A szelén egy alapvető nyomelem, amire mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy megőrizze egészségét. Megfelelő bevitele különösen fontos az immunrendszer normál működéséhez és a sejtek védelméhez az oxidatív károsodással szemben. Élelmiszereink szeléntartalma azonban szorosan függ a talajok szeléntartalmától, amelyeket a növények termesztésére és állatok tenyésztésére használnak. Magyarország szelénhiánnyal küzd ebben a tekintetben, ami komoly problémákhoz vezet, főleg az immunvédelem terén. Miért is baj ez pontosan, és mit tehetsz ellene? Cikkünkből kiderül!
Az immunrendszer: szervezetünk páncélzata
Az immunrendszer lényegében sejtek, szövetek és szervek összetett hálózata, amelyek egymással szinergiában dolgoznak, hogy távol tartsák és leküzdjék a kórokozókat és betolakodókat, például a baktériumokat, gombákat, vírusokat, parazitákat, allergéneket, stb. Ez a hálózat elképesztő hatékonysággal képes felismerni és elpusztítani (vagy legalábbis kontrollálni) sok millióféle veszélyes anyagot.
Ahhoz, hogy az immunrendszered megfelelően el tudja látni a feladatát, meg kell kapnia az összes, működéséhez szükséges összetevőt – például mikronutriensek, vagyis vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek formájában.
Alacsony szelénbevitel = gyenge immunrendszer
A C-vitamin immunerősítő szerepe közismert, ugyanakkor még ma is méltatlanul kevés szó esik e téren a szelénről. Pedig egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy még a C-vitaminnál is fontosabb tápanyagról van szó!
A szelén egy nyomelem, ami természetesen előfordul az emberi szervezetben és különböző, leginkább állati eredetű élelmiszerekben, úgymint a vörös húsok, a halak és a tenger gyümölcsei, a tojás és a gombafélék. A szelén egészen érdekes „karriert” futott be: az 1930-as évek elején tudósok még úgy gondolták, hogy mérgező anyagról van szó, pedig valójában, mint később kiderült, az egészséges élethez egyszerűen nélkülözhetetlen.
A szelén számos fehérje (úgynevezett szelenoproteinek) alkotórésze, amelyek kulcsszerepet játszanak a szaporodásban, a pajzsmirigyhormonok anyagcseréjében, a DNS képződésben és javításban, az antioxidáns védelemben, illetve a fertőzések elleni küzdelemben.
Tulajdonképpen kétféle úton támogatja a vírusok, baktériumok és egyéb kórokozók legyőzését:
- Hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Az oxidatív stressz azt jelenti, hogy megbomlik az antioxidánsok és szabad gyökök egyensúlya, utóbbiak túlsúlyba kerülnek, és komoly károkat okoznak a normál testfunkciókban, így az immunrendszert alkotó sejtekben, szövetekben és szervekben is.
- Hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. A szelén kutatások szerint számtalan úton támogatja az immunműködést. Egy 2015-ös vizsgálat például kimutatta, hogy az étrend szelénnel történő kiegészítése szerepet játszik a vírusos és bakteriális fertőzések kezelésében. Az étrendi szelén nélkül a glutation-peroxidáz nevű, antioxidáns és méregtelenítő enzim nem tud működni. Szelén hiányában romlik az immunrendszer sejtes alkotói, a fehérvérsejtek (limfociták), valamint a kórokozókat felismerő és elpusztító T-sejteket termelő tímusz (csecsemőmirigy) működése. Napi 100-200 mcg szelén bevitele stimulálja a fehérvérsejtek és a tímusz működését.
Extra szelén = extra immunvédelem?
A szelén immunerősítő képessége messze túlmutat azon, ami a szelénhiányban szenvedő egyéneknél elérhető a szelénszint helyreállításával.
Egy tanulmányban a szelén-kiegészítés (200 mcg/nap) normál szelén vérszinttel rendelkező egyéneknél 118%-os javulást eredményezett a limfocita fehérvérsejtek tumorsejtölő-képességében és 82,3%-os növekedést a természetes ölősejtek aktivitásában!
Ez az eredmény annak volt köszönhető, hogy a szelén képes fokozni az immunerősítő interleukin-2 (IL-2) nevű vegyület kifejeződését, aminek következtében fokozódik a fehérvérsejtek szaporodása, illetve tumorsejtek és mikroorganizmusok elpusztítására képes formákba történő differenciálódása.
A szelén-kiegészítés hatására jelentős mértékben nem változott meg az egyének vérében a szelénszint. Az eredmények tehát arra utalnak: ahhoz, hogy a szelén immunrendszer erősítő tulajdonságát maximálisan ki tudja fejteni, a normális étrendi bevitel felett további étrend-kiegészítésre van szükség.
Hogyan érdemes bevinni a szelént?
Alapvető fontosságú, hogy változatos és kiegyensúlyozott étrendet kövess, hiszen kiegészítők szedésével ez soha, semmilyen esetben nem pótolható. Egyik legjobb szelénforrás a brazil dió: egy héjából frissen kibontott szem akár 100 mikrogramm szelént is tartalmazhat. Emellett az egyéb diófélék, marhahús, halak, csirke, tojás és a hüvelyesek is viszonylag jó forrásnak számítanak.
Elegendő szelénhez azonban – ahogy azt cikkünk bevezetőjében már írtuk – hazánkban még egészséges táplálkozással sem egyszerű hozzájutni. Magyarországon ezért gyakori is a szelénhiány, különösképpen az idősek körében.
A megfelelő szelénbevitel étrend-kiegészítő szedésével is támogatható. Erre a célra mindenképpen szerves formát válassz, ami jó felszívódással és biológiai hasznosulással rendelkezik, és kíméli az emésztőrendszert. Kutatások alapján napi 200 mikrogramm szelén hatékony és biztonságos dózisnak tekinthető.
A szelén felszívódását elősegíti az A-, C-, és E-vitamin jelenléte a szervezetben. A nehézfémek (pl. higany), illetve a fitátok ugyanakkor akadályozhatják a szelén felszívódását. A fitátok úgynevezett anti-tápanyagok, amelyek magvakban, gabonafélékben és hüvelyesekben találhatóak meg, de jó hír, hogy C-vitaminnal teljes egészében semlegesíthető a felszívódás-gátló hatásuk: ehhez elég mindössze 30-80 mg C-vitamin bevitele.