Az ásványi anyagok egy egészséges ember testének körülbelül 4 százalékát teszik ki. Szervezetünk számára létfontosságúak, ám mivel nem vagyunk képesek magunk előállítani, ezért folyamatos bevitelük elengedhetetlen. Igaz, hogy csak viszonylag kis mennyiségben van szükségünk ásványi anyagokra, de ha akár egy is hiányzik a szervezetünkből, vagy bevitele nem elegendő, akkor azt garantáltan megérezzük. Ez jelenthet olyan kis dolgot, mint mondjuk egy izomgörcs, vagy akár valami sokkal súlyosabb betegséget is, mint a csontritkulás.
Az ásványi anyagok szinergikus módon hatnak egymással, a vitaminokkal és egyéb nyomelemekkel kölcsönhatásban. A leggyakoribb betegségek közül szinte mind visszavezethető valamilyen vitamin vagy ásványi anyag hiányra. A helytelen táplálkozás, a stressz, a mozgáshiány, a kávé-, tea-, és alkoholfogyasztás és még számos tényező miatt sokkal gyakoribb az ásványi anyag-hiánybetegség, mint a vitaminhiány és ritkábban is kerül felismerésre.
A kalcium és a magnézium két kiemelten fontos ásványi anyag, ami legtöbbször az étrend-kiegészítőkben is együtt található meg, mivel összhangban, és egymást erősítve működnek szervezetünkben.
A kalcium az emberi testben a leggyakoribb ásványi anyag. Kb. 2%-a a teljes testsúlynak. 99%-a a fogak és csontok felépítésében vesz részt, míg a maradék a vérben és a test szöveteiben található meg. A kalcium nélkülözhetetlen a csontok és a fogak növekedéséhez és fenntartásához; szükséges izmaink, valamint az idegrendszer normális működéséhez; szerepet játszik a sejtek közti információáramlásban; közrejátszik a vas felszívódásában és a véralvadásban is. Gyermekeknek és fiataloknak különösen szükségük van a kalciumdús táplálkozásra, hiszen ebben az időszakban maximális kalcium tárolás történik, hogy létrejöjjön az élet későbbi szakaszában szükséges csonttömeg. Később a fiatal felnőttkorban elkezd a csontok kalcium tartalma csökkenni, megindul a csontvesztés.
A kalciumban gazdag étrend segít minimalizálni a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenését, megelőzi a csontritkulást; elengedhetetlen a szabályos szívműködéshez; elősegítheti a mélyebb alvást; hatékony lehet a stressz és depresszió ellen; egyes kutatások szerint a kalcium és a tejben található egyéb tápanyagok, mint például a fehérjék és a konjugált lenolajsav segíthetnek a fogyásban.
A magnézium legfontosabb élettani jelentőségét a kalciummal ellentétes hatása jelenti az idegszövetekben. A magnézium 60%-a a csontokban van, kb. 35%-a az izomsejtekben, a fennmaradó rész a májsejtekben, és alig 1%-a a vérben és a testfolyadékokban. Utóbbi miatt a magnéziumhiányt gyakran félrediagnosztizálják, mert nem tűnik fel a vérképben. Több mint 300 enzim működéséhez szükséges; részt vesz a kalciummal közösen a csontrendszer és a fogazat megtartásában; védi az idegrendszert; biztosítja szívünk egészségét; szükséges a normál izomműködés fenntartásához. Nyugtató hatású, a stresszesebb időkben kifejezetten ajánlott magasabb bevitele.
Ahogy a fentiekből is látható, a kalcium és magnézium több hasonló funkcióval is bír, illetve szorosan együttműködnek és sok folyamatban szabályozzák egymás hatását. A kalcium és a magnézium optimális aránya 2:1. A kalcium elsődleges forrása a különböző tejtermékek, a lazac, a szardínia, a sötét levelű zöldségek, a szójabab. A magnéziumból sok van diófélékben, olajos magvakban, teljes kiőrlésű gabonákban, sötét levelű zöldségekben. A magnéziumot túladagolni gyakorlatilag nem lehet, a túlzottan magas kalciumbevitel – számos más probléma okozása mellett – azonban csökkenti a magnézium felszívódását. Ezért is fontos a már előbb említett arány betartása.
