Napjainkban a legtöbb ember rengeteg omega-6 zsírsavat fogyaszt. Ezzel egyidejűleg az omega-3-ban gazdag állati eredetű ételek fogyasztása olyan alacsony, mint még soha. Tudósok szerint a modern nyugati étrend egyik legkárosabb jellemzője a többszörösen telítetlen zsírsavak felborult aránya. Egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy az ideális omega-6/omega-3 arány igen fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében, illetve számos betegség megelőzésében.
Miért van szükségünk omega-6 és omega-3 zsírsavakra?
Az omega-6 és omega-3 zsírsavakat többszörösen telítetlen zsíroknak nevezzük, ugyanis – az egyszeresen telítetlen zsírokkal ellentétben – kettő vagy több kettős kötést tartalmaznak a szénláncukban.
Az emberi szervezet nem rendelkezik az előállításukhoz szükséges enzimekkel, ezért táplálék útján szükséges bevinnünk őket. Ha az étrendünk egyáltalán nem tartalmaz ilyen zsírokat, akkor hiányállapot alakul ki és betegek leszünk. Ez az oka annak, hogy az esszenciális, vagyis nélkülözhetetlen zsírsavak közé soroljuk őket.
Ezek a zsírsavak ugyanakkor eltérnek a legtöbb egyéb zsírtól. Nem egyszerűen energiaként kerülnek felhasználásra vagy a szervezet zsírkészletében tárolódnak: fontos szerepet töltenek be olyan folyamatokban, mint a véralvadás és a gyulladások.
De az omega-6-ok és az omega-3-ak egymástól eltérő hatással bírnak. Tudósok szerint az omega-6 zsírok gyulladáskeltők, míg az omega-3 zsírok gyulladásgátlók.
A gyulladásról érdemes tudni, hogy valójában elengedhetetlen a túléléshez, hiszen megvéd minket a fertőzések és sérülések ellen. Másfelől a krónikus, túlzott mértékű gyulladás súlyos károsodásokat is tud okozni és hozzájárul különböző betegségek kialakulásához.
Sőt, kutatások egyre inkább azt igazolják, hogy a krónikus gyulladás egyik fő oka a legtöbb súlyos modern betegségnek, beleértve a szívbetegséget, a metabolikus szindrómát, a diabéteszt, az ízületi gyulladást, az Alzheimer-kórt és a rák számos fajtáját.
Az omega-6-ban gazdag, de omega-3-ban szegény étrend fokozza a gyulladásokat, viszont ha ezeket kiegyensúlyozott mennyiségben fogyasztjuk, akkor csökkennek a gyulladások. Sajnos a nyugati étrendben az omega-6 zsírsavak aránya túl nagy az omega-3 zsírsavakhoz képest – ez rendkívül komoly problémákhoz vezet.
Mennyi omega-6-ot ettek az emberek régen?
Kutatók szerint az iparosodás előtti emberi népességekre jellemző omega-6/omega-3 arány 4:1 és 1:4 közé tehető. A többségében szárazföldi állatokkal táplálkozó vadászó-gyűjtögetők 2:1 és 4:1 közötti arányban fogyasztották ezeket a zsírokat, a javarészt tengeri állatokkal táplálkozó eszkimók pedig 1:4 arányban. Egyéb populációk ugyancsak valahol ebben a tartományban mozogtak.
Az emberi evolúció 4-5 millió éve alatt elődeink étrendje rendkívül gazdag volt tengeri táplálékokban és egyéb omega-3 forrásokban, de viszonylag szegény volt omega-6-ot tartalmazó növényi olajokban és magolajokban.
Az antropológiai bizonyítékok is azt mutatják, hogy az emberiség fejlődése során omega-6 és omega-3 zsírokat körülbelül 1:1 arányban fogyasztott, ezzel szemben a mai arány közelebb áll a 20:1-hez.
Kutatók arra is rámutatnak, hogy őseink körében az olyan krónikus életmódbeli betegségek előfordulása, mint a szívbetegség és a cukorbetegség, jelentősen ritkább volt.
Természetesen az iparosodás előtti populációk nem csak jóval kevesebb omega-6-ot fogyasztottak, de fizikailag is sokkal aktívabbak voltak, kevesebb cukrot ettek és feldolgozott élelmiszerek egyáltalán nem álltak rendelkezésükre. Ezek a tényezők együttesen magyarázatot adhatnak a modern életmódbeli betegségek alacsonyabb előfordulására.
Mennyi omega-6-ot eszünk ma?
Az ipari forradalom kezdetekor (kb. 140 évvel ezelőtt) az omega-6 zsírsavak fogyasztása elkezdett növekedni, az omega-3 zsírsavak kárára. A hirtelen fordulat oka a modern növényolajipar megjelenése és növekedése, illetve az, hogy a haszonállatok takarmányában
megnövekedett a gabonafélék aránya (aminek következményeként megváltozott az emberek által fogyasztott húsok zsírsav-profilja).
A feldolgozott magolajok és növényi olajok fogyasztása drámai módon megemelkedett a 20. század kezdete és vége közötti időszakban. Egyes olajoknak – például a napraforgóolajnak – nagyon magas az omega-6 tartalma. Az olajok feldolgozásához szükséges technológia nagyjából 100 évvel ezelőttig nem létezett, az embereknek pedig nem volt idejük genetikailag alkalmazkodni a magas omega-6 bevitelhez.
Egy példa: a szójababolaj egy főre jutó éves fogyasztása az Egyesült Államokban 0-ról 11 kg-ra emelkedett a 20. század végére, és mostanra az amerikaiak teljes kalóriabevitelük csaknem 20%-át egyetlen forrásból, a szójababolajból nyerik – így kalóriabevitelük majdnem 9%-a áll omega-6 linolsavból!
A szójababolaj az Egyesült Államokban a legfőbb omega-6 forrás, mivel nagyon olcsó és előszeretettel használják különböző feldolgozott élelmiszerekben. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt 50 évben a testzsírként raktározott omega-6 zsírsav mennyisége több mint 200%-kal emelkedett!
Az omega-6/omega-3 arány tehát nagyon eltolódott az elmúlt 140 évben. Az 1930-as évek végén az omega-6/omega-3 arányt 8:1-nek becsülték, ami a 80-as évekre 12:1-re emelkedett, napjainkban pedig átlagosan a 10:1 és 20:1 közötti tartományban mozog, egyesekben akár elérve a 25:1-et is!
Mi a következménye az omega-6/omega-3 arány eltolódásának?
A növényi olajokból származó omega-6 zsírsavak és az omega-3 zsírsavak ugyanazokért az enzimekért és a sejtmembránok felületén ugyanazokért a helyekért versenyeznek. Vagyis az omega-6-ban túlságosan gazdag étrend megakadályozhatja, hogy a szervezet az omega-3 zsírsavakat fel tudja dolgozni, ezzel lényegében semlegesítve gyulladásgátló hatásukat.
Egy ideális világban mindenki ugyanannyi omega-6-ot fogyasztana, mint omega-3-at. Sajnos közel sem ideális világban élünk, hiszen legtöbbünk az optimális omega-6 mennyiség többszörösét viszi be, 10-szer, 20-szor annyit.
Az omega-6 zsírsavak megnövekedett aránya, az omega-6 és omega-3 közötti egyensúlytalanság felgyorsíthatja a rákos sejtek növekedését, megnövelheti a vérnyomást, fokozhatja az elhízás, a szívroham, a stroke és a depresszió kockázatát, valamint növelheti a vízvisszatartást. Sőt, bizonyos vizsgálatok szerint az omega-6-ban gazdag növényi olajok fogyasztása összefüggésbe hozható az erőszakos viselkedéssel is.
Az omega-3 zsírsavak (EPA és DHA) bizonyítottan hozzájárulnak a szív megfelelő működéséhez, a vér normál trigliceridszintjének fenntartásához, a normál vérnyomás fenntartásához, gátolják az érbetegségek kialakulását, csökkentik a szívbetegségek és a stroke kockázatát, valamint szerepük van különböző mentális betegségek (pl. depresszió, skizofrénia, bipoláris zavar) megelőzésében és kezelésében.
Ha még többet meg szeretnél tudni az omega-3 zsírsavakról, kattints ide.
Mit kell tennünk az omega-6/omega-3 egyensúly helyreállításához?
A problémára alapvetően nem megoldás, ha drasztikus módon megnöveljük az omega-3 bevitelünket, annak érdekében, hogy kompenzáljuk a sok omega-6-ot. Az omega-3 zsírok egészségesek, de csak a megfelelő mennyiségben, túlzott fogyasztásuk káros, fokozza a szabad gyökök termelődését, melyek rongálják a sejteket, hozzájárulva az öregedéshez és a rák kialakulásához.
A legfontosabb teendőnk az omega-6 bevitel csökkentése érdekében az, hogy kerüljük az omega-6-ban gazdag feldolgozott magolajokat és növényi olajokat, illetve az ezeket
tartalmazó feldolgozott élelmiszereket.
Íme, néhány növényi olaj és étel omega-6/omega-3 tartalma:
Olaj Omega-6 tartalom Omega-3 tartalom Napraforgó 65% 0% Kukorica 54% 0% Szezámmag 42% 0% Mogyoró 32% 0% Pálma 10% 0% Kókusz 2% 0% Olíva 9% 1% Szójabab 51% 7% Canola 20% 9% Dió 52% 10% Lenmag 14% 57% Hal 0% Akár 75%
Fontos tudomásul venni, hogy az omega-6 szint csökkentéséhez, illetve ahhoz, hogy ennek pozitív hatásai megjelenhessenek, idő szükséges. Ez csakis tudatossággal és életmódváltással lehetséges. Ennek egyik fontos eleme, hogy főzéshez-sütéshez olyan olajt használjunk, ami nem tartalmaz sok omega-6 zsírt, például olívaolajt.
A másik fontos teendő természetesen az, hogy omega-3 bevitelünket növeljük, fogyasszunk
omega-3 zsírokban gazdag ételeket, illetve szedjünk EPA és DHA tartalmú étrend-kiegészítőt.
Az omega-3 bevitel növelésének egyik leghatékonyabb módja, ha több tengeri ételt fogyasztunk – legalább heti egy vagy két alkalommal. A zsíros halak, mint például a lazac, különösképpen jó omega-3 források. Emellett az omega-3 zsírsavakkal dúsított tojás és a fűvel etetett állatok húsa is jó választás, amennyiben pénztárcánk is megengedi.
Az omega-3 mindennapi pótlásához, a táplálkozás kiegészítéséhez kitűnő megoldás egy halolaj tartalmú étrend-kiegészítő szedése. Válasszunk biztonságos forrásból származó készítményt, amely garantáltan nehézfém-mentes, laboratóriumban ellenőrzött és magas koncentrációban tartalmazza a szükséges EPA és DHA zsírsavakat.
Végül léteznek növényi omega-3 források is, mint például a lenmag vagy a chia mag. Ezek azonban egy ALA nevű omega-3 zsírsavat tartalmaznak (alfa-linolénsav). Az emberi szervezet nagyon rossz hatékonysággal képes az ALA-t átalakítani aktív formákká (EPA és DHA). Emiatt jobb választás, ha állati eredetű forrásokból, illetve étrend-kiegészítés útján jutunk hozzá az omega-3-hoz.
