50 felett óvatosan fogyasszunk állati eredetű fehérjéket – állítja egy, a Cell Metabolism című szaklapban megjelent tanulmány. Hogy miért? Kutatásukban összesen 6318 főt figyeltek meg, a résztvevők egyetlen közös tulajdonsága az volt, hogy mind 50 év felettiek voltak, de etnikumuk, egészségi állapotuk és iskolázottságuk alapján vegyesen lettek kiválasztva, így a felmérés reprezentálta az amerikai népességet.
A felmérés alatt a középpontban a résztvevők állati fehérjefogyasztása állt, amelyet három csoportba soroltak. Magas fehérjetartalmú étrendűek közé sorolták azokat, akiknek kalóriabevitele legalább 20%-át állati eredetű fehérjék tették ki, közepes fehérjetartalmú étrendűnek ítélték azokat, akik 19 és 10 százalék közötti fehérjét fogyasztottak, az ez alatti arány már alacsony fehérjetartalmú étrendnek számított.
Az eredmények pedig megdöbbentőek lettek: azok, akik magas állati fehérje tartalmú étrendet követtek, 74%-kal nagyobb eséllyel haltak meg akármilyen okból, mint azok, akik kevés állati eredetű ételeket fogyasztottak. Sőt, a cukorbetegség okozta elhalálozás esélye és a rákbetegségek kialakulása is nagyban megnőtt.
„A kutatási adatok alapján a középkorúaknak naponta kilogrammonként 0,8 gramm fehérjét, azaz egy 60 kilós személynek napi 45-50 gramm, lehetőség szerint növényi eredetű fehérjét kellene fogyasztania” – mondta Valter Longo, a kutatás vezetője, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) gerontológusa. "Élete során szinte mindenkinél megjelennek a rákos vagy rákmegelőző állapotú sejtek, kérdés, hogy elszaporodnak-e. Úgy tűnik, a fehérjebevitel erősen befolyásolja ezt." – tette hozzá Longo.
Fontos viszont hozzátenni, hogy míg a középkorúaknál szinte halálos lehet a rengeteg húsfogyasztás, addig 65 év kor felett már védelmet biztosíthat. A legyengülés és izomvesztés megelőzésére 65 éves kor felett igenis szükség van a magas fehérjebevitelre. Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenképpen csak állati eredetű fehérjéken kell élni. Van alternatíva, amely mind a középkorúaknak, mind az idősebbeknek is megfelelhet.
Vegyük át azért, hogy mik tartoznak az állati eredetű fehérjék közé: minden húsféle, belsőség, zsír, tojás, de még a tej és egyéb tejtermékek, valamint a hal is ezek közé sorolandó. Ezek helyett viszont választhatunk növényi eredetű fehérjéket is, amelyekből a legfontosabbak a hüvelyesek, mint a bab, lencse vagy az olajos magvak, mint a mandula, mogyoró vagy a dió.
Forrás: MTI
