Prebiotikum és probiotikum. A két szó között csupán egyetlen betű a különbség, de ez ne tévesszen meg senkit: a prebiotikumok és a probiotikumok merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Ahhoz ugyanakkor kétség sem férhet, hogy mindkettő elengedhetetlen a megfelelő emésztéshez és bélműködéshez, illetve általában véve a jó egészséghez. Ebben a cikkben röviden összefoglaljuk a prebiotikumok és probiotikumok közötti legfőbb különbségeket, majd részletesebben is bemutatjuk előbbiek jótékony hatásait!
Prebiotikum, probiotikum: mi a különbség a kettő között?
A PREBIOTIKUMOK az emberi szervezet számára emészthetetlen növényi rostok, melyek megtalálhatóak például a banánban, hagymában, csicsókában, almahéjban, babfélékben és számos egyéb élelmiszerben. A prebiotikus rostok változatlan formában haladnak át a gyomron és a vékonybélen, majd a vastagbélbe érve fermentálódnak, más szóval erjednek.
Ez a fermentációs folyamat táplálja a jótékony baktériumokat (beleértve a probiotikus baktériumokat) és segít növelni az emésztőrendszerben a kívánatos baktériumok számát, ezzel támogatva az egészség megőrzését, illetve a betegségek megelőzését.
A PROBIOTIKUMOK élő jótékony mikroorganizmusok, amelyek lehetnek baktériumok és gombák is. Ezek természetes úton keletkeznek, fermentáció vagyis erjedés útján olyan élelmiszerekben, mint például a joghurt, kefir, savanyú káposzta, miso leves, és a kimcshi. Ételek és italok mellett étrend-kiegészítő tabletták, kapszulák és porok segítségével is hozzájuk juthatunk.
Nagyon sokféle probiotikus baktériumot ismerünk, de kétféle törzsről biztosan tudjuk, hogy jelen vannak az emberi bélflórában és pozitívan hatnak a bélrendszerre és az immunrendszerre: ezek a lactobacillusok és a bifidobaktériumok.
Összefoglalva: a prebiotikumok emészthetetlen rostok, amelyek táplálják és fenntartják a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen probiotikus baktériumokat.
Milyen jótékony hatásai vannak a prebiotikumoknak?
A prebiotikumok jótékony hatásai alapvetően kapcsolatban állnak a probiotikumok jótékony hatásaival. A prebiotikumok többek között támogathatják a bélrendszer egészségét, a jobb emésztést, és az antibiotikumok által okozott egészségügyi problémák csökkentését.
Az eddigi tudományos vizsgálatok alapján a prebiotikumok komplex módon segíthetnek az egészség megőrzésében:
- Támogatják a probiotikus bélbaktériumok növekedését
- Javítják a kalcium felszívódását és a csontsűrűséget
- Segítik a szervezetet a szénhidrátok feldolgozásában
- Csökkentik az étkezés után fellépő vércukorszint-csúcsot
- Felgyorsítják az ételek erjedését, így azok kevesebb időt töltenek az emésztőrendszerben és rendszeres marad a székletürítés
- Egészségesen tartják a beleket bélelő sejteket
- Pozitívan hatnak az emésztésre és az anyagcserére
A legújabb kutatások már új területeken is vizsgálják a prebiotikumok szerepét, például hogy képesek lehetnek-e támogatni olyan bélrendszeri betegségek kezelését, mint az irritábilis bél szindróma, vagy hogy elősegíthetik-e az optimális testsúly elérését, az elhízottság megelőzését vagy kontrollálását.
Hogyan juthatunk hozzá a prebiotikumokhoz?
A prebiotikumoknak számos típusa létezik. Ide sorolhatóak a fruktánok (inulin és frukto-oligoszacharidok), a galakto-oligoszacharidok, a rezisztens keményítő, a pektin, a béta-glükánok és a xilo-oligoszacharidok.
A jó hír az, hogy nagyon nagy valószínűséggel már most is hozzájutsz bizonyos mennyiségű prebiotikumhoz. A prebiotikumok ugyanis rengeteg gyümölcsben, zöldségben és teljes kiőrlésű gabonafélében megtalálhatóak.
Prebiotikus rostokban gazdag ételek:
- Cikóriagyökér: súlyának kb. 65%-a rost, kivételesen gazdag forrása a prebiotikus rostnak.
- Vöröshagyma és fokhagyma: 10 dkg kb. 2 gramm rostot tartalmaz, aminek nagyjából 17%-a prebiotikus rost.
- Zabkása: fél csésze főtt zabpehelyben 2 gramm rost található, aminek nagy része prebiotikus rost.
- Búzakorpás kenyér: szeletenként kb. 1 gramm rost, a teljes rosttartalomnak csaknem 70%-a prebiotikus rost.
- Spárga: 10 dkg (kb. fél csésze) 2-3 gramm prebiotikus rostot tartalmaz.
- Pitypang levél: 10 dkg (kb. fél csésze) 4 gramm rostot tartalmaz, ennek a legnagyobb része prebiotikus.
- Csicsóka: 10 dkg-ban (kb. fél csésze) 2 gramm rost található, aminek 76%-a inulin prebiotikus rost.
- Árpa: 10 dkg-ban (kb. fél csésze) 3-8 gramm prebiotikus rost található.
- Alma, héjjal: egy fél almában kb. 2 gramm rost található (javarészt a héjban). A prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező pektin az alma teljes rosttartalmának kb. 50%-át teszi ki.
- Konjac gyökér/ördögnyelv: 40%-a glükomannán, ami egy erősen viszkózus étrendi rost. Fogyasztható élelmiszerek (pl. shirataki tészta) vagy étrend-kiegészítő formájában is.
