A rizs a mai napig az emberiség 60%-nak főtápláléka, a világon - a búza után - a második legtöbbet fogyasztott alapanyag. A rizst már az újkőkorban ismerték, de népszerű csak a déli hódításokkal lett. A Zhou-korban (i. e. 11. század) már a legfontosabb gabonafélék közé tartozott Kína déli területein. Akkoriban a legjobb minőségű rizsnek a „mocsári rizst” tartották, amely a déli völgyekben termett.
Mi a különbség a barna- és a fehér rizs között?
A barna és a fehér rizs ugyanabból a növényből származik. A különbség, hogy míg a fehér rizs hántolt és koptatott, addig a barna rizsről a hántolás után nem koptatják le a pelyvás héj alatti „ezüsthártyát” (korpa és csíra). A barna rizs viszont testvérénél sokkal egészségesebb, rengeteg ásványi anyagot, növényi rostot, B- és E-vitamint, valamint Kálcium+magnéziumot tartalmaz.
A kálcium részt vesz a normál véralvadási folyamatokban, izomműködésben, hozzájárul az emésztőenzimek normál működéséhez, illetve kiemelten fontos az ép fogazat és csontozat fenntartásához. A magnézium szerepet játszik a sejtosztódásban, hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez, a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez, valamint segíti az elektrolit-egyensúly fenntartását.
Miért ajánlott fogyasztani?
A rendszeres barna rizs fogyasztás segítséget nyújthat a szívbetegségek és a 2-es típusú diabétesz megelőzésében. Viszont figyeljünk rá, hogy a nap milyen szakaszában fogyasztjuk. Benkovics Péter a Tuti Fogyás Program könyv szerzője nagyon is ajánlja a barna rizst még a fogyókúrázóknak is, de csak reggelire vagy ebédre, vacsorára inkább a kerülendő ételek közé sorolja.
Akármilyen gyorsan is szeretnénk összedobni egy barna rizses főételt, azt azért érdemes tudni, hogy a fehér rizsnél lassabban fő meg, 35-40 percig kell főzni és még így is keményebb lesz az állaga. Ha még nem kóstoltátok, akkor érdemes kipróbálni, nagyon jó alternatíva lehet krumpli helyett köretként, vagy a töltött ételek egészséges hozzávalójaként.
