Azt érzékeltük, hogy kerested fel oldalunkat. Tudtad, hogy ebbe az országba is teljesítünk rendeléseket?
Részletek
Loading...
14900 Ft felett ingyenes szállítás!
5000 Ft felett ajándék!
Minden, ami vegán Környezetvédelmi hitvallásunk
Emésztés
Az egészséges és egyre népszerűbb reggelik alapja: a zab

Az egészséges és egyre népszerűbb reggelik alapja: a zab

Tudod miért érdemes zabpelyhet reggelizni azon kívül, hogy finom? A zab tele van értékes rostokkal, vitaminokkal, előnyösen hat az emésztésre, sőt a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának megelőzésében is segíthet! Olvasd el cikkünket, hogy még többet megtudj róla!

Zab

A hazai fogyasztási szokásokat figyelembe véve még mindig a gabonafélék közül a búza az, amelyet a legnagyobb mennyiségben fogyasztunk, bár ez azzal a kockázattal járhat, hogy megnő a gluténérzékenyek száma. Az egészségünk szempontjából előnyös, ha bevezetjük táplálkozásunkba a rozs, árpa és zabféléket is.

A gabonaféléket a legegészségesebb nagy rosttartalmú teljes kiőrlésű liszt formájában felhasználni a kenyérsütéshez. Élelmi rostoknak nevezzük azokat a növényi sejtalkotó komponenseket, amelyek az emberi emésztőenzimek hidrolízisének ellenállnak, az enzimek nem képesek felszívódásra alkalmas kisebb egységekre bontani a rostokat. Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan rostokat. Oldható rost a pektin, a mézgák, a nyák, néhány hemicellulóz, laktulóz, néhány cukoralkohol, az inulin. A vízoldékony rostanyagok közül legfontosabb a pektin, amely a zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben, a lenmagban és a zabkorpában, zabpehelyben található.

Miért előnyös a zab fogyasztása?

A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak: ez az a kettősség, amely elősegíti az egészséges bélműködést. A búzakorpa 42 százaléka rost, ebből 3,3 százaléka vízoldékony. A zabpehely rosttartalma 14%, amelynek a fele vízoldékony. A zabkorpa 28 százaléka rost, ebből 14 százalék oldódik vízben. A zabpehely 7%-ban tartalmaz vízoldékony rostokat (béta-glukánt), mely az összes rosttartalmának a fele, ezen kívül tartalmaz oldhatatlan rostokat is. A vízoldékonyak megduzzadnak, és kíméletesen tisztítanak.

A zabban található avenantramid nevű polifenol antioxidáns, amely gyulladásgátló és szívbarát tulajdonságokkal is bír. A zabban található sok a B-vitamin, az ásványi anyagok, a cink, réz, vas szükségesek az egészséges bőrhöz. Az ekcémásoknál a bőr külső zsírrétege károsodik, a zab viszont egészséges többszörösen telítetlen zsírsavakat és E-vitamint tartalmaz, és pótolja az elvesztett zsírréteget, valamint hidratálja és védi a bőrt.

Hogyan hat a zabfogyasztás a szív- és érrendszerre?

A zab fogyasztása hozzájárul a szív egészségének fenntartásához. Egy amerikai vizsgálat szerint akik heti kettő-hat alkalommal fogyasztottak kukorica- illetve zabpelyhet tartalmazó ételeket, 22 százalékkal kisebb volt az esélye a szívelégtelenség kialakulására, mint azoknak, akik ritkábban fogyasztottak ilyen cereáliákat. Heti egy fogyasztás is 14 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelentett azokéhoz képest, akik soha nem reggeliztek ilyen ételeket. A szívelégtelenség kockázatának csökkentése mellett a szívinfarktus kockázatát, a vérnyomást és a "rossz" koleszterin szintjét is csökkenti a magas rosttartalmú táplálék. A koleszterinszintet csökkentő hatását feltételezhetően a diétás rostok, linolsav, lecitin és kedvező ásványi anyag összetétele együttesen adja. Minél durvább a zabból készült termék, annál nagyobb a hatása.

A gabonában, zöldségekben lévő rostok koleszterinszint-csökkentő hatása egyenes arányban van a rostok vízoldékonyságával. A búzakorpa a koleszterinszintet nem túlzottan csökkenti. E rostok állaga zselészerű, amely az emésztőrendszerben megköti az epesavakat, a koleszterint, ezáltal rontja a zsírok és a koleszterin felszívódását, és a vékonybélben akadályozza az epesavak visszaszívódását.

A zab előnyösen hat az emésztésre is!

A zabkorpa "megduzzasztja" a székletet, megköti a méreganyagokat és elősegíteni az epesavak kiürítését is. Az epesavak eltávozásával kevesebb olyan anyag marad, amelyből koleszterin tud képződni így gátolja az elhízási folyamatot. Az epesavak más káros folyamatokat is elindíthatnak. A fejlett országokra jellemző rosthiányos táplálkozás esetén a vastagbélnek kemény székletet kell továbbítania, izomzata megnagyobbodik, fokozódik a belső nyomás, amelynek következtében az izomrétegek között létrejön a divertikulum, a vastagbél zsákszerű kiöblösödése, mely könnyen vastagbéltumorok kialakulásához vezethet. Az egyik feltételezés szerint a rosthiányos táplálkozás következtében megnyúlt tranzitidő elősegíti, hogy az epesavak a vastagbél nyálkahártyáját irritáló karcinogén vegyületekké alakuljanak. A rostok megkötve e savakat, csökkentik a karcinogén anyagok létrejöttének esélyét. Egy felmérés szerint azokban az országokban volt alacsonyabb a daganatos megbetegedések előfordulásának a száma, ahol a lakosság több élelmi rostot, és kevesebb zsiradékot fogyasztott. Akik naponta átlag 35 g növényi rostot fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb volt a vastagbélrák előfordulása, mint azoknál, akik naponta csak a szokásos 15 g rostot fogyasztották.

Mire jó a zabban található béta-glukán?

A béta-glukán koleszterinszint csökkentő hatásán túl segíthet csökkenteni a szív-és érrendszeri megbetegedések, és a szélütés előfordulási esélyét. A szervezet immunrendszerét is segíthetik munkájában, aktiválva a makrofágokat, melyek bekebelezik a baktériumokat.

Mennyit fogyasszunk belőle?

Sok benne a B1-, B2-, B6-vitamin, niacin, pantoténsav és az E-vitamin. A zabkorpát keverhetjük müzlibe, süteménybe, ajánlott napi 50-100 gramm. Egészségünk megtartása érdekében naponta mintegy 30 g növényi eredetű rostot (gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonaterméket) kell elfogyasztanunk. A hazai táplálkozási felmérések szerint a lakosság élelmi rost fogyasztása nem kielégítő, a javasolt mennyiség felét sem teszi ki.

A cukorbetegek is fogyaszthatják, telít, jóllakottságérzést kelt. A vércukrot csak kis mértékben emeli meg, kicsi a glikémiás indexe (GI).

A zabpehely 13%, a zabliszt 16% fehérjét tartalmaz, így a gabonafélék között a leggazdagabb fehérjeforrás. Foszfor, kálium, szelén és mangán forrás.

A zablisztnek 6-7% a zsírtartalma, és gazdag többszörösen telítetlen linolsavban. A szervezet napi vasszükségletének egyharmadát fedezi a zabkészítmények 5 mg/100 g-os vastartalma.A gluténérzékenyek a zabot sem fogyaszthatják, illetve a purintartalma miatt az epekő és vesekő problémákkal küzdők óvatosak legyenek.

Felhasznált irodalom

Dr Rigó J.: Dietetika, Medicina, 2007, 85
J. Bowden: Egészséges élet, egészséges táplálkozás, Egmont, 2007, 76-77
T.L.: Minden idők 3 legjobb béltisztító tápláléka www.femina.hu 2010.02.02.
Dobos, L.: Gyógyító ételek: InforMed Hírek7, InforMed 2009.07.23
Szepesi D.: Zabolázzuk meg a vérzsírt! Ideál - Reforméletmód magazin Celsus Kft. 2002.07.25
A zabpehely dicsérete www.weborvos.hu 2007.03.11. Forrás: American Heart Association news release, 2007, March 9
A rostok szerepe a táplálkozásban www.egeszsegtukor.hu 2004.09.24.
Huták J.: A probiotikus élelmiszerek haszna www.hazipatika.com 2011.09.22.
Máriáss M.: Több mint nassolnivaló? www.hazipatika.com 2008.08.18.
Zab - olcsó, de hatékony www.ideal.hu 2008.12.18

Kapcsolódó termékek
Ezt láttad már?
Bogyós zabkása reggelire, extra fehérjével
Netamin Facebook oldal Netamin Instagram oldal Netamin Pinterest oldal Netamin Youtube csatorna Netamin kapcsolat oldal Black Friday modal háttér