Bár a napszúrásról, hőgutáról minden nyáron hallunk, sokan csak legyintenek rá, és úgy gondolják, ez is csak a nyár „mellékhatása” – ha megjelenik, csak túl kell lenni rajta. A hőguta azonban akár életveszélyes is lehet, ezért ebben a hőségben különösen fontos tudni, mik az előjelei, és hogyan tudjuk kezelni, ha már baj van.
Hőleadási zavarok - mik ezek?
Hőleadási zavarok olyan egészségügyi helyzetek, melyeket a tűző napnak vagy túlzott melegnek való kitettség idéz elő. A test nem tudja leadni a fölösleges hőt és túlmelegszik.
A hőguta, hőkimerülés, napszúrás megjelenésének több különböző oka lehet. Kialakulhat úgy, ha valaki a nagy melegben fizikai munkát végez vagy sportol és túlterheli magát, a tűző napon vagy olyan helyen (például az autóban, buszon) tartózkodik hosszabb ideig, ahol nagy a hőség. Hajlamosító tényező a túlsúly, a kor (az idősek és a gyerekek különösen nagy veszélyben vannak a forróságban), de az alkoholfogyasztás miatt is növelheti az esélyét.
A hőkimerülés és hőguta tünetei
Az első fázis, legelső jel az izomfájdalom, izomgörcs. Ha sokat voltunk a tűző napon, ez az első módja annak, hogy a szervezetünk jelezze, valami nincs rendben.
A második fázis, mikor hőkimerülésről beszélünk. Itt megjelenhet az izomfájdalmak mellett szédülés, zavarodottság, gyors szívverés és légzés, fejfájás, hányinger, erős szomjúság, sápadtság, erős izzadás és akár ájulás is.
A harmadik fázisa tényleges hőguta, ahol a korábbi tünetek mellett észlelhető, hogy a testhőmérséklet nagyon megnő (akár 40 fok fölé is), valamint hallucináció, súlyos légszomj, gyenge pulzus, eszméletvesztés és akár rohamok is bekövetkezhetnek. Általában ilyenkor már az izzadás is leáll. Ha ehhez a szinthez érünk, már csak szakorvos tud segítséget nyújtani, ennek hiányában akár halálos is lehet a hőguta.
A hőártalmak kezelése
Az első fázisban, mikor még csak az izomfájdalmak és -görcsök jelentkeznek, a legjobb, amit tehetünk, ha a hőségtől kimerült személyt hűvös, naptól védett helyre visszük. A görcsbe ránduló izmokat gyengéd masszírozással kezelhetjük, illetve a nyújtás is segíthet. Emellett nagyon fontos, hogy sok vizet itassunk a beteggel.
A második fázisban az előbb felsoroltakon kívül érdemes a ruhákon lazítani, vagy azokat akár teljesen eltávolítani. Az arcra, a nyakra, a mellkasra és a végtagokra helyezhetünk hideg vizes kendőt, ruhát, vagy legyezhetjük is a bőrt. Szintén segít a bőséges vízfogyasztás, ám itt már figyelni kell arra, hogy a vizet ne egyszerre, gyorsan igya a beteg, hanem inkább lassan, kis kortyokban, de sokáig.
A harmadik fázis, mikor már konkrét hőgutáról beszelünk, életveszélyes is lehet, így az első és legfontosabb dolgunk, hogy azonnal hívjuk ki a mentőket! Amíg várunk, addig az első és második pontnál felsorolt taktikák segíthetnek, valamint itt már jéggel is hatásos lehet hűteni a hőgutát kapott személy alkarját, csuklóját.
Hogyan előzhető meg a hőkimerülés, hőguta és napszúrás?
A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módja a megelőzésnek, ha minél kevesebbet tesszük ki magunkat a közvetlen napfénynek a nyári forróságban. Ha kimegyünk a szabadba, viseljünk kalapot és próbáljunk mindig az árnyékba helyezkedni. Segíthet az is, ha világos színű, laza ruhákat hordunk. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy megfelelően gondoskodjunk szervezetünk folyadékpótlásáról és igyunk megfelelő mennyiségű vizet. Az alkoholfogyasztást pedig a tűző napon mindenképp kerüljük. Gyerekekre és idősekre különösen figyeljünk oda, hogy ne feledkezzenek meg a folyadékpótlásról, gyerekeket pedig soha ne hagyjunk őrizetlenül az autóban! Ha edzeni, futni készülsz, akkor pedig olvasd el cikkünket, hogyan tudod a kánikulára szabni a mozgást anélkül, hogy a szervezetedet túlterhelnéd.