A mióma egy rendkívül gyakori nőgyógyászati probléma, aminek gyakorisága 25 éves kor felett növekszik, 35 év felett a nők több mint 20%-át érinti és maximumát a korai változókorban éri el. Egy jóindulatú méhizomdaganatról van szó, gyakran rutin nőgyógyászati vizsgálat során fedezik fel, sokszor tünetmentes, de kellemetlen, egészen kínzó tüneteket és akár meddőséget is okozhat. Fontos a rendszeres ellenőrzés, és jó hír, hogy ma már számos módon, akár természetes úton is kezelhető ez a probléma. Cikkünkben bemutatjuk, mit kell tudni a miómák kialakulásáról, méretéről és növekedéséről, a különböző tünetekről és a kezelési lehetőségekről.
Mi az a mióma?
Alapvető tudnivalók
A mióma (más néven méhizomdaganat, leiomyoma uteri) a leggyakoribb jóindulatú nőgyógyászati daganat, a méhben vagy a méh felületén kialakuló sejtburjánzás, amely simaizomsejtekből és rostos kötőszövetből épül fel. Számuk, méretük és elhelyezkedésük is változó lehet.
Egyes becslések szerint miómák a nők 80%-ánál kialakulnak életük során – de nem mindenki tapasztal tüneteket és nem mindig van szükség kezelésre. Az életkor előrehaladtával a menopauzáig gyakorisága folyamatosan nő, utána nagyon ritka.
Fontos a nyomon követés
A mióma egy lassan növő, hormonfüggő daganat: megjelenésének és növekedésének is feltétele az ösztrogén jelenléte. Majdhogynem mindig jóindulatú, egyes adatok szerint 1000 esetből 1-szer fordul elő rosszindulatú formája (leiomioszarkóma). Szakértők között vita tárgya, hogy egy jóindulatú mióma idővel rosszindulatúvá alakulhat-e. A félévente elvégzett kontrollvizsgálat mindenesetre szükséges minden esetben, még akkor is, ha a miómák nem okoznak panaszokat.
A mióma kiváltó okai és tünetei
A mióma kiváltó okai
Szakértők egyelőre még nem fejtették meg, hogy pontosan mi okozhatja a mióma kialakulását. Azt gyanítják, hogy a női hormonoknak szerepe van benne. Kutatások alapján a petefészkek által termelt ösztrogén és progeszteron is serkenti a miómák növekedését.
Ha a hormonok szintje magas, akkor a miómák növekedésnek indulhatnak – például terhesség során, az első trimeszterben a miómák kb. egyharmada növekszik, szülés után azonban a nők többségénél jelentősen csökken a méretük. Menopauza alatt és után, amikor a hormonok szintje lezuhan, a miómák is jellemzően zsugorodni kezdenek. A menopauza utáni hormonterápia miatt azonban továbbra is fennállhatnak a tünetek.
Kockázati tényezők, amelyek növelik a mióma esélyét:
- korai első menstruáció (12 évesnél fiatalabb korban)
- első várandósság kései vállalása (30 évesnél idősebben)
- ha a családban előfordult már mióma
- túlsúly, elhízás és magas vérnyomás
- vörös húsokban gazdag étrend
- túlzott koffein- és alkoholfogyasztás
- késői menopauza
- ösztrogéndominancia (https://www.babalesz.hu/cikkek/osztrogen-dominancia-dieta/)
- D-vitamin-hiány
Milyen tünetekre figyeljünk?
A miómák sokszor nem okoznak észlelhető tüneteket, épp ezért gyakran csak rutin nőgyógyászati vizsgálat során derül ki a probléma. A tünetek a miómák méretétől és elhelyezkedésétől is függnek, jelentkezhetnek időszakosan és általában súlyosabbak menstruáció alatt. Egyes nőknél a tünetek rendkívül súlyosak és állandó fájdalmat okoznak.
A mióma lehetséges tünetei:
- erős, fájdalmas vagy hosszan tartó menstruáció
- két menstruáció közti vérzés
- alhasi fájdalom és nyomás
- alhasi teltségérzet, puffadás
- kismedencei fájdalom és nyomás
- székrekedés vagy hasmenés
- gyakori vizelési inger, vizelési nehézség
- visszatérő húgyúti fertőzések
- fájdalmas nemi együttlét
- derékfájdalom, lábfájás
- termékenységi problémák
- fáradtság és gyengeség
Terhesség során a nagyobb miómák fájdalmat okozhatnak, illetve növelhetik a terhességi és szülési komplikációk kialakulásának esélyét. Becslések szerint a miómával küzdő terhes nőknél hatszor nagyobb az esélye annak, hogy szüléskor császármetszésre kerül sor.
A mióma mérete
Mekkorára nőhet egy mióma?
Az izomból és kötőszövetből álló mióma csomók többnyire csoportosan fordulnak elő, kialakulhat sok kisebb csomóból álló csoport, de akár egy nagy méretű, domináns mióma is. A miómák mérete nagyon változatos lehet, a gombostűfej nagyságtól a dinnye nagyságig, átmérőjük 1 mm-től egészen 20 cm-ig terjedhet. Egy nagy mióma akkorára is megnövelheti a méh méretét, mint amekkora egy terhesség 4-5. hónapjában lenne.
- Kis méretű mióma: legfeljebb 5 cm átmérőjű, magtól cseresznye nagyságig.
- Közepes méretű mióma: 5 és 10 cm között, körülbelül szilva vagy narancs nagyság.
- Nagy mióma: 10 cm feletti, nagy grapefruit vagy kisebb dinnye nagyság.
Mikor okoznak problémákat a miómák?
Általánosságban elmondható, hogy az apróbb méretű miómák általában nem okoznak tünetet, de ez persze nem garancia, ahogyan az sem, hogy egy közepes vagy nagy méretű mióma sem feltétlenül jár mindig tünetekkel (azonkívül, hogy kényelmetlen). Felfedezés után a kezelőorvos feladata, hogy eldöntse, szükséges-e műtéti beavatkozás, eltávolítás vagy elegendő-e rendszeres kontroll, amellyel követhető a kisebb miómák változása.
Ahogy fentebb már szó volt róla, a miómák növekedését legfőképpen az ösztrogén, illetve bizonyos mértékben a progeszteron is serkenti. Leggyakrabban a 30-as és 40-es éveikben járó nőket érintik és a változókorral visszafejlődnek – a rendszeres szakorvosi ellenőrzés azonban végig fontos marad.
Ahogy a mióma nő, egyre nagyobb az esélye annak, hogy panaszokat okoz. Ha elhelyezkedéséből és méretéből adódóan nyomja a környező szerveket, úgy erre típusos tünetek jelentkeznek. Például ha a húgyhólyagot vagy a beleket nyomja, akkor gyakori vizelést, székrekedést tud okozni. A nagy miómák akár 10-szeresére is növelhetik a méh méretét, ezzel kényelmetlenséget és szégyenérzetet is okozva. Ritkán, de a mióma akár egy vénát is nyomhat, ami trombózishoz is vezethet.
Elhelyezkedés alapján a mióma típusai:
- A méh falában – ez a leggyakoribb típus.
- A méh külső felületén – ahogy növekszik, nyomhatja a közeli szerveket és fájdalmat okozhat mérete miatt.
- A méhnyálkahártya alatt – a méh ürege felé növekszik, vérzési rendellenességeket és a petevezetékek elzárásával meddőséget okozhat.
- A méh külső felszínéhez nyéllel kapcsolódva – ha növekedés során megcsavarodik a nyél, az nagyon erős fájdalmakat okozhat.
Mióma terhesség alatt
Terhesség során, főként hormonális tényezők miatt, a miómák mérete növekedhet. Becslések szerint minden 100. terhesség fogan miómás méhben, ám szerencsére az esetek kb. 70%-ában semmiféle problémával nem jár. A többi esetben azonban számolni lehet spontán vetéléssel, kellemetlen fizikai panaszokkal, koraszüléssel, magzati növekedési elmaradással és egyéb szövődményekkel.
A szülész-nőgyógyász ultrahanggal rendszeres ellenőrzi, nyomon követi a mióma méretét. Szükség esetén a konzervatív kezelés (pihenés, gyógyszerek, stb.) javasolt, műtéti eltávolításra terhesség folyamán csak akkor kerül sor, ha az anya élete veszélyben van. Ha szüléskor egy nagyobb mióma kerül a szülőcsatorna útjába, akkor császármetszésre kerül sor.
Tudj meg többet kapcsolódó cikkünkből: Mióma terhesség alatt és teherbeesés során
Hogyan kezeljük a miómát?
A terápiás terv felállításakor több szempontot figyelembe kell venni: a miómák mérete, száma, elhelyezkedése, növekedése, családalapítási tervek, életmód, életkor, stb.
Első mindig a megfigyelés
Tévhit, hogy a miómák gyorsan, megállás nélkül növekednek, ezért mielőbb el kell távolítani őket. Tény, hogy a göbök egy része folyamatos, ám egyáltalán nem állandó, időnként gyors, időnként lassú növekedést mutat, sőt hosszabb időre stabilizálódhat vagy akár zsugorodhat is. Lehetetlen a miómák viselkedését előre megjósolni.
Ha a miómák kis méretűek, nincs belőlük sok és semmilyen tünetet sem okoznak, nem feltétlenül szükséges kezelés. A szülész-nőgyógyász, kezelőorvos dönthet úgy, hogy elegendő a megfigyelés, rendszeres kontroll, esetleg életmódbeli változtatások vagy konzervatív gyógyszeres kezelés.
Életmódbeli változtatások
Az étrendnek és életmódnak kiemelt szerepe van a miómák tüneti kezelésében, illetve a miómák növekedésének megelőzésében is.
A vörös húsok (marha, sertés, bárány) helyett fehér húsok (csirke, pulyka), növényi fehérjeforrások (pl. hüvelyesek) fogyasztása, az alkohol, koffein, feldolgozott ételek, hozzáadott cukrok és finomított szénhidrátok kerülése mind segíthet. Kutatások szerint a rostbevitel növelése, a friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend a megelőzést és kezelést is támogatja.
A helyes életmód is nagyon fontos: stressz csökkentése, légzőgyakorlatok, rendszeres testmozgás (pl. tempós séta, futás, tánc, jóga), egészséges testsúly és vérnyomás fenntartása.
Étrend-kiegészítők
Kutatások alapján az optimális D-vitamin-szint hozzájárul a hormonháztartás egyensúlyához és a miómák kialakulásának kockázatát, a miómák méretét is csökkentheti. Magyarországon az orvosok egész évben javasolják a D-vitamin pótlását, felnőtteknek napi 2000-4000 NE mennyiségben. Ha erős menstruációs vérzést is okoz a mióma, akkor nagyon fontos a vaspótlásra is odafigyelni.
A „természet patikájában” számos olyan növényt is találhatunk, amelyek hormon-kiegyensúlyozó, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásuk révén segíthetik a miómák elleni küzdelmet. Ide tartozik a barátcserje, zöld tea, rezveratrol, kurkuma, máriatövis, ligetszépe olaj.
Gyógyszeres kezelés
Tüneti kezeléshez leggyakrabban a vény nélkül kapható, nem szteroid gyulladáscsökkentőket és görcsoldókat szoktak alkalmazni, de szóba jöhet hormonterápia, a vérzést csillapító tranexámsav hatóanyagú gyógyszer és fogamzásgátló tabletta is.
A GnRH agonista gyógyszereket injekció formájában adják be, a miómák méretének csökkentésére. Műtét előtt is alkalmazzák, hogy könnyebb legyen eltávolítani a miómákat. A hatás csak a kezelés idejéig tart, költséges és erős mellékhatásokkal jár (változókori tünetegyüttessel).
Műtéti beavatkozás
Ha a miómák mérete, elhelyezkedése, gyors növekedése, és a tünetek súlyossága indokolja, akkor sebészeti eljárással eltávolíthatóak a göbök. Sajnos a sikeres kezelés után azonban bármikor visszatérhetnek, ezért műtét után is folyamatos kontrollra van szükség.
A műtéti beavatkozások közül a legmodernebb, legkisebb megterheléssel jár a laparoszkópos (hasi tükrözéses) eltávolítás, amit hasfali apró bemetszéseken keresztül végeznek, 3-4 nap kórházban maradást és 1-2 hét felépülést igényel. A hiszteroszkópos (méhűri) és a hasfal megnyitásával történő eltávolítás is opció. Előnye mindhárom módszernek, hogy a méh épen marad, lehetséges a gyermekvállalás.
A méh eltávolítása hasműtéttel és a hüvelyen keresztül történhet, ez drasztikusabb kezelés, kizárja a későbbi gyermekvállalást.
Újabb, minimális beavatkozással járó módszer a mióma embolizáció: a daganat vérellátásának csökkentésével érik el a miómák zsugorodását.
Mióma: egy gyakori, de legyőzhető női probléma
A mióma a nők négyötödét érinti élete során, és egyre gyakoribb probléma, mégsem beszélünk róla eleget. Habár a miómák nem mindenkinél okoznak panaszokat – pl. hasi fájdalmakat, erős vérzést, meddőséget –, sosem tudhatjuk, mikor válunk érintetté. A miómák mérete pár mm-től 20 cm-ig terjedhet, növekedésükre pedig az ösztrogén és progeszteron van hatással. Szerencsére egészséges életmóddal, étrend-kiegészítéssel sokat lehet tenni a megelőzésért, kezelését. Szükség esetén pedig gyógyszerrel, minimális műtéti beavatkozással is legyőzhetők a miómák.
Ha babát szeretnél és termékenységtámogatás a célod, ajánljuk babalesz.hu oldalunkat.
