A megfelelő fehérjebevitel nemcsak a sportolók, a fogyni vágyók vagy éppen a várandós kismamák számára fontos: a fejlődő gyermekek esetében is létfontosságú. Csecsemőkortól a kamaszkor végéig minden szervük és szövetük folyamatosan növekszik, ennek a megállás nélküli növekedésnek pedig egyik alapvető „üzemanyaga” a fehérje. Nem is gondolnánk, de még az Egyesült Államokban is azt mutatják a felmérések, hogy 7-ből 1 iskoláskorú gyerek nem jut naponta elegendő fehérjéhez.
De miért is van szükségük a gyerekeknek és tizenéveseknek sok fehérjére? Mennyi az a sok? Van-e olyan, hogy túl sok? És milyen esetekben lehet hasznos a fehérjepor? Következzenek a válaszok!
Milyen szerepe van a fehérjének a gyerekek fejlődésében?
A fehérje az élet alapja, amely minden egyes sejtben megtalálható. Nélkülözhetetlen építőanyaga a szöveteknek, például az izmoknak, a bőrnek és a csontoknak is. Kulcsfontosságú összetevője az antitesteknek, amelyek megóvják a gyerekek szervezetét a betegségektől és segítik erősen tartani az immunrendszerüket.
A fehérjehiány fáradtsághoz, koncentrációhiányhoz, gyenge immunrendszerhez, az izomfejlődés és a növekedés visszamaradásához, ízületi- és csontfájdalmakhoz, lassú sebgyógyuláshoz és éhséghez vezethet. Alacsony fehérjebevitel esetén a szervezet szó szerint a saját szöveteit kezdi el felélni.
Mennyi fehérjére van szüksége a gyerekeknek és kamaszoknak?
A napi fehérjebevitelre vonatkozó jelenlegi szakmai ajánlások az úgynevezett nitrogén egyensúly alapján lettek meghatározva. Ez azt jelenti, hogy a szervezet által felvett nitrogén mennyiségéből kivonják a szervezet által leadott nitrogén mennyiségét. Egy egészséges embernél a kettő egyenlő vagy több a felvett nitrogén.
A szénhidrátokkal és zsírokkal ellentétben minden fehérje tartalmaz nitrogént, ezért használják a nitrogénegyensúlyt az ideális fehérjebevitel mérésére. Időközben azonban ennél újabb, fejlettebb módszerek is megjelentek, és ezek azt mutatják, hogy a korábban lefektetett értékeknél akár 60%-kal magasabbak lehetnek a valós szükségletek – gyerekeknél, felnőtteknél egyaránt.
A jelenlegi ajánlások: 4-13 évesek számára napi 0,95 g/testsúly kg, 14-18 évesek számára napi 0,85 g/testsúly kg. Modern vizsgálatok arra utalnak, hogy ennél jóval több, kb. 1,5 g/testsúly kg lehet az optimális fehérjebevitel gyerekek és tizenévesek esetében.
A fehérje azért még nem minden!
A fizikailag aktív, sportoló gyerekeknek még több fehérjére és olyan kalóriabevitelre van szükségük, amely a fizikai aktivitás energiaigényét és a növekedés, fejlődés szükségletét is fedezi. Megfelelő kalóriabevitel nélkül a fizikai és szellemi fejlődés is visszamaradhat.
A fehérje azonban nem minden, sőt! Nem szabad a szénhidrátokról és minőségi, jó zsírokról sem megfeledkezni, hiszen ezek alapvetően jobb energiaforrások a szervezetük számára. A sok mozgás energiaigényéhez a szénhidrátok, elsősorban a teljes (vagyis feldolgozatlan), rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag szénhidrátok jelentik az első számú forrást.
Fontos elégséges fehérjét fogyasztani, de egyáltalán nem az a cél, hogy a fehérje domináljon az étrendben. Az ajánlás az, hogy 1-3 éves kor között a kalóriák 6-20%-a, 4-18 éves kor között pedig 10-30%-a legyen fehérje. A zsír aránya 2-3 éves kor között a kalóriák 30-35%-a, 4-18 éves kor között 25-35%-a. A fennmaradó kalóriák pedig szénhidrátokból származzanak.
A túlzottan magas fehérjebevitel negatív hatással lehet a gyerekek egészségére: emésztőrendszeri panaszokat, szervkárosodást okozhat és még megfelelő zsír- és szénhidrátbevitel mellett is jelentős mértékben növelheti a kalóriabevitelt, ami elhízáshoz vezethet.
Melyek a jó fehérjeforrások és mikor hasznos a fehérjepor?
Gyerekkorban mindennél fontosabb, hogy a növekedéshez, fejlődéshez szükséges makro- és mikrotápanyagok kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásból származzanak. Az étrend-kiegészítőket, így a fehérjeport is csak indokolt esetben érdemes beiktatni – ilyenkor is leginkább a főétkezések közötti nassolnivalóként, sietős napokon iskola előtti reggeliként vagy éppen egy főétel fehérjetartalmának növelésére.
Fehérjedús növényi ételek, amelyeket érdemes gyakran a gyerekek tányérjára rakni: hüvelyesek (babok, lencsék, borsófélék), diófélék, olajos magvak, magvajak, teljes kiőrlésű gabonák, quinoa, tofu, tempeh, szejtán.
Habár nem ez a cikk fő témája, de érdemes tudnod, hogy a gyermekek fehérjeigénye növényi alapú táplálkozással is tökéletesen kielégíthető. A több mint százezer szakembert számláló amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia állásfoglalása szerint a helyesen összeállított vegetáriánus étrend, beleértve a vegán étrendet is, minden életszakaszban – kisgyermekkorban, gyermekkorban és serdülőkorban is – megfelelő és egészséges.
Az étrend fehérjeporral való kiegészítése különösképpen hasznos akkor, ha a gyerek:
- nagyon válogatós, egyoldalúan táplálkozik
- sovány vagy alultáplált
- ételallergiában vagy ételérzékenységben szenved
- vegán vagy vegetáriánus étrendet követ
- anyagcserezavarban szenved
- rendszeresen (heti 3-5 alkalommal), akár versenyszerűen sportol
A fehérjepor önmagában természetesen nem valami veszélyes anyag, szó szerint ugyanazokat az aminosavakat biztosítja a szervezet számára, amelyeket a „valódi ételek” is, csak gyorsabban és koncentráltabb formában. Egy jól megválasztott fehérjepor 100%-ban természetes, adalékanyagot, mesterséges édesítőt és hozzáadott cukrot sem tartalmaz.
A legjobb választás gyerekeknek is a növényi fehérjepor, ami allergénektől mentes és könnyebben emészthető, mint az állati eredetű készítmények. Ha ízesített fehérjeporról van szó, akkor a legjobb, ha természetes Stevia kivonattal van édesítve.
Hogyan iktatható be a fehérjepor a gyerekek étrendjébe?
Ha szülőként figyelsz rá, hogy gyermeked étkezéseivel ne vigyen be túlzottan sok fehérjét, akkor időnként nagyon is hasznos a fehérjepor. A fehérjeturmix egyértelműen egészségesebb választás, mint a „nyuszis” kakaó vagy egyéb bolti kakaók, tej- és joghurtitalok. Akkor pedig végképp, ha smoothie-ként még gyümölcsökkel, zöldségekkel, magvakkal is felturbózod.
A bolti, cukorral (vagy éppen mesterséges édesítőkkel) teli, pálmaolajat, transzzsírokat és egyéb, egészségesnek véletlenül sem nevezhető összetevőket tartalmazó édességek helyett is sokkal jobb választás gyerekeknek egy növényi fehérjével készített palacsinta, keksz vagy más finomság.
És ezeknél még egy lépéssel tovább is mehetsz: a natúr növényi fehérjeporokkal ugyanis nemcsak süthetsz (például kiválthatod vele a liszt egy részét), hanem sós ételeket is készíthetsz!
12-14 éves kortól a fehérjekészítményeknek, az edzés utáni turmixoknak felértékelődhet a szerepe, főleg fiúk esetében, hiszen ilyenkor beindul a tesztoszterontermelés és az izmok egyre jobban fejlődnek. Ez edzéssel kombinálva már jelentősen fokozza a fehérjeigényt. Az alapszabály azonban kamaszként, és utána felnőttként is marad: első az egészséges táplálkozás, a fehérjepor csak ezután jöhet, segítségképp az optimális fehérjebevitel eléréséhez.
Forrás:
nutritionnews.abbott/pregnancy-childhood/kids-growth/how-protein-fuels-child-development/
nutritionnews.abbott/pregnancy-childhood/kids-growth/the-signs-of-protein-deficiency-in-kids/
ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8147948/
examine.com/guides/protein-intake/#optimal-daily-protein-intake-for-infants-and-children
somepomed.org/articulos/contents/mobipreview.htm?34/32/35328
pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27886704/
