Az irritábilis bél szindróma (IBS) egészen gyakori betegség: egyes becslések szerint a lakosság közel egyötöde küzd vele. Okai sokrétűek, olyannyira, hogy ha öt különböző IBS-ben szenvedő embert nézünk meg, akkor nagy valószínűséggel mindegyik esetben más ok vezetett a betegség kialakulásához. Melyek a leggyakoribb IBS tünetek, milyen okok húzódhatnak meg a háttérben, és milyen kezelési módszerei vannak? Cikkünkből kiderül!
Mi pontosan az irritábilis bél szindróma?
Becslések alapján a felnőtt lakosság 10-20 százaléka tapasztalja az IBS tüneteit az élete valamely szakaszában, ám nagyjából csak az esetek felét diagnosztizálják. Az irritábilis bél szindróma (röviden IBS) az emésztőrendszer krónikus panaszokkal járó működési zavara, olyan panaszokkal jár, mint a hasfájás, a rendszertelen székelés (hasmenés, székrekedés vagy felváltva) vagy a puffadás.
Az IBS eltér más bélbetegségektől, mint például a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás, mert magát a bélszövetet nem változtatja meg, semmilyen kóros szervi elváltozással nem jár. A panaszok azonban hosszú idő során, éveken keresztül megnehezíthetik az életünket.
Az IBS tünetei
A betegség tünetei nagyfokú változatosságot mutathatnak, a leggyakoribb panaszok:
- Hasi görcsök, melyek a székelést követően enyhülhetnek
- Hasi fájdalom
- Hasmenés vagy székrekedés, akár a kettő felváltva
- Puffadás
- Fokozott bélgáz-képződés
- Változó széklet állag
- Hányás
- Nem emésztőszervet érintő panaszok (pl. pszichés megbetegedések, levertség, alvászavarok, fejfájás)
Az irritábilis bél szindróma okai
Az orvosok még most sem tudják pontosan megmondani, hogy mi okozza az IBS kialakulását. A legtöbb szakember szerint fizikai és mentális tényezők együttesen felelnek érte.Ha ismerjük az IBS okait és kockázati tényezőit, akkor csökkenthetjük a tünetek előfordulásának gyakoriságát és a megelőzéshez szükséges lépéseket is meg tudjuk tenni.
Agy-bélidegrendszer kapcsolati problémák
Amikor az agyból induló üzenetek nem kerülnek elküldésre a beleknek, vagy a belek nem tudják fogadni azokat, akkor az emésztési folyamat során a belek nem tudnak megfelelően működni. Ez IBS tüneteket eredményezhet.
Az emésztőrendszer motoros működésének problémái
A belek emésztés közbeni mozgása túl lassú lehet, ami székrekedést okoz – vagy éppen túl gyors, ami pedig hasmenéshez vezet.
Hiperérzékenység
Akinek alacsonyabb a fájdalomküszöbe, jobban fogja érezni a puffadás és görcsök okozta kellemetlen tüneteket, mint azok az emberek, akik magasabb fájdalomküszöbbel rendelkeznek.
Mentális egészségügyi problémák
A stressz gyakran fokozza a fizikai tünetekkel járó betegségeket, és ez az IBS esetében sincs másképpen. Sok orvos kapcsolatot gyanít a pánikrohamok vagy a depresszió és az IBS között. Ugyanakkor még nem tudjuk, hogy a mentális problémák a fizikai tünetek kiváltói, vagy csak felerősítik azokat.
Hormonok
Nagyon sok nő arról számol be, hogy az IBS tünetei felerősödnek menstruáció alatt. Ebből egyes szakemberek arra következtetnek, hogy valamilyen kapcsolat áll fenn a női nemi hormonok és a bélproblémák között. Ezt az elméletet az is alátámasztja, hogy a menopauza után sok nőnél jelentősen csökkennek az IBS-tünetek.
Genetika
Lehetséges, hogy az IBS örökletes, bár nem tisztázott, hogy genetikai kapcsolat vagy a családon belüli közös külső környezeti tényezők játszanak szerepet benne.
Ételérzékenység és allergia
A Gut című elismert brit orvosi szaklapban egy mérföldkőnek számító kutatást publikáltak 2004-ben. Ez azt mutatta ki, hogy az úgynevezett IgG antitest alapú ételallergia teszt segítségével meghatározott ételek étrendből történő kiiktatása drámai módon javította az IBS tüneteket.
Egy másik, a The American Journal of Gastroenterology című folyóiratban megjelent vezércikk az ételallergiák és a gyulladás IBS-ben betöltött szerepének kapcsolatáról írt. Egyszerűen megfogalmazva, bizonyos ételek irritálhatják a belet és az emésztőrendszert. Ezt ételérzékenységnek nevezzük és az előfordulása nagyon gyakori. Nem igazi allergiáról van szó, mint a mogyoró allergia vagy a kagyló allergia, hanem enyhébb érzékenységről, ami ennek ellenére egészen súlyos tüneteket tud okozni.
Bizonyos emberek érzékenyek lehetnek a gluténre, ami olyan fehérje-komplex, ami a búzában, a rozsban, az árpában és a zabban is megtalálható. A tejtermékek ugyancsak problémát okozhatnak. Az itt található laktóz puffadást, túlzott bélgáz-termelést és hasmenést okozhat egyeseknél. A tejtermékekben olyan fehérjék is vannak, mint kazein és tejsavó, melyek szintén irritációt és gyulladást okozhatnak a gyomorban.
Sok egyéb ételérzékenység létezik még, például a szója, kukorica és tojás esetében. Ha azt sejtjük, hogy ételérzékenység állhat az IBS tüneteid vagy más problémák mögött, akkor érdemes 6 hétre kiiktatnunk a tejtermékeket, a glutént és egyéb potenciálisan problémás ételeket az étrendből, és megnézni, hogy ettől javul-e az állapotunk.
A bélflóra egyensúlyának felborulása
A vékonybél felszíne, ahol a táplálék felszívódik, nagyjából teniszpálya méretű. Emellett a vékonybélben található az immunrendszerünk kb. 60 százaléka.
Ezt a kifinomult bél-immunrendszert egy sejtréteg (a gyomornyálkahártya) választja csak el azoktól a baktériumoktól és megemésztetlen étel részecskéktől, melyek a bélben vannak. Ha ez a gyomornyálkahártya megsérül, az immunrendszerünk az ételből, baktériumokból és egyéb mikrobákból származó idegen részecskéknek lesz kitéve.
Sok tényező károsíthatja a gyomornyálkahártyát, mint például:
- stressz
- antibiotikumok vagy gyulladáscsökkentő gyógyszerek túlzott használata
- szteroidok
- bélfertőzés
- alacsony rost- és magas cukortartalmú étrend
- alkohol
Előfordulhat, hogy a nyálkahártya károsodása immunválaszt indít el, ami IBS tünetek megjelenéséhez vezethet.
A bélben lévő baktériumoknak egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy egészségesek legyünk. Ezt hívjuk úgy, hogy az emberi mikrobiom. Egyes emberek számára problémás lehet keményítő tartalmú ételek evése, például kenyér, zabpehely, tészta, rizs vagy cukros ételek, mivel ezek puffadást okozhatnak. Ez pedig a bakteriális túlnövekedés egyik tünete lehet. Ez azt jelenti, hogy a vékonybélben nagyszámú baktérium halmozódik fel.
Ha a bélflórában túl sok a kórokozó baktérium és nem elég az egészséges baktérium, akkor megnő a betegségek kockázata, gyulladás alakul ki és az IBS-hez hasonló problémák is megjelenhetnek.
Rizikófaktorok
Bizonyos társadalmi csoportok hajlamosabbak az IBS tüneteire, mint például:
- 45 év alattiak
- nők
- akiknek a családjában már volt IBS-beteg
Az IBS kezelése
A kutatók még jelenleg is próbálják megfejteni, hogy pontosan mi is állhat az IBS hátterében. Az állapot krónikus, de életmódbeli és étrendbeli változtatások, valamint természetes táplálékkiegészítők sokat segíthetnek a tünetek kezelésében.
Étrendbeli változtatások
- Fontos, hogy kerüljük az olyan ételeket, amelyek puffadást okoznak. Így kerülendő a bab, brokkoli, káposzta, karfiol, borsó, hagyma, kelbimbó.
- Ajánlott elhagyni az erős fűszereket, mint ahogy a kávét, az alkoholt és a dohányzást is.
- A fermentált élelmiszereket, mint a joghurtot, a kefirt jobban megemészti szervezetünk.
- Érdemes naplót vezetni és minden olyan élelmiszert elhagyni, ami után az IBS tüneteit észleljük.
- Fontos a rostban gazdag étrend, mint például a korpa, amely segít székrekedés esetén.
- Igyekezzünk inkább többször keveset, mint egyszerre sokat enni.
- Gondoskodjunk megfelelő folyadékbevitelről.
- A probiotikumok is hozzájárulnak a tünetek enyhítéséhez.
Rendszeres testmozgás
Fontos, hogy igyekezzünk rendszeresen sportolni, mozogni, hiszen ez segíti az emésztést, kedvezően hat a belekre, és mérsékli a panaszokat is. Emellett eredményesebben tudjuk felvenni a küzdelmet a stresszel szemben is.
