Az ásványi anyagok megfelelő bevitelének egyértelműen szerepe van a hangulati zavarok elkerülésében, hiszen számos olyan funkciót támogatnak a szervezetben, amely szükséges a jó hangulat fenntartásához. Klinikai vizsgálatok újra és újra kimutatták, hogy a depressziós tünetek előfordulása és megnövekedett kockázata összefüggésben áll bizonyos tápanyagok hiányával. Kiemelt helyet foglal el ezek között a cink és a magnézium.
A mikrotápanyagok és a depresszió összefüggései
Szomorú tény, hogy a mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek) hiánya nemcsak a szegényebb országok lakóit sújtja, egyre gyakrabban fordul elő az egyébként élelmiszer-felesleggel rendelkező iparosodott országokban is. A modern kori alultápláltság a rossz étrendre vezethető vissza, amit a finomított cukrok túlzott bevitele és a tápanyagdús ételek hiánya jellemez.
Kutatások számos alkalommal találtak pozitív kapcsolatot a nem megfelelő táplálkozási szokások és a depressziós tünetek jelenléte között. Egy 184 idős résztvevővel készült tanulmányban a kutatók az alanyok 50%-ánál azonosítottak tápanyaghiányt és ezzel társuló depressziót.
A mikrotápanyagoknak létfontosságú szerepük van az idegi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) előállításában és megőrzésében. Nélkülözhetetlenek az agyi eredetű növekedési faktor (BDNF) enzimatikus aktiválásában. A BDNF egy fehérje, ami az agy képlékenységét, változásra való képességét szabályozza, illetve az új idegsejtek képződését is stimulálja a központi és környéki idegrendszerben. Depressziós betegeknél jellemzően alacsony a BDNF vérszintje.
Cink, a természetes antidepresszáns
A cink egy esszenciális nyomelem, hiánya meglehetősen gyakori, különösen az olyan cinkszegény termőtalajjal rendelkező országokban, mint amilyen Magyarország is. Emellett a feldolgozott étrend, szigorú vegetarianizmus, emésztőrendszeri problémák és az idős kor miatt is kialakulhat cinkhiány.
A depresszióban szenvedő emberek szervezetében alacsony a cink szintje – sőt, minél depressziósabb valaki, annál kevesebb cink található a vérében. Egy 2009-es tanulmányban az antidepresszáns gyógyszeres terápiát cinkpótlással együtt alkalmazták, és kiderült: a cink hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a kezelést, különösen azoknál, akik korábban egyáltalán nem reagáltak a gyógyszerekre. Ami talán ennél is jobb hír, hogy a cinkpótlás számos kutatásban már önmagában is antidepresszáns hatást mutatott!
A szervezet cink-ellátottsága több különböző úton befolyásolja a központi idegrendszer működését. Hatással van a már említett BDNF nevű fehérje szintjére, aminek növekedésével enyhülnek a depressziós tünetek. Emellett a glutamát nevű aminosav aktivitását is csökkenti – a glutamát egy izgató hatású idegi ingerületátvivő anyag, aminek szintje a depressziós betegekben jelentősen magasabb, mint egészséges emberekben.
Létezik egy másik elmélet is, amely szerint a depresszió kialakulása lényegében gyulladásos folyamatokra vezethető vissza. A gyulladás kimeríti a szervezet cink-raktárait, ugyanakkor maga a cinkhiány is fokozza a gyulladás esélyét, tehát egyfajta ördögi körről lehet szó, amire egyedül a megnövelt cinkbevitel lehet a megoldás.
Magnézium, az idegrendszer nyugtatója
A magnézium megtalálható minden emberi szövetben és a kálium után a második leggyakoribb kation a sejten belüli térben. Több mint 300 létfontosságú biokémiai reakcióban vesz részt, például szabályozza az anyagcserét és segíti a kalcium és kálium ionok sejthártyán keresztüli szállítását. Kutatások szerint a lakosság 70-80 százalékának alacsony a magnéziumszintje.
A cinkhez hasonlóan a magnézium is kritikus jelentőségű az enzimatikus, hormonális és ingerületátvivő folyamatok szempontjából. A magnéziumot már csaknem 100 éve alkalmazzák depressziós betegség esetén, méghozzá jelentős sikerrel. Egy 1921-es tanulmányban 250 betegből 221-et eredményesen kezeltek magnézium segítségével. A tudományos bizonyítékok ezt követően fokozatosan tovább halmozódtak.
Egy 2008-ban publikált, 12 hétig tartó klinikai vizsgálat arra jutott, hogy napi 450 mg magnézium szedésével hasonló javulás érhető el a depressziós tünetekben, mint napi 50 mg imipramin hatóanyagú antidepresszáns gyógyszer szedésével. Egy 402 fős kutatás kapcsolatot mutatott ki a magnéziumhiány és a depressziós tünetek között, függetlenül a nemtől, életkortól, életmódtól, társadalmi-gazdasági státusztól és egyéb tényezőktől.
A magnézium nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a pozitív hangulatért és nyugalomért felelős ingerületátvivő anyagok – szerotonin, dopamin, noradrenalin, GABA – kifejthessék a hatásukat. Emellett a cinkhez hasonlóan gátolja az izgató hatású glutamát aktivitását is.
A krónikus stressz fokozza a kortizol szintjét a szervezetben, ami negatív hatással lehet például a szerotonin-termelésre is, így hozzájárulhat a depresszióhoz. Szerencsére a magnézium ilyenkor is segíthet, hiszen a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyre hatva támogatja az egészséges stresszválaszt és csökkenti a kortizol szintjét.
Cink + magnézium depresszió ellen: miből mennyit?
Az emberi szervezet nem tudja hosszú távon tárolni a cinket, ezért fontos rendszeresen fogyasztani. A klinikai vizsgálatok alapján depresszió esetén napi 30-40 mg cink bevitele javasolt, lehetőleg szerves formában.
A felnőttek számára javasolt napi magnéziumbevitel 375 mg. A klinikai vizsgálatokban depresszió megelőzésére vagy kezelésére napi 250-500 mg magnéziumot alkalmaztak. Étrend-kiegészítés útján is történhet a pótlása, akár a két hatóanyag kombinált szedésével.
