Cikksorozatunk első részében összeszedtük az inzulinrezisztencia tüneteiről, okairól és lehetséges kezelési módokról írtunk. Ebben a második részben az inzulinrezisztencia és a stressz, PCOS valamint a pajzsmirigy kapcsolatáról olvashattok.
A stressz hatása az inzulinrezisztenciára
Az inzulinrezisztencia és a stressz közötti kapcsolat egyre inkább felértékelődik a kutatásokban. A stressz hosszú távon befolyásolhatja a vércukorszintet és csökkentheti az inzulin hatékonyságát különböző biológiai mechanizmusokon keresztül.
A stressz során a szervezet különféle válaszokat indít, hogy fenntartsa a belső egyensúlyt. Ha a stressz krónikussá válik, ezek a válaszok túlterhelhetik a rendszert, ami inzulinrezisztenciához vezethet. A stresszhormonok, mint a kortizol és adrenalin, emelkedett szintje hozzájárulhat az inzulin hatékonyságának csökkenéséhez. Pánikbetegség, szorongás esetén mindenképpen javasolt egy 3 pontos cukorterheléses vizsgálat.
A stressz és a hasnyálmirigy működése
A hasnyálmirigy béta-sejtjei termelik az inzulint. Krónikus stressz esetén ezek a sejtek károsodhatnak, ami csökkenti az inzulintermelést. A stressz növeli a gyulladást és az oxidatív stresszt, ami hozzájárulhat a béta-sejtek pusztulásához, így elősegítve a cukorbetegség kialakulását. Ezért is fontos, hogy amikor inzulinrezisztencián dolgozunk, akkor a gyulladáscsökkentésre is kiemelt fókuszt helyezzünk.
Stressz és Lipidanyagcsere
A stressz hatására a zsírok anyagcseréje is megváltozhat. A stressz aktiválja az enzimeket, amelyek a zsírok lebontásáért felelősek, növelve a szabad zsírsavak szintjét a vérben. Ezek a zsírsavak bejutnak a májba és egyéb szövetekbe, tovább rontva az inzulin hatékonyságát, ami összefüggésbe hozható a metabolikus szindrómával. Ezt érdemes nagyon komolyan venni, mert súlyos szövődményei lehetnek, annak ellenére, hogy életmódváltással sok esetben kezelhető.
Immunrendszer és gyulladás
A krónikus stressz serkenti az immunrendszert, ami gyulladást idéz elő a szervezetben. A gyulladásos citokinek, mint a TNF-α és az IL-6, rontják az inzulinreceptorok működését, így csökkentve az inzulinérzékenységet. Emellett a stressz fokozhatja a makrofágok aktivitását a zsírszövetekben, ami súlyosbíthatja az inzulinrezisztenciát. Az endokrin rendszer hormonális jelei az idegrendszerre és az immunrendszerre egyaránt hatással vannak, a nemtől és a környezeti hatásoktól függően eltérő hatásokkal, ezért is fontos, hogy egy szervezetet egészében vizsgáljunk, ne külön rendszerekben.
Hormonális hatások
A stressz alatt felszabaduló hormonok, például a kortizol, növekedési hormon és glukagon, szintén hozzájárulnak az inzulinrezisztenciához, mivel emelik a vércukorszintet és gátolják az inzulin hatékonyságát. Emellett a stressz csökkentheti a nemi hormonok (például ösztrogén és tesztoszteron) szintjét, ami tovább rontja az inzulin működését.
A bél mikrobiom, az elhízás és az inzulinrezsztencia kapcsolata
A bél mikrobiom, az elhízás és az inzulinrezisztencia kapcsolata
A bél mikrobiom, vagyis a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége, fontos szerepet játszik az anyagcserében, az immunrendszer működésében és a hormonális szabályozásban, ugyanis összetételének megváltozása hozzájárulhat az elhízás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. Sosem volt még ekkora fókusz a bél mikrobiomon, nem véletlen, hiszen állapota dinamikusan változik és az egész szervezetre hat az összetétele.
A bél mikrobiom hatása az anyagcserére
Az elhízott embereknél a bélflóra összetétele eltér a normál testsúlyúakétól és a soványokétól. A kutatások szerint az elhízottak vastagbelében több Firmicutes és kevesebb Bacteroidetes baktérium található. Ennek következményeként a Firmicutes baktériumok hatékonyabban bontják le a szénhidrátokat, így több kalóriát ‘szív’ fel a szervezet.
Béláteresztés és az LPS hatása
A bélflóra változása növelheti a bélfal áteresztőképességét, ami lehetővé teszi, hogy olyan anyagok, mint az LPS (lipopoliszacharid), bejussanak a véráramba. Az LPS gyulladásos válaszokat indít el, amelyek hozzájárulnak az inzulinérzékenység csökkenéséhez és az autoimmun betegségek kialakulásához. Ezért gyakori, hogy az inzulinrezisztencia és az autoimmun betegségek kéz a kézben járnak, különösen a pajzsmirigy érintettségűek.
A bél mikrobiom és a 2-es típusú cukorbetegség
A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél és az inzulinrezisztenciás embereknél a bélflóra összetétele eltér az egészséges emberekétől. A betegségben szenvedők bélflórájában kevesebb butirát-termelő baktérium található, pedig a butirát fontos a gyulladások csökkentésében és az inzulinérzékenység javításában. Továbbá a 2-es típusú cukorbetegségben a bélflóra segítheti a glükóz gyorsabb felszívódását, ami hozzájárul a vércukorszint emelkedéséhez.
Hogyan javítja a mediterrán diéta az inzulinrezisztenciát?
- Egészséges zsírok: Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek az olívaolajban, diófélékben, magvakban és halakban találhatók, javítják az inzulinérzékenységet és csökkentik a gyulladást. A zsír elengedhetetlen a kiegyensúlyozott hormonális működéshez.
- Polifenolok: Az olívaolaj, szőlő, bogyós gyümölcsök, lila zöldségek és a gyümölcsök polifenolokban gazdagok. Ezek az anyagok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásúak, javítják az inzulin hatékonyságát, és befolyásolhatják az agyműködést, valamint a cukorbetegséggel összefüggő kognitív hanyatlást. Fontos a szezonalitás, de érdemes bogyósokat egész évben fogyasztani.
- Antocianinok: Lila színű gyümölcsökből (pl. áfonya) származnak, amelyek támogatják a kognitív funkciókat, csökkenthetik az Alzheimer-kór kockázatát, és javítják az agy inzulinérzékenységét.
- Rezveratrol: A szőlőben található rezveratrol javítja az inzulin hatékonyságát, és PCOS-ben szenvedő nőknél csökkenti a tesztoszteron szintet, enyhítve a hormonális egyensúlyhiányt. Figyelem! Friss állásfoglalás szerint nincs egészséges mértékű alkoholfogyasztás, így a vörösbor nem ajánlott rezveratrol-forrásként.
- Oleacein: Az olívaolaj egyik aktív vegyülete, amely csökkenti a máj zsírlerakódását, gyulladáscsökkentő hatású, és segíthet a máj egészségének fenntartásában.
Az inzulinrezisztencia (IR) és a meddőség kapcsolata
Az inzulinrezisztencia nemcsak az anyagcsere-betegségek, például a cukorbetegség és az elhízás kialakulásában játszik szerepet, hanem ahogy fentebb említettem, a női és férfi termékenységre is jelentős hatással van. Az IR a sejtek csökkent inzulinérzékenységét jelenti, ami hormonális zavarokat okoz, és megnehezíti a teherbeesést.
Az IR és a PCOS kapcsolata
A PCOS (policisztás ovárium szindróma) az egyik leggyakoribb meddőségi ok, amely szorosan kapcsolódik az IR-hez.
Hormonális hatás: Az IR növeli a férfi hormonok szintjét, ami zavarja a tüszők érését, csökkenti az ovuláció gyakoriságát és rendszertelenné teszi a menstruációt. Ezt hívjuk ovulációs zavarnak.
Metabolikus szindróma: A PCOS-ben szenvedő nőknél gyakrabban fordul elő metabolikus szindróma, ami szintén hozzájárul a meddőséghez.
Az IR hatása a nem PCOS-es nők termékenységére
Az IR nemcsak a PCOS-es nőknél fordul elő.
Ovulációs zavarok: Az IR megzavarja az ovulációt, így a tüszők nem mindig érnek meg megfelelően, ezzel progeszteron és ösztrogén egyensúlyzavart okozva.
Menstruációs cikluszavar: Az IR-rel küzdő nők ciklusa gyakran rendszertelen, ami nehezíti a teherbeesést. Rendszertelenség jelentheti azt is, hogy a ciklusok megnyúlnak vagy éppen megrövidülnek. Ez olykor véletlenszerűen is megesik, ha egy-egy ciklusod így alakul, nem kell megijedni.
Embriófejlődési problémák: Az IR-hez társuló oxidatív stressz károsíthatja az embrió fejlődését, rontva a beágyazódás sikerességét.
Az IR hatása a petesejtek minőségére
Az IR rontja a petesejtek minőségét, ami sajnos befolyásolja a megtermékenyítés sikerességét.
Mitokondriumok károsodása: A petesejteknek elképesztően sok energiára van szükségük az éréshez és osztódáshoz, és ezt a bennük lévő mitokondriumok állítják elő. Ha IR-ed van, a mitokondriumok nem termelnek elég energiát, mert az inzulinprobléma megzavarja az anyagcserét. Emiatt a petesejt nem tud úgy működni, ahogy kellene, és ez sajnos ronthatja a minőségét, mert egyszerűen „nem kapja meg az üzemanyagot”, amire szüksége van
Telomerrövidülés: Az IR-hez kapcsolódó oxidatív stressz megrövidíti a telomereket (a sejtek "védősapkái"), így a petesejtek gyorsabban öregszenek és romlik a minőségük. Korai petefészek-kimerülés esetén szükséges ötpontos cukorterhelés.
Spindle (orsó) zavarok: Az IR befolyásolja a sejtosztódást irányító mechanizmusokat, ami kromoszóma-rendellenességekhez vezethet a petesejtben, és így az embriókban is, ezért várandósság alatt a helyes étrend kiemelten fontos.
Az IR hatása a méhnyálkahártyára és az embrió beágyazódására
Az embrió beágyazódása a méhnyálkahártyába kulcsfontosságú a terhesség létrejöttében, de az IR ezt a folyamatot is akadályozhatja.
GLUT4-fehérje csökkenése: A GLUT4 egy olyan „ajtó” a sejtek felszínén, amelyen keresztül a glükóz, vagyis az energia bejut a sejtekbe. IR esetén ez az ajtó nem nyílik rendesen, így a glükóz nem tud bemenni a méhnyálkahártya sejtjeibe sem, és azok energiahiányossá válnak. Ez azért gond, mert a méhnyálkahártyának egy 5 csillagos szállodának kell lennie ahhoz, hogy a megtermékenyített petesejt be tudjon ágyazódni.
Gyulladásos folyamatok: Az IR-hez kapcsolódó gyulladásos faktorok csökkentik a méhnyálkahártya beágyazódási képességét.
Az IR és a vetélés kockázata
Az IR növeli a vetélés kockázatát, különösen a korai terhességek során.
Trombózis kockázata: Az IR fokozza a véralvadást, ami vérrögöket okozhat a méhlepényben, csökkentve az embrió oxigén- és tápanyagellátását. Ez az állapot nagyon veszélyes az embrióra és magzatra nézve.
Homociszteinszint emelkedése: Az IR emeli a homociszteinszintet, amely rontja a vérerek állapotát, és vetéléshez vezethet. A homocisztein folyamatosan változhat, érdemes rendszeresen ellenőriztetni a szintjét. Legújabb álláspontok szerint az is probléma, ha a homocisztein túl alacsony.
Immunválasz: Az IR megváltoztatja az immunválaszt, ami túlzott immunreakciót vált ki az embrióval szemben, így az anyai szervezet „kilökheti” azt. Ezzel kapcsolatban további bizonyítékokra van szükség, de ilyenkor mondjuk azt, hogy jobb félni, mint megijedni.
Az IR és a terhesség alatti komplikációk
Terhességi cukorbetegség
Az IR növeli a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Az emelkedett inzulinszint miatt az anyai vércukorszint is megemelkedik, ami befolyásolja a magzat fejlődését.
Ilyenkor a terhességekben gyakran előfordul makroszómia (ez túl nagy testsúlyú újszülöttet jelent), ami komplikációkat okozhat a szülés során.
Magas vérnyomás
Az IR csökkenti az érfalakat ellazító nitrogén-monoxid szintjét, ami érszűkülethez és magas vérnyomáshoz vezet.
A preeklampszia során az anyai szervezet nem tudja megfelelően ellátni a magzatot oxigénnel és tápanyagokkal, ami veszélyezteti az anya és a baba egészségét. Magas vérnyomás esetén sokkal kockázatosabb lehet a szülés is, sok orvos nem is vállalja.
Pajzsmirigy és inzulinrezisztencia
Ahogy fentebb említettük már, gyakran jár kéz a kézben az IR és a különböző pajzsmirigy állapotok és betegségek.
Az inzulinrezisztencia természetes következménye lehet a pajzsmirigy működési zavarának, mivel a pajzsmirigyhormonok szabályozzák a glükóz-anyagcserét a májban, az izmokban és a zsírszövetekben.
Pajzsmirigy túlműködés
Ha túl sok a pajzsmirigyhormon a szervezetedben, az kicsit „felpörgeti” a májat, és az elkezd több glükózt termelni, mint amire valójában szükség lenne. Ez viszont azt eredményezi, hogy a vércukorszint megemelkedik, és az inzulinod folyamatosan próbálja ezt kompenzálni.
Pajzsmirigy alulműködés
Alacsony pajzsmirigyhormon szint esetén a perifériás szövetekben (pl. izmok, zsírszövet) csökken az inzulinérzékenység, ami szintén inzulinrezisztenciát okozhat. A májban pedig csökken a glükóztermelés, de a perifériás szövetekben lévő inzulinrezisztencia nem kompenzálja teljesen ezt a hatást.
Gyógyszeres kezelés
Az inzulinrezisztenciát nem minden esetben szükséges gyógyszerekkel kezelni, de bizonyos helyzetekben orvosi javaslatra az alábbi gyógyszereket írhatják fel:
Metformin: Csökkenti a máj glükóztermelését és javítja az inzulinérzékenységet.
Sztatinok: Csökkentik az LDL ("rossz") koleszterinszintet, amely az inzulinrezisztencia szövődményeihez kapcsolódik.
Ha az orvosod úgy dönt, hogy metformint kell szedned, ne ijedj meg. A metforminnak számtalan jótékony hatása van.Több tanulmány utal arra, hogy a metformin javíthatja a sejtek anyagcseréjét, csökkentheti az oxidatív stresszt és a gyulladást, ami hozzájárulhat az öregedési folyamatok lassításához. Ezért szedi Bryan Johnson is, aki elhatározta, hogy örökké fog élni és az új életmódjának köszönhetően évtizedeket fiatalodott az elmúlt pár évben.
Hogyan előzhető meg az inzulinrezisztencia?
Bár az életkor és a genetika nem változtatható meg, az alábbi lépések segíthetnek a megelőzésben:
- Egészséges testsúly fenntartása
- Rendszeres testmozgás
- Rostokban gazdag, tápanyagdús étrend
- A feldolgozott ételek és cukros italok kerülése
- Megfelelő mennyiségű izomzat
Összefoglalás
Az inzulinrezisztencia tényleg egy alattomos állapot, mert sokáig nem okoz látványos tüneteket, de közben a háttérben szépen lassan eszkalálódik. A jó hír az, hogy életmóddal rengeteget lehet tenni ellene: rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott étkezés és stresszkezelés már óriási segítség. Ha úgy érzed, vannak jelei (pl. fáradtság, hízás, cikluszavarok), érdemes beszélni erről egy orvossal, hogy biztosan jó irányba indulj el!
Cikkünk első részét ITT tudod elolvasni.
A cikk szakmai partnere: Romhány Viktória fitoterapeuta
