Egyre több helyen lehet arról olvasni, hogy milyen fontos az egészséges bélflóra nem csak az emésztés, de az immunrendszer szempontjából is. A bélflórát viszont nem csak probiotikumokkal, de probiotikus ételekkel is lehet támogatni. Erre pedig legalkalmasabbak az erjesztett, fermentált ételek. Nézzük hát, hogy pontosan hogy is néz ki a fermentálás folyamata, milyen előnyei vannak az így készült ételek fogyasztásának és mit érdemes otthon így feldolgozni!
Mi az a fermentálás?
A fermentálás egy ősi technika az ételek tartósítására. A mai napig használják olyan ételek készítésénél, mint a bor, sajt, savanyú káposzta, joghurt vagy a kombucha. Az erjedés egy természetes folyamat, melynek során az élesztőgombák vagy a baktériumok a szénhidrátokat (keményítőt, cukrot) alkohollá vagy savakká alakítják. Ez alatt a folyamat alatt a jótékony baktériumok is elszaporodnak az ételben, amiket probiotikumoknak nevezünk.
Miért jó fermentált ételeket fogyasztani?
Támogatják a jó emésztést
Az erjesztés során keletkező probiotiukumok segíthetnek helyreállítani a jó baktériumok arányát a belekben és enyhíthetnek egyes emésztési problémákat, csökkenthetik az irritábilis bél szindróma kellemetlen tüneteit, hasmenés, gázképződés és székrekedés ellen is hatékonyak lehetnek.
Felturbózzák az immunrendszert
Ahogy már írtuk korábban, a bélbaktériumok és az immunrendszer között szoros az összefüggés. Emiatt az egészséges bélflórát támogatva az erjesztett ételek fogyasztása ellenállóbbé teszi az embert a fertőzésekkel szemben, vagy akár segíthet gyorsabban felépülni a megbetegedésekből.
Sok erjesztett étel ráadásul jó forrása a C-vitaminnak, cinknek és vasnak, melyek szintén kapcsolatba hozhatók az erősebb immunrendszerrel.
Könnyebben emészthetővé teszi a táplálékot
Az erjesztés segít lebontani a tápanyagokat, így könnyebben emészthetővé válnak. Az erjesztett tejtermékekben például a laktóz a folyamat során glükózzá és galaktózzá alakul, melyek a laktózérzékenyek számára is emészthető anyagok. Ezen kívül az olyan antitápanyagok, mint a fitátok és lektinek - melyek például a magokban, gabonákban, lencsefélékben találhatók - is tönkremennek a fermentáció során, melyek gátolnák a tápanyagok felszívódását.
Segítheti még a fogyást - főleg a hasi zsírból, - valamint csökkenthetik a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, ha fermentált ételeket is fogyasztunk rendszeresen, mivel csökkenthetik a vérnyomást és a rossz (LDL) koleszterin szintjét.
Mi a különbség a savanyított és az erjesztett zöldségek között?
Savanyításkor valamilyen savas folyadékban tartósítják a a zöldséget, általában ecetben - ez az amit mi egyszerűen savanyúságnak hívunk. Az ecetet ugyan erjesztéssel állítják elő,de a zöldség maga nem erjed, amit eltesznek benne. Emiatt nem rendelkezik ugyan azzal az egészségügyi előnnyel a fogyasztása, mit a fermentált termékeké.
Fermentálás otthon
Szerencsére nagyon egyszerű házilag is elkészíteni ezeket az ételeket. Nagyon jól tudnak jönni, amikor épp nem tud friss zöldségeket vásárolni az ember, vagy épp nincs ideje zöldségeket főzőcskézni - csak le kell kapni őket a konyhapolcról.
Fermentáláshoz válassz friss, lehetőleg helyi (akár bio) alapanyagot, ha van rá lehetőség. Persze ha olyan szerencsés vagy, hogy saját termésed van, az a legjobb. Bármilyen zöldséget lehet fermentálni, de van, amelyik jobb alapanyag hozzá. Könnyű elkészíteni a káposztát, retkeket, répát, fehérrépát, céklát, vagy az almát. Az erjesztéstől jellegzetesen savanyú lesz a végeredmény, érdemes kísérletezni, hogy neked milyen ízkombináció a nyerő.
Elkészítés
Készítsd elő az alapanyagokat - ehhez a megmosott zöldséget reszelheted, apríthatod, darabolhatod vagy akár egészben is hagyhatod. Van, amit szokás egyben eltenni, van amit pedig főleg reszelve szoktak fermentálni, de ez teljesen rajtad múlik.
Aztán azt kell még eldöntened, hogy sót, savót vagy baktérium indító kultúrát használsz. Ez is főleg ízlés dolga, mi az egyszerűsége miatt a sósat ajánljuk első próbálkozásra. Nagyjából annyi a feladatod, hogy a besózott zöldséget leöntöd előre felforralt vízzel úgy, hogy teljesen ellepje - nehezéket is lehet használni, hogy mindenképp a víz alatt maradjon a zöldség. Ha kicsit is kilóg és levegő éri, megromlik. Lezárva néhány napig szoba hőmérsékleten hagynod kell erjedni, de naponta nyisd fel a tetejét, hogy a keletkező gázok tudjanak távozni az üvegből. Utána pedig mehet a hűtőbe fogyasztásig.
Recept - a híres savanyú káposzta
Talán ez a legismertebb és legnépszerűbb erjesztett étel, jól illeszkedik a hagyományos, magyaros konyhába. Elkészítése nagyon egyszerű!
Hozzávalók:
- 1 közepes fejes káposzta
- 1 evőkanál só (jódmentes!)
- 2-3 répa reszelve (elhagyható)
- 2-3 gerezd fokhagyma apróra vágva (szintén elhagyható)
A káposztát tisztítsd meg a külső leveleitől, egy szebbet tegyél félre későbbre, negyedeld fel és reszeld vagy gyaluld le a darabokat. Sózd be a káposztát, jól dolgozd vele össze, hogy mindenhova jusson belőle, hagyd hogy elkezdjen levet ereszteni. Keverd bele a répát és fokhagymát, ha azt is használsz. Tedd egy jó nagy üvegbe, jól nyomkodd le (ez helyettesíti a tradicionális taposást), öntsd rá a levét, ellenőrizd, hogy az összes káposzta a lében van-e (ha muszáj, egy kis vizet is önthetsz rá, hogy biztosan ne érje levegő). A félretett levelet vágd akkorára, mint az üveg szája és tedd a mixed tetejére. Használj egy kisebb üveget, ami belefér a nagy üvegedbe, hogy az lenyomva tartsa a káposztát a lében. Vagy csak lazán tedd a fedőt az üvegre, vagy naponta nyisd ki, hogy az erjedéstől képződő gázok ki tudjanak szabadulni. Szobahőmérsékleten 1-4 hétig hagyd erjedni (1 hét után már lehet kóstolni), de minél tovább hagyod állni, annál intenzívebb lesz az íze! Egészségedre!
