A szelén egy esszenciális nyomelem, ami a test valamennyi sejtjében jelen van. Szervezetünk nem képes előállítani, ezért táplálkozással, kívülről kell pótolnunk. A szelénből kis mennyiségre van szükségünk, mégis elengedhetetlen az egészséges élethez, hiszen támogatja a megfelelő immunitást, részt vesz a szervezet antioxidáns védelmében és kulcsszerepet játszik az egészséges anyagcsere fenntartásában.
Kutatások alapján a szelén fogyasztása vírusellenes hatással bír, nélkülözhetetlen a férfi és női termékenységhez, és csökkentheti a rák, az autoimmun és a pajzsmirigy betegségek kockázatát.1 Ezeket a kutatásokat és a szelén általános tulajdonságait vizsgáltuk meg alaposabban cikkünkben.
A szelén kedvező hatásai
Erős antioxidáns
A szelén lassítja az öregedési folyamatokat és segíti az immunrendszert a szabad gyökök hatástalanítása révén. Hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, megakadályozza a DNS károsodást és mutációt.2 A szelén szinergisztikusan hat egyéb antioxidánsokkal, például az E-vitaminnal, így kulcsfontosságú szerepet játszik bizonyos krónikus betegségek (pl. szívbetegségek, Alzheimer-kór) megelőzésében.3
Segíthet a rák ellen
Különösen fontos a megfelelő szelénbevitelről gondoskodni, ha valakinek gyenge az immunrendszere vagy a családban előfordult már daganatos betegség. Kutatások szerint ugyanis a szelén hatékonyan csökkenti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Különösen jó eredményeket tapasztaltak a máj-, prosztata-, vastagbél-, végbél- és tüdőrákok vizsgálata esetén.4
Támogatja az immunrendszert
Az immunrendszer megfelelő működéséhez a szervezetnek szüksége van szelénre.5 Emellett a vírusos és bakteriális fertőzések leküzdésében is fontos szerepe van – többek között az influenza ellen is segíthet.6
Hozzájárul az egészséges pajzsmirigy működéséhez
Nagyon sok kutatás azt mutatja, hogy a szelénhiány és a pajzsmirigy működési zavarai között összefüggés áll fenn. A szelén segíti az aktív pajzsmirigy hormonok termelését, illetve védelmet biztosít a sejteknek a hormonképződés során felhalmozódó szabadgyökök ellen. Klinikai tanulmányok szerint a szelénhiány szerepet játszhat az autoimmun pajzsmirigy betegségek kialakulásában, illetve a szelénpótlás jótékonyan hat ezen betegségek esetén.7
Segít csökkenteni az asztma tüneteit
Megfigyelésen alapuló tanulmányok szerint az asztmában szenvedő emberek szervezetében alacsonyabb a szelén szintje. 8 A kutatási eredmények pedig azt mutatják, hogy a szelén szedésétől az asztmás tünetek enyhülnek. Szakértők szerint ezért a szelén hasznos kiegészítője lehet a krónikus asztma kezelésének.
Segíthet fokozni a termékenységet
A szelén alapvető fontosságú a női és a férfi termékenységhez is. Szelénre szükség van a petesejt-termeléshez, és a megfelelő sperma motilitáshoz (mozgékonyság). Úgy tűnik, hogy a túlzottan alacsony és a túlzottan magas szelénszint is negatívan befolyásolja a spermiumszámot, ezért érdemes az ajánlott beviteli keretek között maradni. Egyes kutatások szerint a szelénpótlás a vetélés kockázatát is csökkentheti. 9
A szelén ajánlott napi adagja
A szelén kis mennyiségben nélkülözhetetlen a szervezet számára, de nem csak hiánya árthat az egészségnek, hanem a túlzott bevitele is. Éppen ezért fontos, hogy ügyeljünk az éppen megfelelő mennyiségű szelénpótlásra.
Szakértők és kutatások szerint is a legjobb, ha igyekszünk szelénben gazdag ételek fogyasztásával hozzájutni ehhez a fontos nyomelemhez. Szelénhiányos állapot esetén, illetve bizonyos élethelyzetekben ugyanakkor étrend-kiegészítő használatára is szükség lehet.
Az életkor szerint ajánlott napi minimum szelénbevitel:
• 1-3 éves kor közötti gyerekek: 20 mikrogramm/nap
• 4-8 éves kor közötti gyerekek: 30 mikrogramm/nap
• 9-13 éves kor közötti gyerekek: 40 mikrogramm/nap
• Felnőttek és 14 éven felüli gyerekek: 55 mikrogramm/nap
• Terhes nők: 60 mikrogramm/nap
• Szoptató kismamák: 70 mikrogramm/nap
A kutatások jelentős többsége 100 és 200 mikrogramm közé eső szelénfogyasztás esetében állapított meg kedvező egészségügyi hatásokat. A szelénbevitel biztonságos felső határa felnőttek esetében napi 400 mikrogramm.
A szelén hiányának okai, jelei
A modern étrend és életmódbeli tényezők, illetve a táptalaj folyamatos romlása miatt a szelénhiány egyre gyakrabban fordul elő. Európa és Magyarország termőföldjei szelénben szegények, így sokaknál jelentkezhetnek a szelénhiány tünetei.
Mivel az itthon termelt növényekben és tenyésztett állatokban alacsony a szelén szintje, a magyar emberek általában szelénhiányosak. Ennek csak súlyos esetben van látványos tünete, ezért sajnos szinte senki nem foglalkozik vele, pedig egy szelén tartalmú étrend-kiegészítő szedésével könnyedén orvosolható lenne a probléma.
A szelén forrásai
A szelén nagyon sokféle ételben természetesen előfordul. A zöldségek, gyümölcsök, illetve állati eredetű szelénforrások szeléntartalma nagyban függ attól, hogy a termőtalajban mennyi szelén található.
Ezek a legjobb természetes szelénforrások: tengeri állatok húsa, tojás, vese, máj, szárnyasok húsa, teljes kiőrlésű gabonák, tejtermékek, olajos magvak, diófélék. A paradió (brazil dió) tartalmaz a természetben a legtöményebb formában szelént – érdemes is óvatosan fogyasztani, hiszen már egy marék paradió (28 gramm) több mint 500 mikrogramm szelént tartalmaz.
Hivatkozások:
1 Rayman MP: Selenium and human health. Lancet. 2012 Mar 31;379(9822):1256-68.
2 Rayman MP: The importance of selenium to human health. Lancet. 2000 Jul 15;356(9225):233-41.
3 http://www.umm.edu/health/medical/altmed/supplement/selenium
4 Rayman MP: Selenium in cancer prevention: a review of the evidence and mechanism of action. Proc Nutr Soc. 2005 Nov;64(4):527-42.
5 Peter R. Hoffmann and Marla J. Berry: The influence of selenium on immune responses. Mol Nutr Food Res. 2008 Nov; 52(11): 1273–1280.
6 Holger Steinbrenner, Saleh Al-Quraishy, Mohamed A Dkhil, Frank Wunderlich, and Helmut Sies: Dietary Selenium in Adjuvant Therapy of Viral and Bacterial Infections1,2 Adv Nutr. 2015 Jan; 6(1): 73–82.
7 Mara Ventura, Miguel Melo, and Francisco Carrilho: Selenium and Thyroid Disease: From Pathophysiology to Treatment Int J Endocrinol. 2017; 2017: 1297658. Published online 2017 Jan 31.
8 Allam MF, Lucane RA. Selenium supplementation for asthma. Cochrane Database Syst Rev. 2004;(2):CD003538.
9 Hansen JC, Deguchi Y.: Selenium and fertility in animals and man--a review. Acta Vet Scand. 1996;37(1):19-30.
