséges, idős embereknél a napi 25 mikrogramm vagy annál több B12 vitamin orális szedése elegendő a hiány megakadályozására. Gyenge vagy beteg (lábadozó, műtött, stb) emberek esetében nagyobb adagra lehet szükség a vitaminhiány megelőzésére.
A B12 vitamin egészségre gyakorolt hatása
Egy hosszú távú amerikai vizsgálat szerint megállapították, hogy a magas B12 szint a premenopausa korában levő nőknél volt összefüggésben az emlőrák kisebb rizikójával, a postmenopausa korban nem volt kimutatható ilyen összefüggés A folsav és a B6-vitamin segíthet megelőzni a emlőrákot, az étkezés vagy kiegészítők útján a szervezetbe került vitaminok csökkenthetik az emlőrák kockázatát. Vizsgálatok szerint idős nőknél a csontok fejlődésében is fontos a cianokobalamin, a csontritkulás folyamatát B12 -vitamint tartalmazó multivitamin tabletták, táplálékkiegészítők segítségével lassíthatjuk a kor előre haladtával.
B12-vitamin hiánytüneteket nem könnyű felismerni idősekben, pedig egy vizsgálat szerint a kórházi kezelés alatt álló, vagy idősek otthonában élők 25%-a szenved benne. A B12 vitamin és a folsav hiánya a Karolinska Intézet kutatói szerint kapcsolatban van az Alzheimer-kór és a demencia kockázatával. A kutatók arra gondolnak, hogy a jelenség hátterében a homocisztein, egy ismert neurotoxin áll, mely felelős lehet a szellemi hanyatlás kialakulásáért, és melyről ismert, hogy vérszintjét a B12 vitamin és a folsav csökkenti. Egy oxfordi tanulmány alapján megállapítható, hogy az érbetegeknek, különösen a koszorúérbántalmakban szenvedőknek magasabb a homociszteinszintje – mely már a betegség diagnosztizálása előtt kimutatható - , mint az egészséges kontrolloknak. A homociszteinszint fordítottan arányos a vérben kimutatható folsavszinttel, valamint a B6 és B12 vitaminok szintjével, tehát megfelelő vitaminpótlással a szívérrendszer megvédhető. A kutatók kimutatták, hogy napi 0,55 mg folsavval a homocisztein szintje 25 százalékkal csökkenthető. A B12 vitaminos kezelés (átlag 0,5 mg/nap) további 7 százalékos csökkenést eredményezett.
A B12 vitamin és a depresszió
A korábbi kutatások szerint a depresszió közvetlen oka az ingerátvivők (szerotonin és norepinefrin) csökkenése az agy meghatározott részeiben. Az antidepresszáns kezelésnek nincs azonban hatása sem a betegséget kiváltó okokra, sem a betegség előrehaladására, és jól ismertek a kezelésre nem reagáló esetek (akár 50%-ban), sőt, a rosszul reagáló esetek is, mint az öngyilkossági hajlam fokozódása. Ma már úgy látják, hogy a neuroplaszticitás, az idegrendszer funkcionális és strukturális adaptációjának csökkenése játszik meghatározó szerepet a depresszióban. Ezeket a zavarokat az aránytalanul erős vagy tartós stressz eredményezi.
A legújabb kutatások szerint a depresszióban a gyulladásos mediátorok fokozott felszabadulása és a mitokondriális anyagcsere zavarainak is szerepe lehet, melyek egymást erősítik. A vizsgálatok szerint a gyomor-bélrendszeri gyulladások, az irritabilis bélszindroma, a colitis, a metabolikus szindróma (magas vérnyomás, magas vérzsírszint és cukorbetegség együttes előfordulása), a cukorbetegség, a cardiovascularis, valamint cerebrovascularis betegségek, az elhízás az autoimmun gyulladások (rheumatoid arthritis, a lupus erythematosus,a sclerosis multiplex) sokszor kapcsolódnak depresszióval és szorongással.
A gyulladásos folyamatokat a jó bélflóra tagjai- olyan elő mikroorganizmusok melyek kedvező hatást fejtenek ki a gazdaszervezetre – csökkentik. Az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásuk révén kedvezően befolyásolják a depresszió tüneteit. Ezen kívül a B-vitaminok bevitele javíthatja az idegsejtek szénhidrát-anyagcseréjét. Ahogy fentebb említettük a magasabb homocisztein- és alacsonyabb B9-vitamin- (folsav) szint idős korban fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. Egy tanulmány szerint B6-vitamin, B9-vitamin és B12-vitamin bevitele a homociszteinszint csökkentésével együtt fokozza a szokásos antidepresszáns kezelés hatását idős korban. Jól ismert a B12 vitamint is tartalmazó „B-vitamin koktél” előnyös hatása a pszichiátriai betegek egy részénél, valamint depresszióban szenvedőknél.
