A stressz az emberi szervezet válasza minden olyan történésre, ami valamiféle változást vagy alkalmazkodást igényel. A test ezekre a történésekre fizikai, mentális és érzelmi válaszokkal reagál. A stressz az életünk normális velejárója. Számos velünk vagy körülöttünk történő esemény kiválthatja – lehet külső környezeti hatás (túlzsúfolt villamos, építkezés zaja, hangos zene) az oka vagy belső, lelki tényező (párkapcsolati gondok, munkahelyi konfliktusok).
A stressz tehát, mint a szervezet reakciója veszélyhelyzetekre, hasznos, hiszen a túlélésünket segíti. Őseinkre számos valós veszély leselkedett (vadállatok, ellenséges törzsek), napjainkban azonban a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek életveszélyt. A rövid távú, mérsékelt stressz inspirál, motivál, sőt akár egészségvédő is lehet. A tartós, azaz krónikus stressz viszont súlyosan károsíthatja egészségünket. Összegyűjtöttük 9 pontba szedve, hogy a tartós stressz milyen káros hatásokkal bír a szervezetre.
1. A hormonháztartás felborul
Stressz esetén a szervezetünk természetes reakciója, hogy felkészül a várható veszedelemre. Ezt a reakciót szokás „küzdj vagy menekülj” válasznak hívni. Ennek részeként a hormonrendszer is működésbe lendül, és magasabb fokozatra kapcsol. A probléma, hogy a stressz néha állandósul, és nincs meghatározott „vége”, ezért az endokrin rendszer nem tudja, mikor kell visszaállnia normális állapotba. A hormonegyensúly ettől felborul és a szervezet működésében zavarok léphetnek fel, amelyek jelentkezhetnek alvászavarok, hajhullás, nőknél cikluszavarok formájában, az alábbiak mellett.
2. A szív a megszokottnál keményebben dolgozik
A stressz alaposan megdolgoztatja a szívet. Az egész a már említett „küzdj vagy menekülj”reakcióra vezethető vissza, ami veszélyes szituációkban jelentkezik. A szív elkezd gyorsabban verni, hogy minden szervhez elegendő mennyiségű oxigént juttasson, felkészítve a testet a gyors reagálásra – például ha futni kell egy támadó vadállat elől. Ez azonban nagyon megterheli a szívünket. A stressz a magas vérnyomás egyik rizikófaktora, növelve a szívbetegségek kialakulásának esélyét.
3. Fokozódik az édesség utáni vágy
Kétségkívül az adrenalin a legismertebb stressz hormon, ám nem csak ennek a szintje emelkedik meg stresszhelyzetekben. A kortizol nevű hormon kiválasztása is fokozódik, ami kutatások alapján növeli az édesség utáni vágyat. Mi erre a magyarázat? A kortizol az a hormon, ami irányítja az éhségérzetet, a cukros és szénhidrát dús ételek fogyasztása pedig olyan boldogsághormonok termelését indítja be, melyek segítenek stressz esetén a feszültséget oldani.
4. Nő a cukorbetegség kockázata
Stresszhelyzetek hatására a vér glükózszintje megemelkedik – ez már önmagában is elég okot ad az aggodalomra. Emellett a nagy mennyiségű kortizol hormon a zsírégetést is akadályozza, ami megemelkedett koleszterin- és inzulinszinthez vezethet. A fokozott zsírraktározás része a test túlélési stratégiájának stressz esetén. Ez régen (háborúk, éhínségek idején) rendkívül hasznos volt, de napjainkban már komoly egészségügyi problémákat okozhat.
5. Az immunrendszer legyengül
Stresszhelyzetekben az immunrendszer aktivitása fokozódik, ami rövid távon teljesen logikus reakció: a szervezet így készül fel arra, hogy valami rossz fog történni vele. A hosszabb távú, krónikus stressz azonban épp ellenkezőleg, negatívan hat az immunrendszerünkre, legyengíti azt. Ettől fáradékonyak leszünk és könnyebben lebetegszünk.
6. Az izmok megfeszülnek
Az izomfeszülés a stressz egyik leggyakoribb jele. A test izmai megfeszülnek stressz hatására, arra várva, hogy menekülni vagy harcolni kell. Sajnos ha a stressz huzamosabb ideig fennáll, akkor a test folyamatosan ilyen készenléti állapotban lesz, ettől izomfájdalom, fejfájás vagy akár ízületi probléma is jelentkezhet.
7. Gyomorfájdalmak, emésztési gondok léphetnek fel
A stressz kimutathatóan megnöveli az olyan emésztőrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, mint a gyomorfekély vagy az irritábilis bél szindróma. A pontos okokat még kutatják, de minden bizonnyal a szervezet túlzott immunválasza és bizonyos hormonális változások lehetnek a felelősek.
8. Csökken a libidó
A stressz lelkileg és fizikailag egyaránt kimeríthet minket, ettől pedig a nemi vágy jelentősen csökkenhet, potenciazavarok és egyéb szexuális problémák léphetnek fel. Az egyik fő ludas már megint az a fránya kortizol: a vér megemelkedett kortizolszintje ugyanis csökkenti a szexuális aktivitásért felelős tesztoszteron- és ösztrogénhormon termelődését.
9. Romlik a memória
A memóriaproblémák és a stressz között szakértők szerint egyértelmű összefüggés van. A memóriazavarok hátterében szintén a kortizol nevű hormon állhat – a tartósan megnövekedett kortizolszint azt az agyi régiót rombolja, ami a rövid távú memóriáért felel. És ez nem minden! A Yale Egyetem kutatói arra az eredményre jutottak, hogy a stressz hatására agyunk mérete, egészen pontosan a szürkeállománya is csökkenhet.
Ne hagyd, hogy a stressz uralja a testedet!
Jó, ha tisztában vagy mindazzal, hogy a tartós, hosszú távú stressz mit okozhat szervezetedben. Ám mindezt azért foglaltuk össze, hogy ezzel is ösztönözzünk, vedd kezedbe az irányítást, mielőtt valódi lavinát indítasz el a testedben! Böngéssz cikkeink között, vagy töltsd le ingyenes tanulmányunkat arról, hogyan köthetsz barátságot a stresszel!
