Salátát enni jó, érdemes, sőt kötelező! Hogy miért? A saláták tele vannak fontos tápanyagokkal, vitaminokkal és rosttal, melyek segíthetnek többek között a szívbetegségek, a cukorbetegség, sőt akár a rák elleni védelemben is. A saláta nem csupán a főételt kiegészítő eledel, hanem önmagában is remek fogás lehet. Könnyen, gyorsan és változatosan elkészíthető. Számtalan színben és fajtában létezik. Akár az alakodra, akár egészségedre vigyázol, a saláta mindig jó döntés. És hogy milyen fajták közül válogathatsz? Olvass tovább: saláta körkép következik!
Fejes saláta
A saláta szóról sokaknak talán még manapság is kizárólag a hagyományos fejes saláta jut eszükbe. A fejes saláta (Lactuva sativa) őshazája Dél-Európa, Észak- és Nyugat-Afrika. Fogyasztása ősidőkre nyúlik vissza, már az ókori Egyiptomban termesztették. Egyiptomból Kis-Ázsián keresztül jutott el Európába, elterjedésében a hódító háborúk is nagy szerepet játszottak. Magyarországon a 17. század óta ismerik és fogyasztják.
Miért edd?
A C-vitamin tartalma igen magas (40 mg 100 gramm salátában), de sok B-vitamint, (B1-, B2-, B6-vitamint) meszet, fehérjét, kalciumot, káliumot, foszfort, és vasat is tartalmaz. Íz anyagai jó hatással vannak a gyomor működésére. Cukorbetegek, túlsúlyosak is fogyaszthatják.
Felhasználása:
Leginkább nyersen, mint saláta-összetevőt használjuk, leöntve ecetes, olívaolajos vagy joghurtos öntettel.
Rukkola
A rukkola, más néven borsmustár, a Földközi-tenger térségéből származik. Sok helyen őshonos, vadontermő, mint például Törökországban, Egyiptomban, mivel szárazságkedvelő. Intenzív dió íze van és kellemesen, enyhén csípős, ami a retekre emlékeztet.
Miért edd?
A rukkola jó hatással van az emésztésre, szabályozza a koleszterin- és vércukorszintet, antioxidáns hatással bír és segíti a tüdő működését. Található benne A-, B2-, B5-, C- és K-vitamin, valamint kalcium, kálium, vas, magnézium, foszfor és szilícium. Viszonylag magas jódtartalma miatt a fogyasztása pajzsmirigy-problémákkal küzdőknek csak kis mennyiségben javasolt.
Felhasználása:
Tésztaételek, levesek kiváló ízesítője, de pestóba vagy rizottóba keverve is finom. Használhatjuk egyszerűen salátaként vagy salátakeverékekben. Erőteljes íze miatt jól harmonizál citrusos gyümölcsökkel is, így azokkal is érdemes kombinálni 1-1 salátakülönlegességben.
Jégsaláta
A jégsalátát Észak-Amerikában, egészen pontosan Kaliforniában nemesítették ki. Tömör fejet képző, vastag, húsos, ropogós levelű salátafajta, mely igen magas víztartalommal rendelkezik Nevét a külsejének köszönheti: levelei úgy festenek, mintha megfagytak volna, és jégként csillognának.
Miért edd?
Rendkívül magas rosttartalma miatt kitűnő hatással van az emésztőrendszerre. Emellett kalcium, magnézium, vas és béta-karotin tartalma, valamint antioxidáns vegyületei segítik az immunrendszer működését, a benne lévő kálium pedig segít enyhíteni a stressz okozta tüneteket.
Felhasználása:
Mindig nyersen készítsük el: reszelt sajttal, mustáros, fokhagymás, olívaolajos öntettel kellemes nyári vacsora. Hűtőszekrényben tárolva levelei több napon keresztül vagy akár egy hétig is frissek, ropogósak maradnak.
Madársaláta
A mérsékelt égövi Európában őshonos madársaláta (vagy galambbegy-saláta) vadon, szinte gyomnövényként terem Kis-Ázsiában és a Kaukázusban. Hazánkban a budai hegyekben található meg. Dióra emlékeztető, enyhén borsos íze van, a zöld levelű saláták közül az egyik legaromásabb, ezért is tekintenek rá sokan királyi salátaként.
Miért edd?
A madársaláta valódi vitaminbomba. A fejes salátához képest kétszeres mennyiségű C-vitamint tartalmaz, illetve jelentős mennyiségben található benne B6-és A-provitamin. A növények közül egyedül a petrezselyemzöld előzi meg vastartalmát. Folsav- és jódtartalma kiemelkedő, de kálium, kalcium, magnézium, réz és cink is nagy mennyiségben található benne. A víztartalma több mint 90%-os. Ajánlható kismamáknak, sportolóknak, diétázóknak, és persze minden egészségtudatos embernek.
Felhasználása:
Más salátafajtákkal és öntetekkel együtt a legfinomabb, de társulhat hozzá zöldség, gyümölcs, olajos magvak, melyek kiemelik kellemesen gazdag ízeit.
Lollo rosso
A Lollo típusú tépősaláták Európa mediterrán térségéből, egészen pontosan Olaszországból kerültek hozzánk. Három típusával találkozhatunk a hazai piacon: a Lollo rosso, Lollo bianco (vagy bionda) és Lollo verde változatokkal. A Lollo rosso tépősaláta különlegessége a vörösbarnára színeződő levélzete.
Miért edd?
A Lollo salátában sok a kalcium, magnézium, vas és béta-karotin (az A-vitamin elővitaminja). Emellett B1-, B2-, B6-, és C-vitamint, valamint nátriumot és foszfort is tartalmaz. Immunrendszer erősítő, antioxidáns hatású, hozzájárul a fogíny, bőr, haj egészségének megőrzéséhez, kálium tartalma enyhíti a stressz tüneteit.
Felhasználása:
Nagyon jól mutat a többi salátával kombinálva, de szendvicseknek is kitűnő kiegészítője lehet.
Spenót
A spenót, vagy más néven paraj, őshazája Perzsia. A spenótot az ókori görög és római civilizációban nem ismerték. Európába, pontosabban Spanyolországba állítólag a mórok közvetítésével került időszámításunk szerint 1000 előtt. Az arab orvosok pépes borogatást készítettek belőle, amellyel a máj vagy a gyomor fájdalmait kezelték. A spenótot csak Medici Katalin idejétől kezdik valóban termeszteni, mivel kedvenc zöldsége volt – erre emlékeztet a zöldség „firenzei módra” történő elkészítése.
Miért edd?
A spenót ásványi anyag (pl. szelén, magnézium és a króm), folsav, B- és K-vitamin összetétele kiemelkedő. Vérnyomás szabályzó, immunerősítő hatása van. Vitamintartalma serkenti a szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztését. Nyugtatja az idegrendszert. Béta-karotin, lutein és zeaxantin tartalma hozzájárul a jó látáshoz, védelmet nyújt számos szembetegség ellen. Folsavtartalma miatt terhes nőknek is ajánlják.
Felhasználása:
A spenót alacsony kalóriatartalmának köszönhetően igazi fogyókúrás étel. Legtöbben csak főzelékként tudják elképzelni (és emiatt rettegnek is tőle), pedig rendkívül változatosan felhasználható a konyhában. Tehetjük salátába, tejszínesen tésztára, göngyölhetjük húsokba, vagy ehetjük párolva is.
TIPP: Így vigyél magaddal ebédre salátát!
Fogj egy shaker-t és rendezd el a salátát a következők szerint:
- Alulra kerüljenek mindig a salátalevelek (rukkola, madársaláta, jégsaláta - bármi, a fentebb írtakból).
- Ezután jöhetnek a könnyebb hozzávalók - általában a fehérjedúsabbak (pl. főtt tojás, hal, magvak, bab, sajt, tofu, mazsola, rizs, bulgur, kuszkusz, csírák, könnyebb gyümölcsök, mint pl. mandarin)
- A következő réteg: feldarabolt zöldségek (pl. uborka, sárgarépa, hagyma, paprika)
- Végül pedig jöhetnek az öntetek.
Zárd le a shaker tetejét és viheted is magaddal bárhova salátádat. Fogyasztás előtt rázd össze jól, majd csavard le a shaker tetejét és már fogyaszthatod is!
