A genetikai módosítás az utóbbi időben egyre több kételyt szül szakemberben és fogyasztóban egyaránt. Nem is alaptalanul, hiszen a korábban riogatásnak tartott borúlátó vélekedések egyre inkább igazolódni látszódnak napjainkban.
Mit jelent pontosan a génmódosítás az élelmiszer iparban?
A génmódosítás során az örökítő anyag (DNS) szerkezetének megváltoztatásával hoznak létre új tulajdonságú élőlényt. Az ilyen módon létrejött szervezet a természetben nem található meg. Az új tulajdonság tovább öröklődik az utódokra is, így az „ember alkotta” élőlény sajátos jellegét sokszorosítja a természetben, kihatva ezzel szinte mindenre önmaga körül.
A génmódosítási eljárás folyamán a tudós mindent képes véghezvinni, amit kigondol. Szinte korlátlanul kiollózhat géneket egy élőlényből és egy egészen más fajhoz tartozó szervezetbe átültethet.
Skorpió rezisztencia génjét például kukoricába lehet juttatni, így ellenálló növények állíthatóak elő. Génmódosított kecskék tejében emberi fehérjék, gyógyszerhatóanyagok, vagy éppen a pókfonál összetevői termeltethetőek. (Ez utóbbit sebek összevarrásához tervezik felhasználni). Az emberi vérplazmával élő sertések, a fagytűrő halakból kivett génnel kezelt fagyálló gyümölcsök, vagy az emberi agysejtet hordozó egerek szintén megvalósítás alatt álló kutatási témák, hasonlóan az emberi gént hordozó legyekhez, amelyek jóval hosszabb ideig élnek társaikhoz képest.
Milyen következményekkel járhat az ilyen szintű beavatkozás a természetbe?
Az emberiség kezébe e technika révén olyan hatalom került, amely egyszerre szolgálhatja a fejlődést, ugyanakkor rengeteg életet is kiolthat, hasonlóan az atommaghasadás felfedezéséhez. Talán a géntechnológia terén is igaz, amit Oppenheimer, az atombomba kitalálója mondott a bomba ledobását követően: „sohasem volt ekkora hatalmunk és sohasem voltunk még ilyen tehetetlenek.”
Az elmúlt években egyre több híradás látott napvilágot a génmódosított (GM) szervezetek kockázatait illetően. A GM növény ugyanis képes átadni a beültetett idegen rezisztencia géneket vad rokonainak, így ellenálló „szupergyomok” alakulhatnak ki. Emellett az új gének a nemes fajok géncentrumába is könnyen beépülhetnek és tönkretehetik a biogazdálkodók ültetvényeit. Az antibiotikum rezisztens GM-fajok a talajflórába átjutva veszélyeztethetik az ottani biológiai egyensúlyt.
Hogyan befolyásolhatja az emberek egészségét az élelmiszeripari génmódosítás?
A kockázatok az emberi szervezetet sem kerülik el. A vírusgének túlzott használata ismét nagy világjárványokhoz vezethet. A természetbe kiszabadult DNS-molekulák nagy szaporodó képességű fertőző vírusokat eredményezhetnek.
Az idegen gének az emberi száj- és bélflórának is átadódhatnak, sőt a bélhámsejtek osztódási sebességét is befolyásolhatják. Terhesség esetén a magzat bizonyos sejteibe (pl. agysejtek) is bejuthatnak. Emellett az emberi DNS-ben lévő ún. nyugvó vírusgéneket és alvó tumorsejteket is aktiválhatják, így beláthatatlan folyamatokat indíthatnak el.
Elmondható, hogy a GM élelmiszerek túl gyorsan kerültek be a nemzetközi kereskedelembe, amely mögött üzleti érdekeket lehet gyanítani. Bár az Európai Unió szigorú lépéseket foganatosít visszaszorításuk érdekében, mégis bent vannak a GM összetevők élelmiszereinkben. Egyfajta kereskedelmi háború van kibontakozóban a politikai nagyhatalmak között, és igen komoly diplomáciai hadviselés folyik a GM élelmiszerek engedélyezése körül.
Miben fordul elő leggyakrabban génmódosított alapanyag?
A felvágottak, az ostyák, a kekszek és a csokoládék nagy részben tartalmazhatnak GM alapanyagot vagy adalékot. Általánosan egyébként a szója, a paradicsom, a repce és a kukorica esetében lehet génmódosításra gyanakodni, bár a törvények előírják a jelölési kötelezettséget. A jövőben a hazai termékek komolyabb bevizsgálásra kerülnek.
A szakemberek szerint a GM élelmiszerek jövőjét a vásárlói vélemények fogják eldönteni. Nem mindegy tehát, hogy milyen véleményen van a fogyasztó. Ettől függ ugyanis, hogy a jövő élelmiszerei között lesznek-e a génmódosított élelmiszerek.
