Azt számtalanszor leírtuk már mi is a cikkeinkben: az egészséges élet egyik alapja a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. De pontosan mi, miért és hogyan történik abban a néhány órában, amikor este a párnára hajtjuk a fejünket? Röviden összefoglaltuk a lényeget. Ismerd meg tested működését még jobban!
A tudósok sokáig úgy gondolták, az alvás egy olyan folyamat, mikor fizikailag és mentálisan is kikapcsolunk, vagyis a test és az agy számára egy nyugodt tevékenység. Ma már tudjuk, ez nem igaz, az agyad és a tested ugyanis ezekben az órákban rengeteg feladatot végez, amely szükséges ahhoz, hogy egészséges maradj.
Az „REM” rövidítést a legtöbben ismerik, ez az angol „Rapid Eye Movement” rövid megfelelője, amely az alvás azon szakaszát jelöli, mikor a szemünk gyorsan mozog. Az alvás azonban nem ebben a fázisban, hanem a REM-en kívül kezdődik, és a legtöbb időt itt töltjük.
Az REM fázist megelőzően három szakasza van az alvásnak az N1-től az N3-ig. Minél inkább haladunk az N3 és a REM felé, annál mélyebben alszunk, és annál kevésbé veszünk tudomást a külvilágról. Számokra lebontva, az alvás során 5 százalékot töltünk az N1 fázisban, 45 százalékot az N2-ben, 25-öt az N3-ban, és szintén 25-öt az REM szakaszban.
Az N1-től REM-ig terjedő skálát azonban nem egyszer járja végig a testünk egy éjszaka alatt. Egy ilyen teljes szakasz ugyanis átlagosan 90 percig tart, majd amint véget ért, kezdődik elölről.
Ahogy már írtuk, az REM szakaszban átlagos a testhőmérsékletünk, ezen kívül azonban csökken a testhő, a szervezetünk ugyanis kikapcsolja a szabályozó funkcióját, ezért vagyunk sokkal érzékenyebbek alvás közben a melegre vagy hidegre.
A tudósok szerint aludni egyébként hűvösebb külső hőmérsékletben (de persze betakarózva) a legjobb, ébredés után pedig érdemes egy kicsit átmozgatni magunkat, hogy visszaálljon gyorsan az átlagos testhőmérsékletünk, így gyorsabban ébredjen az agyunk.
A testhő mellet a légzésed, a pulzusod, a vérnyomásod is folyamatosan változik, ahogy egyik szakaszból a másikba lépsz. Az agyad viszont ilyenkor szinte teljesen kikapcsol, egyedül akkor pörög fel újra, mikor a REM fázisba érsz, ilyenkor azonban ugyanolyan tempóban dolgozik, mintha ébren lennél. Az agy ugyanis többek közt ekkor szórja ki azokat az információkat, amikre nincs szüksége. Ezért van, hogy egy nehéz feladatot, vagy döntéshelyzetet egy jó alvás után sokkal könnyebben képes az ember megoldani. Ebben a szakaszban álmodunk a legtöbbet, és bár rengeteg kutatást végeztek a témában, azt, hogy miért álmodunk, és van-e bármi haszna, a mai napig nem tudták pontosan, egyetértésben megválaszolni az alvás-kutatók.
Azt viszont tudjuk, hogy az alvás során a tested rengeteg apró feladatot elvégez, amely segítségével egészségesen tartja a szervezetedet. Ilyenkor javítja a sejteket, az izmokat, fontos feladatokat végez a hormonrendszer egészséges fenntartásához, illetve kezd keringetni a vérben olyan anyagokat, amelyek segítenek az immunrendszer megerősítésében.
Jól látszik tehát, bármennyire is be vagy táblázva, az alváson sosem érdemes spórolni, hiszen minél kevesebbet töltesz a mély alvás fázisában, annál kiszolgáltatottabbá válik a tested és az agyad, és így nemcsak az alváson, hanem az egészségeden is „spórolsz”.
