Vajon a répában, amit ma megeszünk, ugyanannyi tápanyag található, mint abban, amit annak idején szüleink, nagyszüleink, vagy még távolabbi elődeink fogyasztottak? Csökkent-e jelentős mértékben a gyümölcsökben és zöldségekben található vitaminok, ásványi anyagok, fitonutriensek és egyéb tápanyagok mennyisége az elmúlt évtizedekben? És ha igen, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ezt a változást ellensúlyozzuk? Sokakat foglalkoztató kérdések ezek, melyekre most megpróbálunk választ adni, mégpedig tudományos bizonyítékok alapján!
Tényleg annyi A-vitamin volt 1 darab 1950-es évekbeli narancsban, mint ma 21-ben?
A válasz röviden: igen. Legalábbis egy 2007-ben publikált tanulmány adatai szerint, amit Brian Halweil, a washingtoni Worldwatch Institute (Világfigyelő Intézet) kutatója állított össze. A hagymákban és burgonyákban már nyoma sincs az A-vitaminnak. A húsok vastartalma megfeleződött. A brokkoli kalciumtartalma már csak negyede annak, ami volt. Ha ugyanannyi C-vitaminhoz szeretnénk jutni, mint amennyit egy alma régen tartalmazott, akkor ma 100 almát kéne megennünk!
Ezek a számadatok meglehetősen riasztóan hangzanak, de azért nem árt kicsit árnyalni őket. Számos tényező befolyásolja a gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalmát, és ezek közül napjainkban egyre többet próbálnak meg pozitív irányba mozdítani (erről később). A tanulmányt elolvasva az is világossá válik, hogy az 50-60 évvel ezelőtti és mai adatok közti különbség valószínűleg nagymértékben olyan tényezőknek köszönhető, mint a mintavételi módszerek és mérési technikák változása, a földrajzi eltérések, illetve a két szem gyümölcs vagy zöldség között véletlenszerűen előforduló tápanyagbeli különbségek.
A jelenség azonban mégiscsak valós, még ha mértékéről vannak is viták, és ezt 1997 óta több tucat, az USA-ban, Kanadában és Nagy-Britanniában végzett tanulmány megerősítette.
További érdekes kutatási eredmények
A témában mérföldkőnek számít a Texasi Egyetemen dolgozó Donald Davis vezette kutatócsapat tanulmánya, amely 2004 decemberében, a Journal of the American College of Nutrition című szaklap hasábjain jelent meg. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának tápértékadatait vizsgálták meg, 43 -féle zöldségre és gyümölcsre vonatkozóan, összehasonlítva az 1950-beli és az 1999-beli számokat. Megállapították, hogy az elmúlt fél évszázadban egyértelmű, 5-40% közötti csökkenés tapasztalható a fehérje-, a kalcium-, a foszfor-, a vas-, a riboflavin- (B2-vitamin) és a C-vitamin tartalom tekintetében.
A massachusettsi Kushi Institute (Kushi Intézet) kielemezte az 1975 és 1997 közötti tápértékadatokat és arra jutott, hogy 12 zöldségfélében csökkent az átlagos kalciumszint 27 százalékkal; a vasszint 37 százalékkal; az A-vitamin-szint 21 százalékkal, és a C-vitamin-szint 30 százalékkal. Egy hasonló, a brit tápértékadatokat 1930 és 1980 között kielemző, a British Food Journal című szaklapban megjelent tanulmány alapján 20 zöldségfélében csökkent az átlagos kalciumszint 19 százalékkal; a vasszint 22 százalékkal; a káliumszint pedig 14 százalékkal.
De nem csak a vitaminok és ásványi anyagok, hanem a fitonutriensek mennyiségének hanyatlása is aggasztó: ezek a növényi vegyületek ugyanis bizonyítottan csökkentik az elhízás, a diabétesz, a szívbetegségek és a daganatok kialakulásának kockázatát.
Mitől csökkent a gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalma?
A jelenség a szakértők szerint többféle okra vezethető vissza. Donald Davis és csapata például azt figyelte meg, hogy minél nagyobb a terméshozam, annál kisebb a gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalma. Ahhoz, hogy az egyre növekvő népesség igényeit hatékonyan ki tudják elégíteni, a növénytermesztő cégek, a vetőmag gyártók és forgalmazók olyan növényfajokat nemesítettek, illetve ültettek, melyek magasabb terméshozammal rendelkeznek és kevesebb gondozást igényelnek. Sajnos eközben a tápanyagtartalomra vajmi kevés figyelem fordult.
A magas terméshozam szüksége miatt tehát a minőség helyett a mennyiségre helyeződött a hangsúly, de számos táplálkozási szakértő rámutat arra, hogy nem ez az egyetlen oka a tápanyagcsökkenésnek. A sokévi használat során a termőtalaj minősége drasztikusan romlik, vagyis a talaj kimerül, erőteljesen csökken annak tápanyagtartalma – ennek köszönhetően a benne megtermelt gyümölcsök és zöldségek is kevesebb tápanyagot tudnak magukba szívni.
A nagyipari mezőgazdaság pusztító módszerei miatt a növények betegebbek, a termőtalaj kimerült, és egyre több vegyszer használatára van szükség ahhoz, hogy megvédjük a növényeket, olyan veszélyektől, melyeket természetes úton is le kéne tudni küzdeniük.
„Legyen az ételed az orvosságod és az orvosságod az ételed.”
A közismert idézet Hippokratésztől származik, aki az időszámításunk előtti 4-5. században élt, de szavai ma is pontosan ugyanannyira érvényesek, mint akkor voltak. Habár a fentebb leírtak nagyon sötét képet festenek le, az aggodalmak ellenére továbbra is a legfontosabb dolog, hogy minél több gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk. Sőt! Ellensúlyozandó az esetleges tápanyagbeli csökkenést, most minden korábbinál fontosabb, hogy növeljük gyümölcs- és zöldségfogyasztásunkat.
A mezőgazdaság iparosodásának, az újfajta technológiáknak köszönhetően megengedhető áron juthatunk hozzá a gyümölcsökhöz és zöldségekhez, gyakorlatilag korlátlan mennyiségben. Ez óriási eredmény, főleg figyelembe véve azt, hogy a 20. században mennyire felgyorsult a népességnövekedés. Itt az ideje azonban kezelni a fejlődéssel járó negatívumokat is.
Szerencsére a tápanyagcsökkenés megállítható, sőt, visszafordítható, és már mutatkoznak is jelei annak, hogy ez lesz az elkövetkező évek-évtizedek trendje. A magas terméshozam ugyanis nem kell, hogy feltétlenül rosszabb tápanyagtartalommal járjon, lehetséges úgy nemesíteni a növényeket, hogy mindkét kívánt tulajdonságot hordozzák – csak ez kicsit nehezebb feladat. Ezenkívül a talajgazdálkodás javítására is egyre több figyelmet fordítanak a cégek, hiszen gazdaságilag is motiváltak, hogy bőséges, jó minőségű termésük legyen.
Amellett, hogy több gyümölcsöt és zöldséget eszel, érdemes odafigyelni ezekre is, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb tápanyaghoz juss:
• Vásárolj helyi termelőtől! Minél kevesebbet kell egy gyümölcsnek vagy zöldségnek utaznia ahhoz, hogy tányérodra kerüljön, annál több vitamint fog tartalmazni.
• Vásárolj fagyasztott terméket is! A közvetlenül a szüretelés után fagyasztott zöldségek gyakran több tápanyagot megőriznek, mint a szupermarketben kapható „friss” zöldségek.
• Ne ítélj a külső alapján! A csúnyább, kisebb bio gyümölcsök talán nem a legszebbek, de jóval kevesebb vegyszert tartalmaznak.
• Ne darabold túl apróra! Igyekezz minél nagyobb darabokban elfogyasztani a gyümölcsöket és zöldségeket, mert minél nagyobb felületen érintkeznek a levegővel, annál jelentősebb a tápanyagvesztés.
• Minimalizáld a főzési időt! Amikor csak tudod, edd nyersen a gyümölcsöket és zöldségeket. Ha főzöl, akkor minél rövidebb ideig tartson: a gőzölés, blansírozás és kevés forró olajban sütés mind jó a zöldségek gyors elkészítésére.
• Gondoskodj megfelelő étrend-kiegészítésről! Ha tudod magadról, hogy alapvetően is kevés zöldséget és gyümölcsöt eszel, vagy ha komoly terhelésnek teszed ki magad (akár fizikai, akár szellemi), esetleg bármilyen alapvető egészségügyi problémával küzdesz, akkor évszaktól függetlenül érdemes étrend-kiegészítőkkel is gondoskodnod szervezeted ásványi anyag-és vitaminszükségletéről.
