A növényi fehérjék között válogatva a borsófehérje mellett leggyakrabban a rizsfehérjével találkozhatsz. Ez azért van, mert a rizs, egészen pontosan a barna rizs az egyik legteljesebb, legegészségesebb növényi fehérjeforrás, ami ráadásul az állati eredetű fehérjékkel is képes felvenni a versenyt – sőt, bizonyos szempontokat nézve sokkal jobb is azoknál! De pontosan milyen előnyei is vannak a rizsfehérjének? Hogyan lehet felhasználni és mikor ajánlott a rizsfehérje fogyasztása? Minden kérdésre választ kapsz ebben a cikkben!
Mi az a rizsfehérje?
A rizs egy szénhidrátban gazdag gabonaféle, így érthető módon, elsősorban nem fehérjeforrásként szokták ajánlani a fogyasztását. Ennek ellenére természetesen tartalmaz fehérjét is: egy csésze (157 gramm) főtt fehér rizsben kb. 4 gramm fehérje van, ugyanennyi barna rizsben pedig több mint 5 gramm.
A barna rizs abban különbözik a fehértől, hogy hántolás során rajta hagyják a rostokban és értékes tápanyagokban gazdag réteget (korpa és csíra rész). Emiatt, illetve mert kicsivel több fehérjét is biztosít, a rizsfehérje porok többségét barna rizsből állítják elő. A folyamat röviden összefoglalva így néz ki: a rizsszemeket porrá őrlik, majd olyan speciális enzimekkel kezelik, amelyek képesek a keményítőt (szénhidrátot) elválasztani a fehérjétől.
A rizsből készült fehérjeport felszívódása alapján a közepes kategóriába sorolják. Valamivel lassabban szívódik fel, mint a tejsavó (ez a leggyorsabb a fehérjék között), ugyanakkor jóval gyorsabb a kazeinnél (ami a leglassabban felszívódó fehérje forma). Ideális választás például tejallergiások, laktózérzékenyek, gluténérzékenyek, vegetáriánus vagy vegán életmódot folytatók, sportolók, illetve egészségtudatosan táplálkozó emberek számára.
Hogyan lehet felhasználni a rizsfehérjét?
A rizsfehérje kiváló választás mindenkinek, beleértve azokat is, akik mondjuk állati eredetű fehérjepor, például tejsavó vagy kazein használata után szeretnének áttérni egy növényi opcióra. Hogy miért? Mert a rizsfehérje pontosan ugyanolyan formákban fogyasztható és felhasználható, mint bármelyik másik fehérjepor!
Legkönnyebb és leggyorsabb elkészítési módja az, ha a csomagoláson található utasításokat követve összekevered vízzel vagy növényi tejjel. Ezután azonnal fogyasztható is, ha ízesített fehérjeporról van szó. A natúr rizsfehérjét (amilyen a Netamin Natúr Rizs fehérje is) tetszés szerint édesítheted és ízesítheted, például mézzel, vanília-, mandula-, és egyéb kivonatokkal, Steviával, kakaóporral, de össze is turmixolhatod bármilyen zöldséggel vagy gyümölccsel. Rendkívül ízletes és tápláló edzés utáni turmixok, smoothie-k készíthetőek barna rizsfehérjével.
A rizsfehérjének gyengéd, enyhén édes íze van, ami a rizstejéhez hasonlít. Könnyen feloldódik különböző folyadékokban. Mindezek mellett sokak szerint az állaga kicsit karcos, „krétás”, ezért talán érdemesebb legelőször egyadagos termékmintával próbát tenni, vagy megkérni egy rizsfehérjét használó ismerőst, hogy engedjen meg egy kóstolót. A textúra egyébként hamar megszokható, sőt, sokaknak kifejezetten ez a jelleg tetszik.
Az ízesítetlen rizsfehérje ereje legfőképpen a konyhában mutatkozik meg. A natúr borsófehérjéhez hasonlóan remekül felhasználható sütéshez és főzéshez, édes és sós ételekhez, meleg vagy hideg receptekhez egyaránt. A lehetőségek tárháza tulajdonképpen végtelen, ráadásul a rizsfehérje a kellemesebb ízének köszönhetően többféle recepthez is illik, mint a borsófehérje – a legjobb persze, ha te magad kísérletezgetsz vele egy kicsit.
Érdemes tudni: ha rizsfehérjével sütsz, a tészta kevésbé fog megdagadni, mivel a rizsben nincs glutén, ami ezt elősegítené. Emellett a tészták sűrűbb állagúak és kicsit rágósabb textúrájúak lesznek. A hagyományos receptekben a szükséges liszt 1/4-ét vagy 1/3-át is helyettesítheted barna rizsfehérjével. Egyes esetekben a liszt akár teljesen el is hagyható, és elég csak a fehérjepor!
A rizsfehérje 5 legfőbb előnye
1. Könnyen emészthető, allergiás reakció kockázata rendkívül csekély
Nagyon sok ember szervezete egyszerűen nem tolerálja a tojásból, a tejből és a szójából kivont fehérjét, különböző allergiák és intoleranciák miatt. A laktóz (tejcukor) például nagyon sok embernél nemkívánatos emésztőrendszeri panaszokat válthat ki, például émelygést, puffadást, hasmenést vagy hányást. A rizs természetes módon laktóz- és gluténmentes, és rendkívül könnyen emészthető, így kíméli az emésztőrendszert.
2. Támogatja az izomépítést
Mint minden fehérje, a rizsfehérje is aminosavakból épül fel. Különösen jó forrása az elágazó láncú aminosavaknak (BCAA-k), vagyis a leucinnak, az izoleucinnak és a valinnak, melyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, azonban elengedhetetlenek az izomépítéshez.
Az utóbbi években ráadásul több tudományos vizsgálat is igazolta, hogy a rizsfehérje az izomtömeg és a fizikai teljesítmény növelése terén ugyanolyan hatékony tud lenni, mint az állati eredetű tejsavófehérje.
3. Segíti a fogyást
A hatékony fogyáshoz fontos, hogy elegendő fehérjét vigyünk be, mivel ez segít az anyagcsere gyorsításában, a zsírmentes izomtömeg megőrzésében és az étvágy csökkentésében is. Külön figyelmet érdemel azonban a barna rizsfehérje, kutatások szerint ugyanis olyan egyedülálló peptidek találhatóak benne, melyek jobban csökkentik a súlyfelesleget, mint azok, amelyek például a fehér rizsből vagy a szójából készült fehérjékben vannak.
A fehérje kétségkívül a legfontosabb tápanyag egy diéta alatt, és sok esetben éppen a nem megfelelő fehérjebevitel hátráltatja a hatékony és sikeres fogyást. A fehérjeporok jelentős segítséget nyújthatnak a napi fehérjeszükséglet kielégítésében, és úgy tűnik, hogy egyedülálló tulajdonságainak köszönhetően a barna rizsfehérje a testsúlycsökkentés terén még extra támogatást is biztosíthat!
4. Segíthet a vércukorszint szabályozásában
Akár magas, akár alacsony glikémiás indexű táplálék elfogyasztásáról van szó, az étkezés minden esetben glikémiás választ vált ki. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a vércukor- és az inzulinszint megemelkedik, majd pár óra múlva mindkettő visszatér az „éhomi” szintre. Természetesen minél magasabb a glikémiás indexe egy ételnek, annál jobban (és gyorsabban) emeli meg a vércukor- és inzulinszintet.
Tanulmányok alapján a barna rizsfehérje hatékonyan csökkenti a glikémiás választ, vagyis jelentős hatással lehet a vércukor-csúcsok mértékére és segíthet a vércukorszint szabályozásában.
5. Jót tesz a szív- és érrendszer egészségének
Korai, állatokon és laboratóriumban végzett kísérletek arra utalnak, hogy a rizsfehérje fogyasztása az érszűkületet okozó plakkok csökkenéséhez vezethet, illetve hogy a barna rizs külső rétegében olyan vegyületek találhatóak, melyeknek szerepe lehet a magas vérnyomás és az érszűkület elleni védelemben. Ezek nem is annyira meglepő eredmények, figyelembe véve, hogy a barna rizs gazdag növényi lignánokban, melyek antioxidáns hatással bírnak és hozzájárulnak számos betegség, többek között a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez.
