Lássuk be: legtöbbünk számára a vizelet nem olyasmi, aminek túl sok figyelmet szentelnénk. Naponta számos alkalommal „találkozunk” vele, de amint távozott belőlünk, egy gyors WC öblítéssel el is tüntetjük a szemünk elől. Pedig olyan egyszerű információk, mint a vizelet színe, szaga és a vizelés gyakorisága, egészen sok dolgot elárulhatnak arról, hogy éppen mi történik a szervezetünkben.
A vizelet a szervezetből kiválasztott felesleges elektrolitok és anyagcseretermékek folyékony elegye. Javarészt vízből, sóból, illetve karbamid és húgysav nevű vegyületekből áll. A vese állítja elő, amikor kiszűri a vérből a toxinokat és egyéb káros anyagokat. A vizelet összetételére, színére, szagára, számos dolog hatással van. Ilyen például, hogy milyen gyógyszereket vagy étrend-kiegészítőket szedsz, mit eszel, vagy hogy van-e valamilyen betegséged.
Milyen a "normális" vizelet színe?
Az élettanilag egészséges vizelet színe a halványsárga és a mély borostyánsárga között mozog. Ez jelzi azt, hogy a szervezetedben minden rendben van. A sárga szín egy urobilin nevű pigmentnek köszönhető, mely a bevitt ételek és italok feldolgozásakor keletkező melléktermék, amit a vesék választanak ki.
A vizelet árnyalata változó, lehet világos vagy egészen sötét. Ha egyáltalán nincs színe, az lehet azért van, mert sok vizet ittál (tehát nagyon jól hidratált vagy). Ezen kívül vízhajtó gyógyszer szedésétől is lehet, mely segít a szervezetnek megszabadulni a folyadéktól. A nagyon sötét méz- vagy barna színű vizelet lehet a dehidratáltság jele. Ilyenkor azon nyomban folyadékot kell bevinned. Ugyanakkor májproblémákra utaló figyelmeztető jel is lehet, ezért ha nem javul nagyjából egy nap után, menj el az orvosodhoz.
További szokatlan, de lehetséges színek és magyarázataik:
Rózsaszín vagy vörös: Egyes ételek, mint például a répa, a szeder, a cékla, és a rebarbara, rózsaszínűvé vagy vörösessé változtathatják a vizeletedet. Ez a rifampin nevű antibiotikum vagy a húgyúti fertőzések kezelésére alkalmazott fenazopiridin mellékhatása is lehet.
Ha fentiek egyikét sem fogyasztottad és egy alkalomnál többször is láttad rózsaszínnek, vagy vörösnek vizeleted színét, konzultálj orvosoddal. Lehet ugyanis, hogy vér van a vizeletedben. Ekkor sem kell pánikba esned, ez nem feltétlen utal súlyos problémára, ugyanakkor tény, hogy lehet vesebetegség, húgyúti fertőzés, prosztata probléma jele is.
Narancssárga: Ha a vizeleted színe olyan, mint egy citrus ízesítésű üdítőé, annak hátterében valószínűleg nagy dózisú B2-vitamin szedése állhat. A húgyúti fertőzés kezelésére használt fenazopiridin, vagy az izoniazid nevű antibiotikum is okoz ilyen tüneteket. A színtől függően a dehidratáltság jele is lehet vagy azé, hogy valamilyen probléma van a májaddal vagy az epevezetékeddel.
A tanács ugyanaz, mint a vörös színű vizelet esetében. Ha a fentiek egyikét sem fogyasztottad és egynél több alkalommal tapasztalsz színeltérést, konzultálj orvosoddal.
Kék vagy zöld: Ezeket a színeket nagy valószínűséggel az élelmiszerekben vagy gyógyszerekben található színezékek okozzák. Lehet például a propofol nevű altatószer (anesztetikum) vagy az asztma/allergia kezelésére használt prometazin is a ludas. Létezik ugyanakkor néhány betegség is, mely kék vagy zöld színűre festheti a vizeletet. Ha rövid időn belül nem múlik el, akkor mindenképp keresd fel az orvosodat.
Milyen a vizelet szaga?
A vizeletnek általában nincs erős szaga, de bizonyos ételek befolyásolhatják ezt. Leggyakrabban a spárga a bűnös, aminek emésztése rendkívül erős szagú kénvegyületeket eredményez. De megváltoztathatja a vizelet szagát a kelbimbó a hagyma és a fokhagyma, a halak, az erős fűszerek, a kávé és az alkohol is. Az étrend-kiegészítők közül a szokásosnál erősebb szagú vizeletet okozhat a B6-vitamin, mely önmagában, más B-vitaminokkal együtt, vagy komplex multivitamin részeként is megtalálható különböző készítményekben.
Amikor dehidratált vagy és a vizeleted nagyon koncentrálttá válik (vagyis nagyobb a salakanyagok folyadékokhoz viszonyított aránya), olyankor erős ammónia szaga van.
Ha valamilyen erős szagra leszel figyelmes vizeléskor, az komolyabb dologra is utalhat, például húgyúti fertőzésre, cukorbetegségre, húgyhólyag fertőzésre, vagy valamilyen metabolikus betegségre.
Habos: Bármilyen színű vagy szagú is legyen, ha a vizeleted hosszabb időn át, folyamatosan habos, illetve egyre észrevehetőbben az, akkor keresd fel az orvosodat. Ez lehet annak a jele, hogy fehérje van a vizeletedben, ami vesével kapcsolatos problémákra utalhat.
Mi számít normális vizelési gyakoriságnak?
Mindenki más, másképp működik a szervezete, egyéni az életritmusa, stb. Nincs kőbe vésett szabály a vizelés gyakoriságára vonatkozóan, de a legtöbb embernek egy nap 7-8 alkalommal szükséges ürítenie a hólyagját. Ez változhat, attól függően, hogy mennyit eszel és iszol, különösen koffeint és alkoholt. A gyakori vizelés bizonyos gyógyszerek mellékhatása is lehet. A terhes nők és az idősebbek általában sűrűbben keresik fel a mellékhelyiséget.
Ha arra leszel figyelmes, hogy a megszokottnál többször kell vizelned, az valamilyen egészségügyi probléma jele is lehet. Húgyúti fertőzés, vesebetegség, cukorbetegség, férfiaknál prosztata-megnagyobbodás, nőknél hüvelygyulladás, vagy interstitial cystitis (húgyhólyag falának gyulladása) okozhat gyakori vizelési ingert.
Ha gyakran úgy érzed, hogy „menned kell”, ám előfordul, hogy nem érsz ki időben a mellékhelyiségbe, akkor lehet, hogy hiperaktív hólyagtól szenvedsz. Ez gyakori jelenség idősebb férfiaknál és nőknél, bár nem az idősödés normál velejárója. Az orvosod segítséget tud nyújtani abban, hogy milyen életmódbeli változtatásokkal, esetleg gyógyszerekkel tudod kezelni. (Hiperaktív hólyag esetén a tökmagkivonat és szójacsíra-kivonat kombinációja hatékony segítség lehet.)
Mikor fordulj orvoshoz?
Rögtön telefonálj az orvosodnak, ha olyan változást veszel észre a vizeletedben (szín, szag, állag), melyet nem tudsz új gyógyszer szedéséhez vagy nemrég elfogyasztott ételhez kötni – különösképpen akkor, ha a változás egy napnál tovább is fennáll, vagy ha lázzal, hát- vagy oldalfájással, hányással, erős szomjúságérzettel vagy váladékozással is társul. Az orvosod a vizelet vizsgálatával fel tud állítani egy pontos diagnózist.
