Ha az őszre gondolok az első képek között megjelenik előttem a szilva is. Fogyaszthatjuk bátran nyersen, lekvárban vagy aszalva, a szilva ugyanis mindenhogy jótékony hatással van az emésztésünkre, vérnyomásunkra. Vitaminokban gazdag és persze ne feledkezzünk meg a jó öreg szilvás gombócról. Ó-ó-ó-ó.
A szilva eredete sajnos a homályba vész, de azért van néhány információnk az előéletéről. Már az ókorban is értékes gyümölcsnek tartották, nem is bizonyítja ezt jobban, hogy a fáraók múmiái mellé aszalt szilvát helyeztek piramisbeli nyughelyükbe. Ezt szánták ugyanis uralkodóik étekének a túlvilág felé vezető útra. Emellett több mint egy tucat szilvafajtáról találunk etruszk és római feljegyzéseket. Úgy tartják mindenesetre, hogy Európában 2000 éve van jelen, és a Kaszpi-tenger környékéről terjedhetett el. A tengeren túlra csak a 17. században jutott el.
A szilva egyébként egy elég furcsa családba tartozik, rokonságban áll az őszibarackkal és a nektarinnal, de még különleges nagybácsinak ott van a mandula is, akivel szintén közös családfán osztoznak. Jelenleg körülbelül 2000 szilvafajta létezik, amelyeknek nem csak az alakjuk, színük, de méretük és ízük is különbözik.
A szilva tápanyagtartalma
A szilva kiválóan beilleszthető többféle diétába is, mivel alacsony a kalóriatartalma és a glikémiás indexe is (GI=39). 1 szem szilva energiatartalma 12 kcal, szénhidráttartalma 3,1 gramm.
De ez még nem minden! A szilva rendkívül gazdag ún. polifenol-antioxidánsokban (egyes források szerint kétszer annyi van benne mint mondjuk a jóval népszerűbb barackban, vagy nektarinban). A polifenolok általában véve rendkívül hasznosak a szervezet számára, támogatják többek között a szív egészségét, de vizsgálatok szerint a szilvában található polifenoloknak mindemellett erős gyulladáscsökkentő tulajdonsága is van.
Vitamin-és tápanyag-tartalma is figyelemreméltó: A-, K-, B2-, B3-, és B6-vitaminok mellett réz, mangán, magnézium, foszfor és kálium is található benne.
Szilva székrekedés ellen: tényleg jó?
Ha valaki székrekedéssel küzd egész biztos, hogy a tanácsok sorában ott lesz az is, fogyasszon szilvát, vagy szilvalevet. Nos, ez nem csak "népi hiedelem", valóban nagy segítség lehet szorult helyzetben. A szilva magas rosttartalma révén segít lazítani a székletet, emellett természetes forrása a szorbitol nevű anyagnak, amely enyhe hashajtó hatással bír. Az aszalt szilva és a szilvalé is alkalmazható ebben az esetben, viszont utóbbinál figyeljünk arra, hogy csak 100%-os változatot vásároljunk.
De várjunk, akkor most az ne is egyen szilvát, akinek nincs gond az emésztésével?! De, bátran, csak mértékkel! Napi 45-85 gramm szilva fogyasztásával csak a jótékony hatásait tapasztalhatjuk, afölött viszont valóban jelentkezhet némi nem kívánt hasmenés is.
Hogyan fogyasszuk a szilvát?
A szilvát magában a legérdemesebb fogyasztani, hisz így nem vesznek el azok a hasznos tápanyagok és vitaminok, amiket nagy mennyiségben tartalmaz. Egy a fontos: mindig alaposan mossuk meg!
Aszalt változatát ehetjük édességként is dió, mandula és egyéb magvak kíséretében. Egyébként remek alapja lehet süteményeknek, lekvároknak is, de ami nem maradhat ki a sorból, az a magyar gasztronómia klasszikus ételének számító szilvás gombóc.
Valami mást is kipróbálnál szilvából? Akkor kattints és nézd meg, hogyan készül a mandulás meggyes szilvás pitetorta!
